Az MNB szerint rossz esetben 15-20 százalékkal is növelheti a lakásárakat az Otthon Start

Banai Ádám egyebek mellett az alábbiakról szólt előadásában:

• az MNB hagyományos célja változatlan a bankrendszert illetően: 1. biztosítsa saját stabilitását, 2. miközben kielégíti a gazdasági szereplők forrásigényét. Az elmúlt évtizedben sokat tett ennek teljesüléséért az MNB, így
• ma olyan bankrendszerünk van, amely profitábilis (tavaly 1589, idén az első félévben 760 milliárdos profit), szabad tőkéje 2300 milliárd forint feletti, likviditásfedezeti mutatója (LCR) megközelíti a 170%-ot, a bankszektor 20-30 ezer milliárd forinttal több hitel kihelyezésére is képes lenne,
• ezzel együtt is kettősség jellemzi a hitelpiacot: a lakosság hitelállomány a régió átlaga feletti mértékben bővül, a vállalati hitelállományt viszont inkább „plusz nullás” bővülés jellemzi,
• a bankok hitelezési képessége historikus csúcsokat dönt, hitelezési hajlandósága pedig megfelel a gazdasági ciklikus helyzetének,
• a közeljövő egyik nagy kérdése az, hogy mi fog történni a lakáspiacon – az Otthon Start Program nélkül is jelentős, 16%-os (Budapesten 24%-os) éves áremelkedés következett be az elmúlt egy évben, és ez jelentősen rontotta a hitellel való lakásvásárlás lehetőségét,
• az MNB becslése alapján a hazai háztartási hitelállomány éves növekedési üteme a program hatására 2026-ban 18–22 százalékra is emelkedhet,
• a legnagyobb kérdés az, hogy a kínálati oldal támogatása mennyire lesz sikeres – ha sikeres lesz, ároldalon kisebb lesz a nyomás, ha kevésbé, akkor a jegybanknak is folyamatosan monitoroznia kell az áremelkedést, hiszen ez a pénzügyi szektor számára is kockázatnövekedéssel járhat,
• ha nem következik be érdemi változás a lakáskínálat „viselkedésében”, akkor becslésük szerint 15-20%-os addicionális áremelkedés valósulhat meg 2026 végéig: vidéken magasabb, Budapesten alacsonyabb lehet az addicionális áremelkedés,
• a közszolgálati dolgozók január 1-jén induló hiteltámogatására az MNB becslése alapján 90–125 ezer fő lesz jogosult, az érintett hitelállomány pedig nagyságrendileg 1200 milliárd forint lehet,
• nagy kérdés, hogy a kamattámogatások a vállalati, illetve a lakossági hitelek esetében mennyire járnak a pénzügyi szektor mélyülésével, például a magyar vállalatok 78 százaléka számára – saját bevallása szerint – nem releváns a bankhitel, mint finanszírozási forrás,
• a lakáshitelezésben sem látszódik a penetráció növekedése, és idén az újonnan kötött lakáshitel-szerződések 62%-a a legfelső jövedelmi ötöd hitelfelvétele,
• a személyi kölcsönök példája viszont azt mutatja, hogy a digitalizáltsági szint növelése segíthet a magasabb hitelpenetráció elérésében anélkül, hogy érdemben növekednének a kockázatok,
• a vállalati szektornak a valós lehetőségeitől is elmaradó hiteldinamikáját és a gazdasági növekedést segítheti a Minősített Vállalati Hitel megjelenése az MNB kezdeményezésére, amely az egyszerűbb hitelfelvételben segít.

Tudósításunk a konferenciáról:

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ