Itt az újabb 3%-os hitel, sokan nyernek vele a magyar gazdaság húzóágazatában

Portfolio: A vállalati hitelpiacon nem a hitelkínálattal, hanem a hitelkereslettel van gond, és leginkább a bevételi pályájuk bizonytalansága miatt nem mernek beruházni a cégek - hallani gyakran. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont felállítása mintha mást üzenne: a turizmusban a banki hitelkínálattal is gondok vannak?

Láving Gusztáv: A turizmusban nem egy egyszerű „kínálati hiba” látható, hanem egy összetett illeszkedési probléma:

a hagyományos banki termékek és kockázatkezelési logika nem tudja jól kezelni a szezonalitást, a bevételek hullámzását és a sokszor korlátozott fedezeti helyzetet.

A nagyobb szereplők – szállodák, nagy éttermek – finanszírozáshoz jutnak, de a szektor gerincét adó mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek tipikusan kimaradnak ebből, vagy csak 10–12% körüli kamaton kapnak külső forrást. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) ezért nem a kereskedelmi bankokkal szemben, hanem egy kimutatható piaci rés kitöltésére jött létre: ott segít, ahol a sztenderd banki modell túlzott kockázatot lát, miközben az üzlet valójában fenntartható.

A mi megközelítésünk kétpilléres. A klasszikus pénzügyi minősítés mellett a turisztikai teljesítményt is vizsgáljuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataira – például a foglaltság, a forgalom adataira vagy a térségi benchmarkokra támaszkodva. Így nemcsak a múltbeli eredménykimutatást nézzük, hanem azt is, hogy az adott szolgáltató hol és hogyan teljesít a saját régiójában, milyen szezonalitási minták jellemzik, és ezek mennyire konzisztensen térnek vissza évről évre. Ezzel lényegesen pontosabb képet kapunk a valódi hitelkockázatról, gyorsabb és célzottabb bírálatra vagyunk képesek, és olyan ügyfeleknek is reális, alacsony kamatú finanszírozást tudunk kínálni, akikre a kereskedelmi bankoknál egyszerűen „piros” jelzés kerülne. Röviden: a KTH annak a felismerésnek a eredménye, hogy a turizmusban a jó hitelkereslet gyakran nem látszik elég jól a hagyományos banki szemüvegen keresztül. Erre mutatunk egy másik megoldást.

Milyen cégformában indult el a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont, honnan szerzi a forrásokat hitelezési tevékenységéhez, és mennyi hitel kihelyezését tervezi az első évben?

A KTH pénzügyi vállalkozás, zártkörűen működő részvénytársasági (zrt.) formában indult el. Ez esetünkben egy kifejezetten hitelezésre szakosodott intézményt jelent: nem gyűjtünk betéteket, nem vezetünk számlát, de minden szükséges MNB-engedéllyel rendelkezünk a hitelnyújtáshoz. Tulajdonosi joggyakorlóként a Magyar Turisztikai Ügynökség áll mögöttünk, tehát állami tulajdonú intézmény vagyunk.

Forrásoldalon piaci refinanszírozást alkalmazunk. Az állam 80%-os készfizető kezességvállalása mellett az árazás is mérsékelt. Ez tette lehetővé, hogy az ügyfelek felé fix 3% kamatot biztosítsunk.

A piaci forrásköltség és a 3% közötti különbséget az állami kamattámogatás hidalja át.

Első teljes évünkben, vagyis jövő őszig – jellemzően 1–10 és 10−25 milliós ügyletekkel – több ezres ügyfélszámot célzunk meg, ami összességében több tízmilliárd forint kihelyezését jelentheti. A termékfejlesztési ütemezés szerint a kezdeti, kisösszegű hitelek után 2026 elején megnyitjuk a 10−25 millió forintos sávot is. A program érett szakaszában már 100 millió forintot meghaladó ügyletekkel is számolunk, szigorúbb biztosítéki és nem termék-típusú ellenőrzési rend mellett.

Mely vállalkozások, milyen célra, milyen kondíciókkal vehetnek fel hitelt a központnál, és hogyan szűrik ki a visszaéléseket?

A program a turizmus-vendéglátás teljes ökoszisztémáját célozza meg: szálláshelyek, a vendéglátó egységek és a turisztikai attrakciók szolgáltatói tartoznak ide. A belépő termékeink a KTH Start konstrukciók. Ezek az 1–10 millió forint közötti összeggel, fix 3% kamattal, az első évben tőketörlesztési türelmi idővel, fedezet nélküli hitelek, két fókusszal. A forgóeszközhitel legfeljebb 3 éves futamidejű, bérek, készlet, szállítói számlák finanszírozására; míg a beruházási hitel legfeljebb 5 éves futamidejű, fejlesztésre, bővítésre, kapacitás- és hatékonyságnövelésre használható fel, ideértve az energiahatékonysági és fenntarthatósági beruházásokat is. Konkrét példa:

egy magánszálláshely szaunával bővíthet, egy kis kávézó új gépparkot vehet, egy kis strand SUP-okat és vízibicikliket szerezhet be.

Egy lényeges feltétel van csak: az eszköz közvetlenül a turisztikai szolgáltatás színvonalát emelje. Állami tulajdonú pénzügyi vállalkozásként elsődleges az átlátható működés. A forrásainkat úgy helyezzük ki, hogy azok megtérülése biztosított legyen. Ebben is segítségünkre lesznek a megadott NTAK adatok, hiszen látni fogjuk, hogy az igénylő valóban tevékenykedik-e a turisztikai szektorban, és ha igen, milyen eredményességgel. A folyósítást követően kell számlákkal elszámolni a beruházásról, amit bármikor a helyszínen ellenőrizhetnek is a kollégák.

Eddig is létezett a Széchenyi Turisztikai Kártya, amely szintén kamattámogatott hitelt kínál a szektorban működő vállalkozásoknak. Mi az eltérés a két program között, és mikor ajánlható egyik, mikor a másik a cégeknek?

A Széchenyi Turisztikai Kártya MAX bevett, széles körben használt konstrukció, erős banki infrastruktúrával és termékpalettával. A KTH ugyanakkor specializált:

kifejezetten a turisztikai mikro- és kisvállalkozói rést célozzuk, ultraegyszerű, nagyrészt digitális folyamattal, kevesebb dokumentációval, és olyan scoringgal, amely a turisztikai teljesítményt is súlyozottan beszámítja.

A mi „belépő” hiteleink jelenleg alacsonyabb összegűek, fix 3% kamatúak, és a kisebb hitelméreteknél fedezetet sem kérünk. A Széchenyi akkor lehet ideális, ha a vállalkozás nagyobb összegre, vegyesebb célokra vagy komplexebb banki csomagra vágyik, és rendelkezik a szükséges fedezetekkel; a KTH jelenleg azoknak való, akik eddig a banki küszöb alatt maradtak, nem rendelkeznek ingatlan fedezettel, mert bérelt ingatlanban működnek, és gyors, turizmus-érzékeny bírálatra van szükségük.

Mi lesz pontosan a Tourinform irodák feladata a programban?

A Tourinform irodák nem hiteleznek, nem értékesítenek és nem végeznek pénzügyi adminisztrációt, tanácsadást. Szerepük kizárólag a tájékoztatás. Országos lefedettségük és helyismeretük révén személyesen és hitelesen tudják eljuttatni az alapinformációkat a helyi szolgáltatókhoz az új, állami hátterű, turisztikai pénzügyi szolgáltató KTH-ról. Emellett az online jelentkezésben is tudnak majd segíteni. Ezzel tehermentesítik a csatornáinkat és felgyorsítják az ügyfélút elejét.

Hogy látja általánosságban a magyar turizmus helyzetét, és miben hozhat változást az új hitelprogramok indulása?

A turizmus a magyar gazdaság stratégiai ágazata: a GDP-hez és a költségvetéshez való hozzájárulása kiemelkedő, a foglalkoztatási hatása pedig jelentős. Az elmúlt időszakban látható keresleti tényezők – belföldi költés, SZÉP-kártya forgalom, régiós desztinációk erősödése – mellett a kínálati oldal szűk keresztmetszete sokszor a legkisebb szereplőket érintő finanszírozás hiánya volt, ami a fejlődésnek is gátat szabhat. A dedikáltan a turisztikai szektor számára létrehozott KTH célzott beavatkozása ezt a szolgáltatói csoportot erősíti: forrást ad olyan fejlesztésekhez, amelyek közvetlenül növelik a kapacitást és a minőséget − például energiahatékony felújítások, kiszolgáló eszközök, szolgáltatásbővítés stb. −, és ezzel javítják az ügyfélélményt és a jövedelmezőséget.

Változást két fronton hozunk.

Rövid távon a fix 3% kamatú, gyors és fedezet nélküli, kis összegű hitelek révén több ezer szolgáltató valósíthatja meg elhalasztott beruházásait. Középtávon a termékpálya kitágítása – 2026 elején a maximum 25 millió forintos sáv megnyitása, majd a 100 millió forint feletti ügyletek indulása – lehetővé teszi a nagyobb léptékű, nagyobb szolgáltatók által megálmodott projektek finanszírozását is, szigorúbb biztosítékokkal, célzott monitoringgal. Mindezt kettős védőháló támogatja: forrásoldalon a 80%-os állami kezesség, amely stabil és olcsóbb refinanszírozást tesz lehetővé; ügyféloldalon pedig az adatvezérelt, NTAK-alapú kockázatkezelés, amely az indokolt és célzott kihelyezést, a rendeltetésszerű felhasználást és a visszafizethetőséget biztosítja. Így az új hitelprogram nemcsak több pénzt hoz a szektorba, hanem okosabban, a turizmus működési valóságához igazodva juttatja el oda, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket képes teremteni.

Fotók: Mónus Márton / Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.