Új lendületet ad az exportképes kkv-k számára a Demján Sándor Program

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az exportáló kis- és középvállalkozások számának alakulása

A hazánkban működő 900 ezer vállalkozás a magyar gazdaság fontos motorját képezi, ugyanis összesen 3,3 millió főt foglalkoztatnak és az éves nemzetgazdasági hozzáadott érték közel kétharmadát állítják elő. Ezeken a vállalkozásokon belül mintegy 45 ezer cégnek van valamekkora mértékű exportárbevétele (1. ábra), amely 5%-os arányt jelent. Jelen elemzés célja annak a vizsgálata, hogy ezen belül mekkora a külpiacra termelő vagy értékesítő kkv-k száma, valamint milyen növekedési tartalékokkal rendelkeznek ezek a cégek. Bár rendszerint a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat szokták a kkv-k közé besorolni, jelen elemzés az exportáló kkv-k körének meghatározásakor egy szűkebb megközelítést alkalmaz: kizárólag a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások, valamint a 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások összességére fókuszál. Ennek hátterében áll, hogy rövid távon ezektől a cégektől várható a – kormányzati programok célkitűzéseként megjelenő – méretugrás, amely a termékexport érdemi bővülését eredményezhetné.

2022-ben 14,9 ezer olyan kis- és középvállalkozás működött Magyarországon, amelynek volt az adott évben valamilyen mértékű exporttevékenysége (1. ábra). Ezen a 14,9 ezer kkv-n belül pedig 11 ezer kisvállalkozás és 4 ezer középvállalkozás exportált. A KSH 2019-2022-es időszakra rendelkezésre álló adatai alapján az exportáló vállalkozásokon belül a kkv-k száma viszonylag stabilan alakult az elmúlt évek során (2. ábra). Bár a 2019-es évhez viszonyítva a COVID-válság időszakában nagyságrendileg 500 darabbal csökkent a számuk, 2022-re már gyakorlatilag végbement a korrekció e tekintetben, amely szerkezetileg a középvállalkozások terén erőteljesebben valósult meg, mint a kisvállalkozások esetében.

A kis- és középvállalkozások exportintenzitásában rejlő tartalékok

Az exportáló kis- és középvállalkozások között jelentős eltérés figyelhető meg a tekintetben, hogy mekkora az exportintenzitásuk, avagy az árbevételük hány százaléka származik külpiaci értékesítésből. Magyarországon az exportáló kkv-k 71%-a, azaz közel 10,3 ezer vállalkozás árbevételének kevesebb mint negyede származik a külpiaci értékesítésből, ezzel szemben mindössze 2,3 ezer olyan kkv van a gazdaságban, amelynek árbevétele legalább háromnegyedrészben származik kivitelből (3. ábra). Ez alapján, a gazdaság exportteljesítményének erősítése céljából a fent említett 10,3 ezer kkv esetében jelentős potenciál azonosítható. Ezek a vállalkozások mind exportképesek, már rendelkeznek olyan termékekkel, amelyekre van külföldön kereslet, így az exportintenzitásuk jelenlegi alacsony szintje alapján számottevő tér lehetne a külpiaci teljesítményük fokozására. Ezen cégek fejlesztése már rövid távon a hazai termékexport bővülését eredményezhetné.

A Demján Sándor Program szerepe a kkv-k exportképességének erősítésében

A Kormány a 2024-ben meghirdetett, és 2025-ben kiteljesedő Demján Sándor Programmal célozza a kkv-szektor méretugrását, azon keresztül pedig a magyar gazdaság dinamizálását. Ezen belül az exportképes vállalkozások fejlesztésében, valamint a bennük lévő tartalékok kiaknázásában kiemelt szerepet játszanak az EXIM 600 Mrd forint keretösszegű beruházási- és forgóeszközhitel termékei, amelyek az elkövetkező időszakban kettős hatást gyakorolhatnak majd a vállalkozások működésére. Egyfelől a Jövő Exportőrei hitelkonstrukcióknak köszönhetően olyan vállalkozások is megjelenhetnek majd az exportpiacokon, amelyek eddig kizárólag belföldi tevékenységgel rendelkeztek. Másfelől az Exportélénkítő hitelek a már eddig is részben külpiacra termelő vagy értékesítő vállalkozások exportintenzitásában eredményezhetnek megugrást, amely erősíti a nemzetközi versenyképességüket is.

Az EXIM-es hiteltermékek várható igénybevétele alapján megállapítható, hogy a Demján Sándor Program számottevően hozzájárul majd a kkv-szektor exportképességének erősítéséhez. A Program hatására az újonnan exportpiacra lépők, illetve az exportintenzitásukat élénkítő vállalatok száma összesen akár az 1 700 darabot is elérheti majd az elkövetkező időszakban. Bár az EXIM-es termékeket nem kizárólag kkv-k vehetik igénybe, várható, hogy nagyobb arányban ezt a szektort tudják majd támogatni a kedvezményes konstrukciók. Ráadásul az elkövetkező időszakban az EXIM-es DSP-termékek eredményeként realizálódó exportorientált fejlesztések számottevően hozzájárulhatnak majd a magyar gazdaság teljesítményéhez is: a kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően az EXIM becslése alapján összesen mintegy 257 Mrd forint többlet-GDP keletkezhet a gazdaságban, amely az éves GDP 0,29%-át jelenti.

A cikk szerzője az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images