Bírósági fordulat: mi lesz most a devizahitelek elszámolásával?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Három kérdést fogunk megvizsgálni:

• az AxFina ítélet megállapításait;
• az ítélet alkalmazhatóságát az árfolyamréssel érintett devizakölcsönökre; és
• az ítéletben uniós jogot sértőnek minősített, magyarországi jogértelmezés okait.

Az AxFina ítélet megállapításai

Az AxFina ítélet devizaalapú autólízingszerződéssel kapcsolatban született. A szerződésbe foglalt, árfolyamkockázati tájékoztatót a magyar bíróságok tisztességtelennek nyilvánították.

A magyarországi ügyekben a bíróság – alkalmazva a Kúria 2019-ben kiadott állásfoglalását – az érvénytelen árfolyamkockázati tájékoztatót tartalmazó szerződés hibáját úgy orvosolta, hogy a 2015-ben törvénnyel forintosított (elszámolt) szerződést forintkamat, alkalmazása mellett érvényessé nyilvánította és fenntartotta. Az AxFina ítélet kimondta, hogy a magyar bíróság megoldása uniós jogba ütközik,

a tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztató esetén úgy kell elszámolni a fogyasztóval, mintha a devizalapú szerződést meg sem kötötték volna.

Az EUB indokolása szerint nem megfelelő (tisztességtelen) árfolyamkockázati tájékoztató esetén a fogyasztó nem fogadhatta el a devizakockázatot, a szerződés lényege (elsődleges tárgya, főszolgáltatása) érvénytelen. Az elsődleges tárgy hibája a teljes szerződés érvénytelenségét és elszámolását vonja maga után, a szerződés egyetlen kikötését sem lehet hatályban tartani, érvényessé tenni, a fogyasztót pedig olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződést meg sem kötötte volna.

Az AxFina ítélet alkalmazása az árfolyamréssel érintett devizakölcsönökre

A sajtóban megjelent értelmezések egy része azt állítja, hogy az AxFina ítéletet az eladási és vételi árfolyamokat, ún. árfolyamrést alkalmazó devizakölcsönszerződésekre is alkalmazni kell. Mivel az árfolyamrés tisztességtelenségét 2015-ben a magyar bíróságok minden magyarországi bank devizakölcsönszerződésére megállapította, így minden devizakölcsönszerződést az AxFina ítélet alapján kell elszámolni függetlenül attól, hogy az árfolyamrésből keletkezett túlfizetéseket a hitelintézetek még 2015-ben visszatérítették a fogyasztóknak. Ez az állítás tetszetős, de minden alapot nélkülöz.

Az AxFina ítélet jogértelmezése a konkrét ügyre és tényállásra vonatkozik, az abban foglalt jogértelmezést egyéb, hasonló tényállású ügyekben is alkalmazni kell. Az AxFina ítélet: (a) a megfelelő árfolyamkockázati tájékoztató hiányán alapuló, a szerződés elsődleges tárgyának érvénytelenségére vonatkozik; és (b) a teljes szerződés érvénytelenségét állapítja meg.

Az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses kikötésekre egyik állítás sem igaz. Ezek a kikötések nem a szerződés elsődleges tárgyára vonatkoznak, nem érintik a szerződés lényegét. Az uniós és a magyar jog ilyen esetben nem a teljes szerződés, hanem csak az adott szerződéses kikötés tisztességtelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítását és elszámolását írja elő. A szerződések érvénytelenségét első sorban úgy orvosolják, hogy a hibát kiküszöbölik, elszámolják és a szerződést érvényessé téve fenntartják.

Ez nem jelenti azt, hogy az árfolyamrés mellett nem lehet megvizsgálni és adott esetben szankcionálni egy devizakölcsönszerződés árfolyamkockázati tájékoztatójának megfelelőségét.

Az EUB az árfolyamkockázati tájékoztató tisztességtelenségével kapcsolatos jogértelmezéséről több, mint hét éve hozott ítéletet (Ilyés ítélet, C-51/17). Azóta az EUB iránymutatását alkalmazva,

a magyar bírságok a magyarországi hitelintézetek árfolyamkockázati tájékoztatóit rendre megfelelőnek találták néhány autólízingtársaság, így az AxFina árfolyamkockázati tájékoztatója kivételével.

Az adósok több alkalommal próbálták „átvinni” az árfolyamrésre alapított részleges érvénytelenséget a teljes érvénytelenséget eredményező árfolyamkockázati tájékoztató hiányának esetkörére. Az EUB az árfolyamrésre vonatkozó részleges érvénytelenséget következetesen elválasztotta árfolyamkockázati tájékoztató elégtelenségére alapított teljes érvénytelenségtől, és az árfolyamrés jogszabályi elszámolását uniós joggal összhangban állónak minősítette (Dunai ítélet, C‑118/17, OTP Jelzálogbank és társai ítélet, C‑932/19). Ezt jogértelmezést erősíti meg az AxFina ítélet 73. pontja is.

Az árfolyamrést alkalmazó devizakölcsönökre tehát nem vihető át az AxFina ítéletben tárgyalt, árfolyamkockázati tájékoztatón alapuló teljes érvénytelenség és elszámolás.

Teljes érvénytelenség megállapítására és elszámolására csak kisszámú, hiányos vagy elégtelen tartalmú árfolyamkockázati tájékoztatót alkalmazó hitelező ellen van esély.

Az AxFina ítélet és magyar elszámolási gyakorlat

Az AxFina ítélet alapján úgy tűnik, az árfolyamkockázati tájékoztató hibája miatt teljes érvénytelenséggel sújtott devizakölcsönszerződésekre a Kúria által 2019 óta követendőnek minősített elszámolási gyakorlat, az ún. érvényessé nyilvánítás uniós jogba ütközik.

Ha a fogyasztó nem nyújt be ezzel ellentétes kérelmet, akkor a „menthetetlen” devizakölcsönszerződéseket nem lehet érvényessé tenni, a bíróságnak olyan helyzetet kell teremteni, mintha azokat meg sem kötötték volna, a feleknek ezen az alapon kell elszámolniuk egymással. Az elszámolás számos jogtechnikai részletkérdést felvet (mi legyen a késedelmi kamat, az időközben felmerül árfolyamrés-elszámolást, egyoldalú kamatemeléseket miként kell figyelembe venni stb.), de az alapelv világos. A hitelező az adóstól kapott, az adós pedig a hitelezőtől kapott, késedelmi kamatokkal korrigált összegekkel tartozik a másik félnek,

a feleknek a tartozások egyenlegével kell elszámolniuk, míg a szerződés megkötésére visszaható hatállyal megszűnik.

A fenti elszámolási módot a régi Ptk. „hatályossá nyilvánítás” néven ismerte és alkalmazta. Korábban több tanulmány, cikk és bírósági döntés ezt a módszert látta alkalmazhatónak a devizakölcsönszerződések teljes érvénytelenségének kezelésére. A Kúria Konzultációs Testülete azonban 2019 júniusában kiadott állásfoglalásában a Ptk. az elszámolás egy másik módszerét, az „érvényessé nyilvánítást” minősítette „az egyetlen alkalmazható” megoldásnak. Úgy látjuk, hogy az eltérés oka az EUB és a magyar bíróságok közötti nyelvi félreértés, többszörös félrefordítás.

Az EUB az árfolyamkockázati tájékoztatóval kapcsolatos kérdésekről szóló Ilyés ügy 2018 februári tárgyalásán feltette a kérdést a magyar kormány képviselőjének: miként kezeli a magyar jog, ha az árfolyamkockázati tájékoztató miatt a teljes szerződés érvénytelenné válik. Az EUB 2019 márciusában hozott Dunai ítéletének (C-118/17) 53. pontja tovább ment, amikor megjegyezte: teljes érvénytelenség esetén – a felterjesztő bíróságtól kapott információk alapján – a régi Ptk. szerinti „hatályossá nyilvánítás” uniós jogba ütközőnek tűnik, mert „megakadályozza” a fogyasztó teljes „mentesülését” a tisztességtelen szerződéses kikötés alól. Az EUB tehát úgy értette, hogy a hatályossá nyilvánítás azonos a szerződés hatályosságával, hatályban tartásával.

Ez tévedés.

Bár a két kifejezés hasonlít, a magyar jogban a „hatályosság” alapvetően eltér a „hatályossá nyilvánítástól”. A „hatályossá nyilvánítás” önálló fogalom, amit a megszüntetendő szerződés elszámolása érdekében használ a bíró, de ezzel – az évtizedes gyakorlatnak megfelelően – nem biztosít olyan joghatásokat a szerződésnek, mintha az érvényes (és hatályos) volna. Úgy tűnik tehát, hogy a „hatályossá nyilvánítás” éppen megfelelne az uniós elvárásoknak.

A Kúria feltehetően nem észlelte az EUB félreértését, utasításként értelmezte a Dunai ítélet 53. pontját, és 2019-es állásfoglalásában kizárta a „hatályossá nyilvánítást”, egyedüli megoldásként az „érvényessé nyilvánítást” javasolva a magyar bíróságoknak. Az érvényessé nyilvánítás azonban ténylegesen hatályossá teszi az egyébként teljes érvénytelen szerződést, így – amint azt az AxFina ítélet most megerősítette – ellentétes az uniós joggal.

Karinthy Műfordítás című humoreszkjében bemutatta, miként válik magyar-német oda-vissza fordításokon keresztül Ady Endre „Jöttem a Gangesz partjairól // Hol álmodoztam déli verőn” kezdetű költeményének szövege „A Herz-féle szalámiban // Sokkal sűrűbb a só” kezdetű reklámversikévé. A helyzet hasonló, de a devizahiteles adósok, a hitelezők és a bíróságok szempontjából sajnos nem ilyen vicces.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images