MNB: a magyar bankok úgy érzik, romlik a működési környezetük

Az MNB 2025 áprilisában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján

a bankrendszer a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta 2024 végén és 2025 elején

- közölte honlapján a jegybank. A bankok megítélése szerint a működési költségek emelkedése, a nemzetközi és hazai gazdasági környezet bizonytalansága, a szabályozási környezet szigorodása, a vállalati hitelképesség romlása, valamint a jövedelmezőség mérséklődése negatívan járultak hozzá a működési környezet megítéléséhez. Ezzel szemben a háztartási hitelkereslet emelkedése, valamint a piaci verseny fokozódása pozitív hatást gyakoroltak. 2025 második és harmadik negyedévére előretekintve a bankok a konjunkturális helyzet további, kis mértékű romlását várják.

A konjunktúraérzet alakulását meghatározó tényezők:

• A gazdasági környezet a felmérés előző hullámához képest érdemben romlott a bankok megítélése szerint. 2024 utolsó és 2025 első negyedévében a válaszadó intézmények kétharmada érzékelt romlást a nemzetközi, nettó 43 százaléka pedig a hazai makrokörnyezetben. Előretekintve kisebb arányban, de további romlást várnak 2025 második és harmadik negyedévében.
• A piaci verseny fokozódott, így továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. A verseny élénkülését a bankok elsősorban a nem-banki szereplőkkel szemben (nettó 38%) érzékelték, de a pénzforgalmi szolgáltatások terén, valamint a lakossági és a vállalati szegmensben is az intézmények negyede-ötöde számolt be intenzívebb piaci versenyről. Előretekintve a bankok nettó 30-40 százaléka vár élénkülést az egyes szegmensekben, amiben a lakáspiaci élénkülés, a munkáshitel, valamint a Demján Sándor Program is szerepet játszhat.
• A forrásokhoz való hozzáférés a bankok szerint az elmúlt fél évben érdemben nem változott. Előretekintve 11 százalékuk várja a rövid források iránti hozzáférés javulását, de nettó 8 százalékuk a hosszú források és a bankközi likviditás szűkülését vetítette előre a jegybanki hosszú fedezett hitelek lejáratával.
• A hitelkockázatok a stabil munkaerőpiacnak, az adósságfék-szabályoknak és a magas vállalati likviditásnak köszönhetően nem materializálódtak, így a portfólióminőség hozzájárulása a bankok konjunktúraérzetéhez semleges. A lakossági ügyfelek hitelképessége érdemben nem változott, viszont a vállalati szegmensben a bankok nettó 24 százaléka a hitelképesség romlását érzékelte 2024 végén és 2025 elején, és ugyanilyen arányban további romlást várnak. Ez a portfólióminőség enyhe romlásához vezethet 2025-ben a szektor megítélése szerint.
• A bankok fele a lakossági hitelkereslet élénkülését érzékelte 2024 utolsó és 2025 első negyedévében, a vállalati hitelek iránti kereslet változatlansága mellett. Előretekintve a válaszadó intézmények a korábbiaknál kisebb arányban (30-35%) várják a hitelkereslet élénkülését a következő fél évben.
• A szabályozói környezet szigorodását a bankok 30 százaléka jelezte, 35 százalékuk pedig a következő fél év vonatkozásában számít erre. Ezt a szigorított extraprofitadó, a jelzáloghitel-kamatstop és a módosuló tőkekövetelmény-rendelet (CRR3) magyarázhatja.
• A bankok nettó 22 százaléka jelezte az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását, a működési költségek emelkedését pedig kétharmaduk érzékelte. Előretekintve a bankok nettó 43 százaléka számít jövedelmezőségi szintjének csökkenésére, fele pedig a működési költségek emelkedésére.

Összességében a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex alapján a válaszadók a működési környezetük enyhe romlását érzékelték 2024 negyedik és 2025 első negyedévében, 2025 második és harmadik negyedévére előretekintve pedig a konjunkturális helyzet további romlását várják.

Címlapkép forrása: Portfolio