Üzent az NGM a bankok önkéntes vállalásai után

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet aportfolio@portfolio.hu címre.

A pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalt áremelkedés nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő: az Eurostat HICP módszertana alapján 2022 januárja és 2025 februárja között a banki szolgáltatások ára 34,5 százalékkal nőtt Magyarországon – ez a második legmagasabb érték az Európai Unióban, és 20,1 százalékponttal múlja felül az EU 27 tagállamának átlagát. A drágulás egyik fő mozgatórugója a gyakorlatban elterjedt inflációkövető díjkorrekció, amely – a bankok számára egyébként különösen kedvező pénzügyi környezetben – túlzott mértékű áremelkedésekhez vezetett, és további áremelkedést eredményezhetett volna.

E kihívás kezelése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére egyeztetések kezdődtek a bankszektor képviselőivel. A cél egyértelmű volt: a lakossági banki szolgáltatások terén 2025-ben ne történjen inflációkövető díjemelés, illetve a már bevezetett díjnöveléseket kompenzálják a pénzintézetek, és legalább 2026. június 30-ig ne alkalmazzanak újabb áremelést.

A kormány felhívását a legnagyobb hazai lakossági ügyfélszámmal rendelkező bankok – az OTP, MBH, K&H, Erste, UniCredit, Raiffeisen, CIB és Gránit Bank – elfogadták, és önkéntes vállalást tettek az inflációs díjemelés hatásának ellensúlyozására.

Egyedi vállalások, közös cél

A bankok közleményeikben eltérő módon és ütemezéssel, de egyaránt kifejezték elkötelezettségüket a kérés vállalása mellett, és visszavonják vagy kompenzálják inflációs díjemeléseiket amennyiben erre sor került 2025-ben:

• OTP Bank: Vállalta, hogy 2026. június 30-ig nem hajt végre újabb díjemelést inflációs vagy működési okokból, illetve az idei inflációkövető díjemelés kompenzálása érdekében több milliárd forint értékű kedvezményt meghosszabbít és további 2 milliárd forinttal csökkenti a lakossági ügyfelei által fizetendő banki költségeket.
• MBH Bank: Az április 30-tól tervezett díjemelést azonos értékű díjcsökkentéssel kompenzálja, és vállalta, hogy a lakossági díjakat 2026. közepéig nem emeli.
• K&H Bank: A 2025 áprilisától meghirdetett díjemelését májusban kezdődő akció keretében nem számítja fel, ehelyett 2026. június végéig visszatér a 2025. januári díjszintekhez.
• Erste Bank: Már korábban jelezte, hogy 2025-ben nem hajt végre inflációs díjemelést, és kijelentette, hogy ezt a vállalását 2026 közepéig fenn is tartja.
• UniCredit Bank: Ellensúlyozza a márciusban bevezetett inflációs díjemelést, és 2026. június 30-ig nem érvényesít újabb inflációs vagy működésiköltség-növekedésből fakadó emelést.
• Raiffeisen Bank: Kedvezményekkel teljes mértékben kész kompenzálni 2025-ös inflációs díjemelését, és 2026. június 30-ig nem is hajt végre újabb infláción és belső működési költségen alapuló, egyoldalú díjmódosítást.
• CIB Bank: Júniustól visszaállítja az idei inflációs emelés előtti díjakat, és visszatéríti az emelésből fakadóan korábban felszámított díjkülönbözetet.
• Gránit Bank: Már hosszú ideje nem emelte a hétköznapi bankoláshoz kapcsolódó díjait, és a tartósan alacsony díjakat a továbbiakban is fenn kívánják tartani.

Stabil bankrendszer, felelős vállalások

A megállapodás mögött nemcsak társadalmi felelősségvállalás áll, hanem a bankszektor pénzügyi stabilitása is. A hazai pénzügyi rendszer erős tőkeellátottsága, magas likviditása és jövedelmezősége lehetővé teszi a bankok számára, hogy a lakosság érdekében – legalább átmenetileg – lemondjanak az inflációkövető díjkorrekcióról. A lakossági üzletág jövedelmezősége több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt hazai sajátosság, hogy a háztartások mintegy 10 500 milliárd forintot tartanak látra szóló és folyószámlabetétben, amelyek esetében a banki forrásköltség rendkívül alacsony, miközben az eszközoldali kihelyezések után realizált hozam jelentős kamatmarzsot eredményez, különösen egy magasabb inflációs és hozamkörnyezetben. Emellett a lakossági pénzforgalmi díjak 51 százaléka közvetlenül a tranzakciókhoz kapcsolódik, vagyis azok értékével vagy darabszámával arányos a díj. Ezen árazási szerkezet következtében a gyakoribb használattal és az infláció miatt emelkedő tranzakciós értékkel a lakosság költségei is automatikusan emelkednek, még külön banki áremelés nélkül is. Mindez megerősíti, hogy a bankok a stabil jövedelmezőségi háttérre támaszkodva képesek érdemben hozzájárulni a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, infláció elleni fellépéshez.

A bankszektor mostani önkéntes vállalása jól mutatja, hogy a piaci szereplők hajlandóak aktívan hozzájárulni a gazdaság stabilitásához és a lakosság terheinek csökkentéséhez. A kormány célja nem csupán az árstabilitás fenntartása, hanem egy olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben a szolgáltatók és az állam közösen vállalnak felelősséget a fenntartható növekedésért.

A mostani megállapodás fontos lépés ezen az úton – és egyértelmű üzenet a gazdasági szereplők számára: az együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet aportfolio@portfolio.hu címre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images