MNB: már az Otthon Start előtt az EU élmezőnyében voltunk a lakossági hiteltartozások növekedésével

Háztartások: ötödik helyen az EU-ban

A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2025 második negyedévében 394 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 11,7 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 10,9 százalékról. A hazai hiteldinamika 2025. június végén EU-s összehasonlításban az ötödik legmagasabb volt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országainak átlagos növekedési ütemét (4,9 százalék).

A lakossági új hitelszerződések volumene a második negyedévben 886 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 21 százalékkal haladta meg.

A lakáscélú hitelek esetében 13 százalékkal, míg a személyi hiteleknél 34 százalékkal nőtt a kibocsátás éves összevetésben. A személyi kölcsönök kibocsátásának bővülését az online gyorsan hozzáférhető, előzetesen jóváhagyott hitelek, a növekvő arányú lakáscélú felhasználás, a ráemelések (top-up) és az elérhető magasabb hitelösszegek is támogatták. A 2025. januárban indult munkáshitel programban a második negyedév során több mint 12 ezer szerződést kötöttek mintegy 48 milliárd forint értékben, ami a teljes hitelkibocsátás 5 százalékát adta.

2025 második negyedévében a bankok a megelőző negyedévhez hasonlóan átlagosan 6,5 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve az újonnan hitelt felvevők által fizetendő átlagos ügyfélkamat 5,7 százalékot tett ki.

Az MNB Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2025 második negyedévében a bankok egyötöde szigorított mind a lakáshitelek-, mind a fogyasztási hitelek sztenderdjein, amely elsősorban a felárak emelését jelentette. 2025 második felében a lakáspiaci folyamatok várható alakulása és a piaci részesedés növelése céljából a bankok változatlanul hagynák a lakáshitel-sztenderdeket. 2025 második negyedévében a bankok harmada növekvő hitelkeresletet tapasztalt a lakáshitelek piacán, előretekintve azonban

több mint kétharmaduk további keresletélénkülésre számít az Otthon Start hitelprogram hatására.

A második negyedévben a megkérdezett intézmények nettó 24 százaléka a fogyasztási hitelek iránti kereslet további élénkülését tapasztalta, míg a következő félévben egyedül a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt vár keresletélénkülést a bankok 13 százaléka.

Cikkeink az MNB júniusi, illetve júliusi hitelpiaci statisztikáiról:

Vállalatok: középmezőnyben Európában

A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 315 milliárd forinttal emelkedett 2025 második negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedévi dinamikával megegyezően 2,0 százalékot tett ki június végén. A kkv-szektor hitelállománya 2,4 százalékkal nőtt éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, kissé meghaladva az EU átlagot, de elmaradva a visegrádi országok 7 százalékos átlagától.

A 2025 második negyedévében kihelyezett 1 456 milliárd forint értékű új, nem folyószámla-jellegű vállalati hitelszerződés 36 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátását.

Az új kibocsátás jelentős bővüléséhez a negyedév során egyedi nagyügyletek és a Demján Sándor Program szerződéskötései is érdemben hozzájárultak.

A támogatott vállalati hitelek aránya az új szerződéskötésekben 19 százalékot tett ki a negyedévben, meghaladva az elmúlt egy év 15 százalékos arányát. A kkv-szegmensben a támogatott hitelek aránya 32 százalékot ért el a vizsgált időszakban, míg az elmúlt egy évben 25 százalék volt.

Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos felára a kisösszegű hitelek esetében 0,3 százalékponttal nőtt az előző negyedévhez képest, így 2,3 százalékpontot tett ki a negyedévben, így ezen hitelek átlagos kamatszintje 8,8 százalékot tett ki a negyedév során. A nagyösszegű forinthitelek esetében a kamatláb változatlanul 8,3 százalékon állt.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok a második negyedévben változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, ezeken a következő fél évben sem terveznek változtatni.

Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó 11 százaléka lazított, de az irodapiacot övező kihívások miatt előretekintve szigorítani terveznek ezen szegmensben. A megkérdezett bankok 30 százaléka a vállalati hitelkereslet csökkenését tapasztalta 2025 második negyedévében, amely visszaesés főként a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A bankok a második félévben sem várnak növekedést a vállalati hitelkeresletben. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt a második negyedévben, mely tovább erősödhet a javuló ingatlanberuházási kedv révén.

Válaszul az alacsony vállalati hiteldinamikára és a bankrendszeri verseny erősítése érdekében a Jegybank útjára indította a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést. A jegybank és a Magyar Bankszövetség megállapodása nyomán életre hívott konstrukció célja, hogy piaci alapon a kkv-k széles köre számára elérhető, egységes, áttekinthető feltételrendszerű beruházási hitelek váljanak elérhetővé, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint kedvező árazás mellett. A részletes pályázati feltételek alapján a hitelintézetek 2025. augusztus 1-től kérhetik termékeik minősítését.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ