Eltűnt a fiókok fele, de százával veszik fel a dolgozókat - mégis mi folyik a magyar bankoknál?

Az 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező kereskedelmi bankokra kiterjedő gyűjtésünk alapján

• az MBH Banknak 397,
• az OTP Banknak 317,
• a K&H Banknak 193

fiókja van a 2024 végi adatok szerint, és ezzel ennek a három banknak a fiókhálózata adta az összes hitelintézeti hálózati egység 65%-át Magyarországon, ezekből ugyanis 

összesen 1401 volt a tavalyi év végén hazánkban.

Tíz évvel ezelőtt még 3086 hálózati egységet mutatott a jegybanki statisztika, vagyis mára mindössze 45%-a maradt meg az akkori fiókszámnak. Két fő oka van ennek:

• a digitalizáció és a mobilbank-használat elterjedése miatt meredeken visszaesett a fiókok forgalma, értékesítési szerepe és profithozzájárulása, így minden bank több fiókot zárt be az elmúlt évtizedben, mint amennyit megnyitott,
• az aggregált számok csökkenésében viszont ennél is nagyobb volt a jelentősége a hajdan 1500-2000 fiókot számláló takarékszövetkezeti hálózat átalakulásának, ezekből az MBH Bank 397 darabos fiókhálózatán belül mára mintegy 150-200 maradt meg (2014-ben a jogelőd MKB, Budapest és FHB bankok fiókszáma 221 volt), amit az észszerűtlen redundanciák megszüntetése is indokolt.

Tavaly már nem a legnagyobb hálózattal rendelkező MBH Bank, hanem az OTP Bank csökkentette a leginkább egységei számát (nettó 25-tel), így nyílt az olló a két legnagyobb fiókhálózatú bank között.

Az elmúlt évtized a fiókbezárásokról szólt, különösen annak első fele. Az UniCreditnek, a CIB-nek és a Raiffeisennek is mintegy 41%-kal kisebb ma a hálózata, mint tíz éve, az Erste 23%-kal, az OTP 17%-kal csökkentette méretét. Tavaly az OTP 25-tel, az MBH 6-tal, a K&H 2-vel, a CIB 1-gyel csökkentette fiókszámát, a többieké változatlan maradt. A digitális hitelintézetként működő Gránit Bank két fiókkal is elboldogul, mindkettő a fővárosban van.

A bankfiókok esetében nem is a mennyiségi változások, hanem a minőségi átalakulás a legfontosabb,

erről részletesen az OTP példáján keresztül itt írtunk:

ATM-ek: csalóka a friss kép

Egészen más a kép, ha az ATM-ek számát nézzük meg, ezek alakulását a POS-terminálokkal együtt mutatja alábbi ábránk.  Ha nem is szigorúan monoton módon emelkedett, de 2017-ig növekedési trendet mutatott a bankautomaták darabszáma Magyarországon, a hálózat bővülését annak kezdeti szakaszában paradox módon támogatotta a digitalizáció, a technikai fejlődés. A pandémia idején egyértelműen megtört a trend, és 2022 végén már 7%-kal kevesebb ATM működött Magyarországon, mint az öt évvel korábbi csúcson. A magyar készpénzes infrastruktúra leterheltsége 2019 után emelkedett, mivel a növekvő forgalmat egy szűkülő rendszernek kellett kiszolgálnia, ami a hálózat túlfeszítettségéhez vezetett. Erre reagált először az MNB programja: 2023. február 1-én lépett hatályba a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról és hamisítás elleni védelméről szóló MNB- rendelet (Bankjegyrendelet) módosítása, amelynek új rendelkezései között szerepelt a kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek minimális darabszámára vonatkozó jegybanki elvárások előírása. 2024 végére ennek is köszönhetően új csúcsra,

5140-re emelkedett a bankaautomaták száma.

Az ATM-hálózatokra vonatkozó szabályozás aztán idén lépett csak igazán szintet. Először Nagy Márton, az NGM minisztere lengette be, majd március 20-án kormányhatározat született arról, Magyarországon minden településen legyen legalább egy bankautomata. Gyopáros Alpár kormánybiztos április elején nyújtotta be a törvénytervezetet, az országgyűlési képviselők el is fogadták az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvényjavaslatot. A részleteket további rendeletekben szabályozza az NGM és az MNB az ATM-telepítésekkel kapcsolatban. Bár a Magyar Bankszövetség azt jelezte, hogy a bankok a 2000 fő feletti településeken tudják vállalni önként az ATM-ek biztosítását, május végén megjelent a Magyar Közlönyben a kormány bankautomaták telepítéséről szóló rendelete., amely 2025. december 31-étől valamennyi 1000 főt meghaladó népességgel rendelkező településen, 2026. december 31-étől pedig valamennyi 500 főt meghaladó népességgel rendelkező településen előírja a készpénzfelvétel biztosítását. A június elején megjelent kormányrendelet valamelyest enyhít az eredeti szigoron, így mégis leszerelhetők, áthelyezhetők már most működő ATM-ek is. Jelenleg tudomásunk szerint az ATM-ek darabszámának és elhelyezésének a bankok közötti leosztása van folyamatban az MNB-vel zajló egyeztetéseken. Ez még jelentősen változtathat az alábbi ábrán szereplő számokon a következő egy-két évben.

Létszám: racionalizáció és növekedés egyszerre

A digitalizáció az emberi munkaerőt is megkérdőjelezi, különösen a kis hozzáadott értékű szellemi munkák és az ismétlődő vagy monoton munkavégzés esetében – gondolhatjuk. Az automatizáció, a robotoziáció és újabban a mesterséges intelligencia egyre több alkalmazott munkáját képes kiváltani mind a háttérfolyamatokban (back office), mind az értékesítésben és az ügyfélkapcsolatokban (front office). Ez valóban így van, ez a jelenség azonban nem feltétlenül látszódik a bankok alkalmazotti létszámán, amit számos egyéb párhuzamos jelenség alakít.

Az MNB statisztikái azt mutatják, hogy tíz évvel ezelőtt a magyar hitelintézeteknél 37 817-en dolgoztak, a pénzügyi válságot követően akkor ez jelentette a mélypontot. Ennél ma 5,2%-kal nagyobb a létszám: a negyedik negyedéves adatok szerint

39 773 fő dolgozik a bankoknál,

pedig maguknak az intézményeknek a száma azóta szintén csökkent. A Covid előtt volt csak egy jelentősebb felívelés, majd a járvány idején egy jelentősebb elbocsátási hullám, az akkori létszám viszont mára visszaépült, és a 2008-as válság eleji szintet kezdte el közelíteni, de a 2008-as 43 932 fős szinthez minden bizonnyal még jó pár évnek el kell telnie, ha egyáltalán eléri a szektor valaha is.

Gyűjtésünk szerint 2024 végén Magyarországon

• az OTP Bank 11 526,
• az MBH Bank 9486,
• az Erste Bank több mint 3400 fős

konszolidált létszámmal működött. Mivel ebben nem pusztán a hitelintézeti dolgozók vannak benne (a K&H esetében a biztosítósokat nem tartalmazza alábbi ábránk), ezért csak óvatosan vethetjük össze a nagybankok létszámát az MNB hitelintézeti statisztikájával, mindenesetre a három legnagyobb bank aránya 65%-osnak, a nyolc legnagyobbé 89%-osnak adódik, ami nem állhat messze a valóságtól.

A munkaerőt kiváltó digitális jelenségek terjedése ellenére 2016 óta folyamatosan növekszik a nagybankok létszáma, és a még korábban racionalizációt végrehajtó MBH Banknál is mintegy 650-nel többen lettek tavaly, elsősorban a Fundamenta-akvizíciónak köszönhetően (a teljes szektor adataiban ez utóbbi természetesen nem jelentett változást, hiszen a Fundamenta korábban is része volt a hitelintézeti szektornak). A bankoknál általában az üzleti aktivitás és a munkafolyamatok és jogszabályi elvárások komplexitásának a növekedése egyaránt magyarázza a létszámbővülést. Egy évtized alatt

az OTP Bank magyarországi tevékenységénél dolgozók száma 40%-kal, az Erste Banknál dolgozóké 23%-kal, a Raiffeisennél dolgozóké 15%-kal emelkedett,

a K&H-nál és az UniCreditnél lényegében stagnált, a CIB-nél viszont 11%-kal visszaesett. Ha viszont a 2019-es mélypontjához hasonlítjuk a CIB létszámát, már ott is 13%-os bővülést láthatunk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images