Baráti Ákos, ügyvéd, partner, nemzetközi adószakértő és Hosszú Péter, ügyvéd, adótanácsadó számolt be a Jalsovszky ügyvédi iroda friss felmérésének eredményeiről, amelyet a bizalmi vagyonkezelésben résztvevő ügyfeleik körében végeztek el.
A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye már 10 éve létezik itthon, de korábban nem volt semmilyen adószabály hozzárendelve, emiatt fekete lyuk volt az egész intézmény. Aztán 2017-ben és 2019-ben megcsinálták az adószabályokat, és ezt követően kezdett felpörögni a köztudatban is ennek a létezése.
Reprezentatív kutatást végeztek a témában (több mint 100 ügyfél), ebből kiderül, hogy a válaszadók többsége (45%-a) 2023 nyarán vagy azt követően hozta létre a bizalmi vagyonkezelési struktúráját, köszönhetően a tavalyi jogszabályi változás miatt megnövekedett keresletnek.
A mostani érában létrejövő struktúrák már nem a legkedvezőbb adóstruktúrában jönnek létre, de még így nagyon vonzó lehetőség a vagyonosabb ügyfelek számára. Információik szerint
nagyságrendileg megduplázódott a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok száma Magyarországon ebben az időszakban.
Múlt szeptembertől december végéig ún. bemeneti adózás élt, szűk körben lehetett adómentes felértékeléssel élni. Ezt a szigorítást végül visszaállították a régi rezsimre, ennek értelmében, aki felértékelt vagyont tesz be egy alapítványba vagy vagyonkezelő struktúrába, az csak akkor éri el az adómentességet, ha legalább 5 évig bent hagyja a tőkeösszeget (a hozamot kiveheti).
Bár sokakat (66%) a kedvező adózás is motivált arra, hogy vagyonkezelési struktúrájukat létrehozzák, ezzel együtt olyan fő szempontok is szerepet játszottak, mint
- a vagyonvédelmi, vagyonelkülönítési szempontok,
- hagyatéki vagyontervezés,
- házassági vagyonjogi szempontok,
- generációváltás előkészítése.
Összesen a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy kevesebb mint 6 évig tervezi fenntartani a vagyonkezelési struktúrát. Ők lehetnek azok, akiket kizárólag az adóelőny érdekel – tették hozzá. Sokkal beszédesebb az, hogy a válaszadók 88%-a legalább közép távon, egy generáción keresztül szeretné fenntartani a bizalmi vagyonkezelési struktúrát.
Van egy 8%-nyi réteg, aki már most úgy gondolkodik, hogy legalább 50 évig fenntartaná. A hatályos szabályok alapján bizalmi vagyonkezelés 50 évre hozható létre, vagyis ez alapján több válaszadó is van, aki vagyonkezelő alapítványt hozott létre, aminek nincs időkorlátja. Illetve a hatályos jogszabályok is engednek arra teret, hogy a mostani bizalmi vagyonkezelés meghosszabbítható legyen – ismertették.
A válaszadók háromnegyede tervezi a következő generáció bevonását a vagyonkezelésbe, de csak 12% tudta már a struktúra létrehozásakor bevonni a következő generációt. Ez azt mutatja, hogy a családok jelentős része még a generációváltás előtt áll. Közel 20% mondta azt, hogy nem tervezi bevonni a következő generációt, ez amiatt lehet, hogy szerintük a struktúra nem fog eljutni oda, hogy a következő generáció is bevonódjon ebbe – mondták el a szakértők.
Az ügyfelek 80%-a 50-60-as üzletember, márpedig minél korábban bevonják a következő generációt, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy az új generáció sikeresen helytálljon a családi üzleti életben. Sajnos ezzel aktívan még kevesen foglalkoznak.
A felmérésből kiderül az is, hogy a válaszadók több mint fele a magánvagyonának legalább 50%-át átruházta a vagyonkezelőre, ami erős bizalmat jelez a bizalmi vagyonkezelői struktúra iránt. Ez összecseng azzal is, hogy az ügyfelek célja jellemzően a családi vagyon egyben tartása, megőrzése és strukturált átadása a következő generációnak. A válaszadók több mint fele esetén a vagyonkezelésbe adott vagyon gazdasági társaságot takar, ahol a generációváltás még nem valósult meg.
Kifejtették, hogy a válaszadók 51%-a értékesítené szeretné majd a gazdasági társaságot, amit vagyonkezelésbe tett. Nemzetgazdasági oldalról ez azt jelentheti, hogy nincs, aki átvegye a céget, nem tud megvalósulni a generációváltás. Vannak, akik a menedzsmentnek adnák át a céget, és vannak olyanok is (35%), akik a következő generációnak adnák tovább a céget.
Kicsit ez is az elöregedés felé mutat, az aktív jövedelemszerzésről a passzív jövedelemszerzésre váltanak az ügyfelek.
Alapvetően kétféle ügyfél van:
- az egyik végletekig precízen és kötött mandátummal igyekszik meghatározni a vagyon sorsát, és
- vannak azok, akik nem akarnak komplex vagyonkezelési irányelveket meghatározni, rábízzák a következő generációra, hogyan szeretnék ezt megvalósítani.
A legtöbben vegyítik az alacsony kockázatú eszközöket magasabb kockázatú befektetésekkel, hogy maximalizálják a hozamot. Ez konzervatív hozzáállást tükröz, ami elsősorban a vagyon megőrzésére és megtartására irányul.
A válaszadók többsége a biztonságot preferálja és nem tervez gazdasági társaságokba fektetni, inkább a pénzügyi/tőkepiaci eszközök (80%) vagy ingatlanok (57%) felé fordul.
Az ügyfelek többsége nem volt teljesen tisztában azzal, mit vállal, ha vagyonkezelési struktúrát létrehoz. Ennek ellenére a válaszadók többsége (78%) számára nem teher ennek a struktúrának a fenntartása – derül ki a kutatásból.
Azok, akik idén indítottak vagyonkezelési struktúrát, azok számára bonyolultabb az adminisztrációs, részletesebb nyilvántartást kell vezetni, így hosszú távon arra számítanak, hogy nőni fog az adminisztratív teher, ami ehhez párosul. Vélhetően egy cégszerű működésre lehet szükség a komplexebb vagyonok menedzseléséhez.
A szakértők a Portfolio kérdésére elárulták, hogy egymilliárd forintos nettó vagyon alatt nem nagyon szokott ügyfél ilyen vagyonkezelési struktúrát létrehozni, 1-5 milliárd közötti nettó vagyonnal viszonylag sokan vannak, 5-20 milliárd között azonban már ritkul a tömeg, 20 milliárd felett pedig csak pár ügyfél bír ilyen struktúrával. A szakértők kifejtették, hogy
csak tavaly 2,5 milliárd eurónyi vagyont tettek ilyen struktúrákba az ügyvédi irodánál.
Ezeknek a struktúráknak a fenntartása éves szinten nem több mint egymillió forint, így legalább akkora vagyont érdemes a vagyonkezelésbe tenni, ami kitermeli a fenntartási költséget – tették hozzá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
