Mi történik most a lízingpiacon? Sokan a kivárásra játszanak, egy szegmens lehet a megmentő

2025 első negyedévében a hazai lízingpiac finanszírozott összeg tekintetében nagyjából megismételte a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményét, azonban a szerződésszám csökkenése enyhe visszaesést jelez a piaci aktivitásban.

A kihelyezések értéke 209,3 milliárd forintot tett ki, amely minimális, 0,3 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest.

Ezzel szemben a szerződések száma érezhetőbb, 7,8 százalékos visszaesést mutatott, azaz mindössze 18 559 darabot ért el.

A teljes portfólió növekedést mutatott: az állomány értéke 5,9 százalékkal emelkedett, és elérte a 2279 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan viszont az állományi szerződések darabszáma csökkent: a 2024 első negyedévében mért értékhez képest 3 százalékkal alacsonyabban, 311 275 darabon állt – közölte a Magyar Lízingszövetség.

Az első negyedév adatai alapján a lízingfinanszírozás túlnyomó része, mintegy 90 százaléka – ami 188 milliárd forintot jelent – vállalatokhoz köthető. Az ügyfélösszetételt tekintve a finanszírozott összegek alapján a lízingszolgáltatók partnereinek 75 százaléka kis- és középvállalkozás, 25 százaléka pedig nagyvállalat. A magánszemélyek aránya csupán 9 százalék, míg az állami és egyéb nem lakossági szereplők szinte alig vannak jelen. Kőszegi László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

a lakossági szerződések a teljes darabszám 20 százalékát teszik ki, és ha csak a retail autófinanszírozást nézzük, ott már 27 százalékos a lakossági részarány.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a finanszírozott összegek 82 százaléka új, míg 18 százaléka használt eszközökhöz kapcsolódott.

Idén a pénzügyi lízing dominál

2025 elején ennek aránya 86,1 százalék volt. Ezen belül a zárt végű pénzügyi lízing 117 milliárd, a nyílt végű konstrukció pedig 62,5 milliárd forintot tett ki. A kölcsön – amely elsősorban állami és uniós támogatásokhoz kapcsolódik – jelentősen visszaesett a támogatási források csökkenése miatt, mindössze 2,5 százalékos piaci részesedést képvisel, 5,3 milliárd forintos volumen mellett. Az operatív lízing 23,8 milliárd forintos finanszírozást realizált, amely a teljes piac 11,4 százalékát jelenti. Ezen belül döntő többségben személyautók és kishaszonjárművek szerepelnek, amelyek jellemzően flottakezelőkhöz kapcsolódnak – ez a szegmens 94 százalékos arányt képvisel.

A tavalyi évhez hasonlóan továbbra is magas az euró alapú finanszírozások aránya:

a finanszírozott összeg 30 százaléka, míg a szerződésszám 15,6 százaléka devizaalapú.

Bár a személyautók és kisteherautók esetében az euró szerepe kisebb, a nagyhaszonjárművek szegmense hagyományosan jelentős mértékben euróalapú. Emellett magas a közös európai deviza részaránya az egyéb gépek finanszírozásában is – írja a Lízingszövetség.

Fontosak az állami konstrukciók

„A jelenlegi kamatkörnyezetben továbbra is kiemelten fontos, hogy a kis- és középvállalkozások államilag támogatott lízing finanszírozáshoz jussanak, mivel ezek a források 100 százalékban beruházási célokat szolgálnak” – mondta Kőszegi László. Az első negyedévben tagvállalataink 33,8 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket, összesen 2 327 darabot. Ez darabszámban enyhe növekedést jelent 2024-hez képest, ugyanakkor a finanszírozott összeg kissé csökkent.

A Széchenyi Lízing Kártya Program tavalyhoz képest 21 százalékos növekedést ért el, 33,8 milliárd forint új finanszírozással és 24 százalékkal több, azaz 2 260 darab szerződéssel. Ezzel szemben az Eximbank által indított Demján Program volumene visszaesett: mindössze 57 szerződést kötöttek a lízingcégek, összesen 1,6 milliárd forint értékben, ami darabszámban 80 százalékos, értékben pedig 86 százalékos visszaesést jelent.

Ennek fő oka, hogy a „Jövő Exportőrei” alprogram lízing verziója csak az első negyedév után indult el. Míg a Széchenyi Kártya Program minden termelőeszköz-kategóriára kiterjed, addig a Baross Gábor Program elsősorban nagyhaszonjárművek és egyéb gépek lízingelését támogatja. „Fontos újdonság a Széchenyi Programban, hogy fix, 4,5 százalékos kamattal már elektromos autók és e-bike-ok finanszírozása is elérhetővé vált” – hangsúlyozta a Szövetség főtitkára.

Közel kétharmadot visznek a kisebb járművek

Továbbra is a személyautó–kisteherautó–motorkerékpár szegmens adja a lízingpiac legnagyobb részét: az új finanszírozás értéke 132 milliárd forint volt, ami a teljes piac több mint 63 százalékát fedi le. Ez 2,4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a szerződések száma 8,3 százalékkal csökkent, 15 763 darabra. A visszaesés mögött nem piaci folyamatok állnak, hiszen mind a személyautók (+3,6 százalék), mind a kishaszonjárművek (+3,1 százalék) forgalomba helyezése nőtt 2024-hez képest. Ez tükröződik a pénzügyi lízing penetrációjában is: míg a személyautóknál

tavaly közel 27,6 százalékos volt ez az arány, idén 25 százalékra csökkent, a kishaszonjárművek esetében viszont stagnált.

Az autófinanszírozáson belül a flottakezelők által finanszírozott összeg 10,3 százalékkal, 24,9 milliárd forintra nőtt, ugyanakkor a szerződések száma, ami ebben a szegmensben különösen hangsúlyos mutató, 19 százalékkal visszaesett. Összesen 18 559 gépjárműre kötöttek szerződést.

A második legnagyobb kategória idén is a nagyhaszonjárműveké. Bár a forgalomba helyezett járművek száma közel 22 százalékkal, 1 082 darabra csökkent, a lízingpiaci visszaesés mérsékeltebb volt: a finanszírozott összeg 3,6 százalékkal csökkent, 40,6 milliárd forintra, míg a szerződésszám 5,5 százalékkal 1 457 darabra. A kisebb mértékű visszaesés oka, hogy nőtt a lízing penetráció, amely 56 százalékról 62 százalékra emelkedett – mutat rá a Magyar Lízingszövetség.

Stratégiai terület a mezőgazdaság

A lízingcégek egyik kiemelt stratégiai területe a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása, amely a termelőeszköz-kategórián belül a második legnagyobb szegmens. A tavalyi gyenge évkezdéshez képest idén javulás tapasztalható: a finanszírozott összeg 15,8 milliárd forint volt, ami 8,8 százalékos növekedést jelent, míg a szerződések száma 549 darab lett, ez pedig közel 10 százalékos bővülés. „A szektor azonban erősen függ a támogatásoktól, és mivel jelenleg nincs elérhető támogatás mezőgazdasági gépbeszerzésre, sok szereplő kivár” – értékelte a helyzetet Kőszegi László.

Az egyéb gépek finanszírozása jelentősen visszaesett: az új finanszírozási összeg 8,4 milliárd forint volt az első negyedévben, ami közel 20 százalékos csökkenés. A szerződések száma 361 darab, ami volumenben 19 százalékos visszaesésnek felel meg. Hasonlóan a mezőgazdasági gépekhez, itt is megfigyelhető a kivárás, amit a német gazdaság és különösen az autóipar gyengélkedése tovább erősít.

A várakozásokkal szemben az építőipari gépek piacán nőtt a szerződések száma: 12 százalékos emelkedéssel 378 darabot kötöttek. A finanszírozott összeg ugyanakkor csak kismértékben, 2 százalékkal csökkent, 8,5 milliárd forintra – zárul a Lízingszövetség közleménye.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images