Hiába ismerjük fel a jeleket, egyre több magyart vernek át

Az elmúlt év tavaszához képest

TOVÁBB NŐTT AZOKNAK A BANKI ÜGYFELEKNEK AZ ARÁNYA, AKIK ÁLDOZATÁVÁ VÁLTAK VALAMILYEN, AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALOMHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSNEK.

Azok száma is emelkedett, akiket megpróbáltak megkárosítani a csalók – derül ki a CIB Bank reprezentatív felméréséből. A felmérés adatai szerint 2024 tavasza óta eltelt egy év alatt

• 56-ról 59 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik személyesen érintetté váltak valamilyen visszaélési kísérletben,
• és 10-ről 15 százalékra ugrott azok aránya is, akiket már megkárosítottak a csalók.

A visszaélések áldozatává váló banki ügyfelek aránya annak ellenére emelkedik, hogy a lakosság a felmérés eredményei szerint egyre jobban felismeri a csalásra utaló, gyanús jeleket.

• Miközben a személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány.
• Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is: előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.

Kiderült az is, hogy a kibercsalások érintettjeinek reakciói nagyban eltérhetnek aszerint, hogy a visszaélési kísérlet sikeres volt-e vagy sem.

• Így például a megkárosított banki ügyfelek 45 százaléka állította azt, hogy jobban fél a hasonló visszaélésektől a történtek óta, miközben a sikertelen csalási kísérlettel szembesülőknél mindössze 19 százalék ez az arány.
• A megkárosítottak 30 százaléka emellett szégyent is érez a történtek miatt, miközben a másik csoportnál elenyésző – négy százalékos – volt az egyetértési arány ennél a felvetésnél.
• Mindkét csoportban jelentős – 24, illetve 31 százalékos – azok aránya, akik próbálnak tájékozódni, további ismereteket szerezni a kibercsalásokról.

Az elkövetési módszereknél a telefonos megkeresés a leggyakoribb (44 százalék), amit szorosan követett az sms üzenet és a csaló e-mail (42-42 százalék). Nem elhanyagolható ugyanakkor az online piacterek súlya sem – ezeket a válaszadók 26 százaléka említette –, és 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy már hamis weboldalra irányítva is próbálták megkárosítani.

A kibercsalásokkal összefüggésben a legtöbben a bankokat és a hatóságokat tekintik a leginkább hiteles információforrásnak – előbbieket a válaszadók 62 százaléka, utóbbiakat 63 százaléka –, de viszonylag sokan említették a Magyar Nemzeti Bankot (33 százalék) is.

Portfolio Financial IT 2025

AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images