Felpörög a fintech támadók és a bankok versenye - Hogyan bankolunk a jövőben?

Az utolsó kerekasztal-beszélgetés során a pénzügyi szolgáltatókat és az ügyfeleket fenyegető kiberbiztonsági kockázatok kerültek terítékre. A beszélgetést Balogh Turul (ITBN) moderálta, a beszélgetésben részt vett Báthori Krisztián (MBH Bank), Bucsek Gábor Csaba (OTP Bank), Kajdi László (MNB), Marton László (SMP Solutions) és Weissmüller Gábor (Citi).

A 4/B szekciót záró kerekasztal-beszélgetés során az online vásárlások témája állt a fókuszban. A szakértők körüljárták, mi minden kell ahhoz, hogy biztonságos legyen egy online vásárlás, és mik jellemzők a vásárlókra az új technológiák alkalmazása terén. A moderátor Szeder Péter volt, a beszélgetésben részt vett Kökény Dávid (Jófogás és Vatera), Mondovics Péter (Mastercard), Rammacher Zoltán (K&H Bank) és Szőcs András (fizz.hu).

Szeder Péter, az IPG Mediabrands digitális stratégiai igazgatója az aktuális online vásárlási trendeket mutatta be előadásában.

Baján Gergely, az IdomSoft DÁP fejlesztéséért felelős termékdivízió-vezetője prezentációjában bemutatta a banki informatikai rendszerek és a digitális állampolgárság kapcsolódási pontjait, és az eddigi tapasztalatok alapján megszólítandó kihívásokat.

A pénzügyi csalások megelőzésének témakörében Marosi Bence, a Giro Zrt. üzleti igazgatója ismertette a jelenlévőkkel a legfrissebb trendeket és tudnivalókat.

A globális pénzügyi piacok legizgalmasabb use case-eiről tartott előadást Szabó Livia Judith pénzügyi innovációs szakértő, a Moshulu Enterprise Partners Inc. alapítója.

A digitális állampolgársághoz (DÁP) kapcsolódó e-aláírás témájában Székely Sándor CCM és DÁP szakértő tartott előadást. A szakértő szerint a következő egy évben meredek emelkedésre, duplázódásra számíthatunk a DÁP-regisztrációkban, ugyanis:​

• Már nem kell kormányablakba menni a regisztrációhoz (szelfivel regisztrálhatunk),​
• Június 1-től a piaci szereplők egy jelentős köre elkezdi alkalmazni (kb. 200 bank, biztosító, közműcég), és az ügyfeleiknek sokkal egyszerűbb lesz ezt használni, mint userneveket, jelszavakat megjegyezni​.

Székely Sándor szerint ma Magyarországon körülbelül 4 millió digitálisan aktivizálható állampolgár él, és őket mind el fogja érni a DÁP.

Egy ügyfélportál bevezetésének tanulságait vitatta meg esettanulmány-jelleggel Horváth Andrea (Union Biztosító) és Hoffmann Bence (Shiwaforce).

Az ügyfélélmény javításának AI-támogatású lehetőségeiről tartott előadást illetve élő demót Szabó László (Bitmist) és Zdravko Barec (Salesforce). Szabó László szerint az AI megfelelő, akár heterogén adatforrásokból is össze tudja állítani a döntéshozáshoz szükséges információkat.

Ez ahhoz hasonló eset, mint amikor egy űrhajón a kapitány átadja a robotpilótának a vezetést, és ő maga pedig arra tud fókuszálni, a rendelkezésre álló információkból hogyan tudja megoldani az előtte álló problémákat.

A Salesforce friss felmérése alapján a felhasználók 80 százalékának az élmény, ami a kiszolgálás közben éri, legalább olyan fontos, mint a termék vagy a szolgáltatás, amit vásárolni akar.

Egy másik kulcstrend, ami befolyásolja a felhasználói viselkedést, az az, hogy a felhasználó szeretne külöleges lenni, senki nem szeret "egy lenni a tucatból" - ezt a felmérésben résztvevők 73 százaléka nyilatkozta.

A payment-megoldások témakörében megvalósuló kerekasztal-beszélgetésen Ács Zoltán (Magyar Fintech Szövetség), Czimer Gergely (Raiffeisen Bank), Luspay Miklós (MNB) és Martinovic Boris (Mastercard) fejtették ki a véleményüket a piac aktuális trendjeiről.

A digitális adattárcák pénzügyi ökoszisztémában betöltött szerepéről tartott előadást Benedek Péter (Rockwood Digital Europe) és Kormos Benjámin (Clarity Consulting). Az előadók szerint valójában nem az app számít, hanem hogy mit kezdünk az adatokkal, amiket rajta keresztül kapunk. A szakértők szerint a "wallet-kompatibilis pénzügyi ökoszisztémával" a pénzintézetek sokat nyerhetnek: például gyorsított ügyfélazonosítást, kevesebb adminisztrációt és egyszerűbb KYC-t, valamint jobb UX-et, kevesebb félbehagyott ügyet. A digitális tárca

nem csupán technológiai újítás, hanem a bank adatmenedzsment kultúrájának ​és szervezeti működésének újrakalibrálása.

Folytatódik a Portfolio Financial IT 2025 konferencia. Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a qvik fizetési rendszer fejlődését, és általában a hazai digitális fizetési infrastruktúra helyzetét mutatta be előadásában.

A 2/B szekció lezárásaként egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül vitatták meg a szakértők, milyen hatása van az AI térnyerésének egy vállalati IT működésére, és milyen kockázatokra kell felkészülniük azoknak, akik szeretnék elkerülni a veszélyeket. A kerekasztal Dojcsák Dániel (Shiwaforce) moderálásával és Bodnár Béla (Shiwaforce), Fischer Bálint (Dorsum), Kelemen Bálint (Raiffeisen Bank), Kuhárszki András (OTP Bank) és Sudár Gábor (MBH Bank) részvételével zajlott.

"Mit hoz az AI-forradalom a bankszektorban?" című kerekasztallal zárult a 2/A szekció, a beszélgetést Damsa Andrei (Neuron Solutions) moderálta. A beszélgetésben részt vett Ács Dávid (FlowX.ai), Boda Márton Attila (K&H Bank), Fischer András (OTP Bank), Hetényi Márk (R34DY) és Keleti Arthur (ITBN).

Boda Márton Attila (K&H) kifejtette, hogy ha az AI jelentőségét szeretnénk megfogni, érdemes a valós döntéseket megnézni az AI-kapcsán. Kínában például az összes hat évnél idősebb gyereknek legalább 8 órát kell foglalkoznia AI-jal, az Egyesült Arab emirátusoknál pedig minden felnőtt kap ChatGPT prémium előfizetést. Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia trenddel foglalkozni kell, ám a szakember szerint a fontosabb kérdés a hogyan. Vállalati környezetben több felhasználási esetet vizsgáltak meg, például a kódolásban is, hogy hogyan használják az AI-t a kollégák. Az önbevallásos kérdésekre jött olyan válasz,hogy a 8 órás munkáját meg tudta csinálni fél óra alatt, de volt olyan is, akinek több lett a munkája, mert megpróbált vele dolgozni, de nem sikerült.

Ács Dávid (FlowxAI) elmondta, hogy szerinte el kell különíteni a személyes és a szervezeti felhasználását a különböző AI-eszközöknek. A személyes tapasztalata az, hogy az produktivitást segítő AI-eszközök napi szinten 1-1,5 órányi időt spórolnak meg neki, ez őrült sok. A banki, korlátozottabb, szabályozottabb környezetben ezeknek az eszközöknek vannak limitációi, ezen a ponton átfogó transzformációról még nincs szó. Sokkal inkább célzott vagy beágyazott intelligencia megoldásokat használnak, azaz specifikus folyamatokban naponta sokszor 10-15 perces feladatokat 1 percre tud rövidíteni a rendszer. Különböző elemzéstámogatási feladatokba is be lehet vonni, de ez még nem egy átfogó adaptáció ezen a szinten. Az lesz az érdekes, amikor egy bank szervezeten átívelő megoldást implementál, mint egy folyamat-automatizáció, banki applikációk építése. Itt jóval magasabb hatékonyság-növelési hatásról beszélhetünk.

Fischer András (OTP) elmondta, hogy a banknál az M365 copilotot vezették be, folyamatos a bevezetés, és valóban nem mindegy, hogy csak megkapják az eszközöket, vagy strukturáltan, képzésekkel megtámogatva "evangelizáljuk" az eszközt. Úgy vélte, erre kifejezetten szükség is van, ezzel lehet az alkalmazottakat a hétköznapi használatra rábírni. Naponta 30-40 percnyi munkaidőt meg lehet az AI-eszközökkel takarítani.

Hetényi Márk (R34DY) szerint az a kérdés, hogy a hatékonyságot javítja-e az AI, azt nem is lehet megkérdőjelezni. A szoftverfejlesztéseb a szolgáltatási oldalon az látszik, hogy már a kódolást is olyan szinten felgyorsítja, hogy már a kétkedők is - akik még az elején azt mondták, hogy ez nem fog működni - evangelizálódtak.

Keleti Arthur (ITBN) kifejtette, elképesztő ütemben fejlődnek az AI-modellek. Teljesen mindegy, hogy ma egy modell mit tud, a jövő héten már mást is, még többet fog tudni. Ez viszont egy nagyon érdekes változás, ilyen előtt a technológia még soha nem volt. Ennek volt egy emészthető ritmusa, ez a ritmus ez teljesen felborult. Ez olyan, mintha egy svédasztalnál minden lenne, folyamatosan hozzák az jó ételeket, de nem tudjuk eldönteni, hogy elkezdjünk-e enni, vagy várjunk fél percet, mert mindjárt valami még finomabbat fognak hozni elénk.

Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese bemutatta, milyen MI-szabályozási megközelítések vannak jelen ma Európában, milyen feladataik vannak a tagállamoknak, és hogyan segíti elő Magyarország a mesterséges intelligencia vívmányainak biztonságos elterjedését. Előrevetítette, hogy a hazai munkaerő termelékenysége az AI-alkalmazásoknak köszönhetően akár 26%-kal növekedhet.

Hetényi Márk, a R34DY alapítója és ügyvezetője a generatív AI banki IT-rendszerekbe történő integrációjának kihívásairól, és azok megoldásáról tartott előadást a 2/A szekcióban.

"Hogyan támogatja az üzlet fejlődését egy modern back office rendszer a valóságban?" címmel zajlott színpadi beszélgetés Miszkuly Miklós (Dorsum) és Szabó Tamás (Gránit Bank) részvételével.

Bárány Máté (Ping Identity) az identitásmendzsment területén a bankok előtt álló kihívásokról tartott 2/B szekciónk nyitóelőadásában.

Kovács Gyula, a Neuron Solutions társalapítója és ügyvezetője bemutatta, milyen mesterséges intelligencia alkalmazások lehetségesek már ma is az üzleti életben, mi mindent lehet rábízni egy Brian nevű digitális munkaerőre, és hogyan alakíthatja át a bankszektort a generatív AI kiterjedt használata.

Címlapkép forrása: Portfolio