Feltárult a pénzügyek jövője, megvan az idei év pénzügyi vezetője!

2017 óta adja át a díjat alapító Credit Management Group a Portfolio-val közösen a CFO of the year 2025 és a CFO Master díjakat azoknak, akik a hazai vállalatok pénzügyi-gazdasági vezetőiként kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Molnár Tamás, a díjat támogató MBH Bank faktoring és üzletfinanszírozás üzletág ügyvezetője kiemelte: nagyon nehéz CFO-ként lekövetni egy tulajdonos, egy felsővezető gondolatait; a sikeres üzleti modellek kulcsa gyakran egy szárnyalva gondolkodó felsővezető és egy nagyon jó, csendes eminenciás, a pénzügyi-gazdasági vezető jó kapcsolata.  

A CFO of the year 2025 díj kitüntettje:

Thurzó Csaba, a 4iG Nyrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

CFO Master 2025 díjazottak:

• Giller Tamás, NEO Property Services Zrt.
• Seregélyes Kálmán, HungaroControl Zrt.
• Sztankó Attila, Kometa 99 Zrt.
• Terjékné Tuza Gabriella, Master Good Kft.

Az év legjobb credit management csapatának járó díjat Merész István, az Allianz Trade országigazgatója és Szentirmay Péter, a Magyar Credit Managment Szövetség elnöke adta át, amelynek nyertese idén a

az UBM Csoport credit management csapata lett.

Milyen az idei év a vállalatoknak? Az IKR Agrár számára nem rossz az idei év, növekedni tudnak, köszönhetően többek között a korábbiaknál enyhébb aszálynak. A Vajda-Papír 60%-ban exportra termel, a makrogazdasági nehézségek ellenére Németországban és Hollandiában jelentős növekedést érnek el. Az Illés Holding idén éli meg az eddigi legkeményebb recessziós évét, ezzel együtt is folytatja akvizíciós tevékenységét. A HRP Europe elsősorban IT-disztribúcióval foglalkozik, nem tudják függetleníteni magukat az általános dekonjunktúrától, de növekedni tudnak, elsősorban az export és a szolgáltatások területén. A Kometa egy 115 milliárdos beruházás első fázisa közepén van, alapvetően jó év az idei számukra is, elsősorban a margin növekedésének köszönhetően.

Beruházás, akvizíció, finanszírozás: Az Illés Holding akvizíciói során azok a cégek vannak előnyben mostanság, akik már az induláskor megállnak a saját lábukon. A Vajda Papírnak idén is vannak kapacitásnövelő beruházásai, de hatékonyságjavító és környezeti szempontokat előtérbe helyező beruházásokban is gondolkodnak.  Az IKR Agrár már nem nagyon tud tovább bővülni, de hatékonyságot javít, és felújította bábolnai székházát, napelemmel látta el telephelyeit. A Kometa sok esetben dönt úgy, hogy tőkeágon finanszírozza a vállalatot, a távlati tervekben inkább szerepel egy tőzsdére menetel, mint egy hitelfelvétel. A HRP Europe nagy hangsúlyt fektet a követelések kezelésére, emellett a humán erőforrásba és az exportba fektet be.

Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója ismertette a CFO-felmérés legfontosabb tanulságait. A pénzügyi vezetők fő fókuszában a költségcsökkentés és a racionalizálás áll, amelyet a pénzügyi szektorban különösen a papíralapú adminisztráció visszaszorítása, a cégcsoportok átalakítása, a szolgáltatóközpontokba kiszervezés, valamint az automatizáció és folyamatátvilágítás fémjelez.

Nagy kihívás a csapatok tudásának fejlesztése, különösen az IT és soft skillek terén, amelyek számos vállalat számára kitörési pontot jelenthetnek.

Bár a mesterséges intelligencia kiemelt téma, a PwC adatai szerint a pénzügyi szektor szereplőinek mindössze 30 százaléka tervez konkrétan a mesterséges intelligenciával. Balogh Roland elmondása szerint ma egy CFO feladata a proaktivitás, a projektportfólió tudatos kialakítása, valamint olyan működési modellek megteremtése, amelyek egyszerre értékállóak és jövőállóak.

A Bitcoin és az Ethereum ma már részvényjellegű eszközként viselkednek, árfolyamuk hasonló kockázati karakterisztikát mutat, mint akár az OTP vagy a Tesla részvényei az elmúlt években. Emiatt

egy jól diverzifikált portfólióban 3 százalékos kripto-kitettség teljesen vállalható,

ugyanakkor aki minden pénzét erre teszi, az valójában szerencsejátékot űz – figyelmeztettek a szakértők. A bankok egyelőre óvatosan, de egyre nyitottabban közelítik a kérdést, elképzelhető, hogy néhány éven belül a magyar bankoknál is elérhető lehet a kripto-befektetés. A magyar szabályozás jelenleg rendkívül szigorú, szinte lehetetlen legálisan kriptóval kereskedni, de a piac globális, így a hazai szereplőknek alkalmazkodniuk kell a nemzetközi trendekhez.

Extrém kamatkörnyezetet hozott az elmúlt két év, Magyarország kilógott a régiós rangsorból, mostanra rendeződni látszik ez a helyzet. A befektetők viszont vérszemet kaptak a két számjegyű állampapír-hozamoktól, és mindmáig magasak a hozamelvárásaik, mondhatni „kiszabadult a szellem palackból”. Ugyanakkor a lakosság továbbra sem akarja a teljes portfólióját részvényekbe tenni – ez a jobb diverzifikációt biztosító abszolút hozamú alapok malmára hajthatja a vizet. Szó esett a devizaallokáció kérdéséről is:

egyértelmű, hogy a mostani viszonylag erős forint jó átszállási lehetőséget kínál euróba és dollárba,

de a fiskális politikai kockázatok miatt a hazai fizetőeszköz később gyengülhet. Jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank eltökéltnek tűnik a forint stabilizálásában, emiatt izgalmas hónapoknak nézünk elébe.

Kovács László, a VIG Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója bemutatta, hogy a magyar lakosság jelentősen vagyonosodott az elmúlt években, de az ingatlan továbbra is túlsúlyban van a megtakarítások között.

Az utóbbi három év legnagyobb nyertesei a befektetési alapok voltak, idén is jelentős nettó tőkeáramlás érkezett hozzájuk,

miközben az állampapírok piacáról kiáramlás volt tapasztalható. Népszerűek a tematikus – például ESG, technológiai, egészségügyi – konstrukciók, valamint az abszolút hozamú és multi-asset alapok, amelyek rugalmasabb diverzifikációt biztosítanak. A unit-linked biztosítások mögötti eszközalapok piaca igen aktív, míg mostanra a klasszikus életbiztosítások háttérbe szorultak. Az alapkezelési szektor számára ma komoly kihívást jelent az ETF-ek térnyerése, a küzdelem egyik fő színtere a költségszint.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese rámutatott: a magyar piac régiós összevetésben értelmezhető méretű, és komoly potenciál rejlik benne. Példaként a hasonló népességű Svédország sikeres tőkepiacát említette. A részvények térnyerése folytatódik, amit az intézményi vagyonkezelés növekedése is kísér, ugyanakkor

a hazai intézmények jellemzően külföldi cégeket – például a Teslát – finanszíroznak a magyar háztartások pénzéből.

A hazai intézményi szereplők az elmúlt nyolc évben nettó eladók voltak a magyar részvénypiacon – húzta alá. A szakember szerint figyelmet érdemel az a trend is, hogy a kisbefektetők egyre jobban nyitnak a passzív instrumentumok, például az ETF-ek felé.

Miközben a vállalati hitelek állománya 2-4%-nal nő mostanság egy év alatt Magyarországon, a faktoring és trade finance piac 24-25%-kal – hívta fel a figyelmet Molnár Tamás, az MBH Bank faktoring és üzletfinanszírozás üzletágának ügyvezetője. Az elmúlt évtizedben végig két számjegyű bővülés jellemezte a piacot, de a GDP-arányos faktorforgalmunk még így is csak mintegy kétharmada a nyugat-európai átlagnak. Az utóbbi időben

növekvő népszerűségnek örvend a working capital management,

amely arról szól, miként lehet szállítói határidőt hosszabbítani, vevői határidőt csökkenteni és a készletállományt optimalizálni egy cégnél, ezek banki és belső vállalati technikáiról beszélt az MBH Bank szakembere. 

Pierre Sarrau, a BlackRock ügyvezető igazgatója úgy látja, a világ tőkepiacait ma olyan megatrendek formálják, mint a mesterséges intelligencia, az energiaátmenet és a demográfiai változások. A hagyományos makrogazdasági horgonyok – stabil infláció, adósság és növekedés – 2020 óta meginogtak, így a piacok sokkal érzékenyebbé váltak a rövid távú meglepetésekre. Bár a globális bizonytalanságra az amerikai gazdaságpolitikai fordulat is rátesz egy lapáttal, Sarrau szerint

a részvény-kötvény portfólió továbbra is stabil bázist jelenthet a befektetőknek,

miközben a készpénz nem tud védelmet nyújtani az inflációval szemben. A BlackRock jelenlegi kedvenc befektetési témái között az energia, a pénzügyi szektor, az infrastruktúra és a védelmi szektor szerepelnek, miközben az AI hatalmas tőkebefektetéseket vonz. A szakember kiemelte: Európának sürgősen fejlesztenie kell a hazai tőkepiacokat, hogy globálisan is versenyképes maradjon.

A vállalkozásfinanszírozási kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a vállalkozások beruházási kedvével van a legnagyobb gond Magyarországon. Ennek elsődleges oka a keresleti korlát, ugyanis úgy látják a cégek, hogy

miért bővítenék a kapacitásaikat, ha a jelenlegieket sem tudják kihasználni a termékeik és szolgáltatásaik iránti alacsony kereslet miatt.

Pedig a bankoknak 2300 milliárd forintnyi szabad tőkéje van, a bankrendszer akár megduplázhatná a privát szektor hitelállományát. Ehhez képest a társas vállalkozások mindössze 20%-a rendelkezik hitellel, a GDP-arányos vállalati hitelpenetráció mindössze 15%, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony. Hiányzik a magasabb kockázatvállaláshoz szükséges tudatosság és vállalati kultúra, és a támogatott hitelezés sem tudja önmagában beindítani a kkv-hitelezés motorját: több mint 300 milliárd forintjába kerül az államnak, ehhez képest évi mindössze 2%-kal nő a kkv-k hitelállománya.

A Demján Sándor Tőkeprogramban 5%-os fix tőke-hozamelvárás juthatnak állami tőkéhez a cégek, ezért mindösszesen 1%-os tőketulajdont kér az állam, 99%-a pedig tulajdonosi kölcsönnek számít. Az így szerzett tőke javítja a vállalkozások hitelfelvétel során is figyelembe vett tőkeellátottságát, és lehetővé teszi, hogy a hitel mellett a tőke is megjelenjen a finanszírozási szerkezetükben. A programba jelentkezők kétharmada eddig Budapestről és Pest megyéből érkezett, túlsúlyban van a feldolgozóipar, felhasználási célját tekintve pedig kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés mellett többek között üzletrészszerzésre és kivásárlásra is igénybe vehető a program.

A tervek között szerepel a jelenlegi 100-200 milliós kihelyezési összeg megemelése, új iparágak és felhasználási lehetőségek bevonása

– ismertette felvezető előadásában Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatója, aki többször is hangot adott azon véleményének, hogy a bankoknak és a vállalkozásoknak is több kockázatot kellene vállalniuk.

Idén év végén akár 200-240 milliárdra, a jövő első felében 170-200 milliárd forintra tornázhatja fel az eddigi 130-150 milliárdos havi lakáshitel-kihelyezést az Otthon Start Program, aránya pedig a kezdeti 70-8% után 50-60% környékén lehet majd - hangzott el az új kamattámogatott lakáshitel-lehetőségről szóló panelbeszélgetésben. Volt néhány nehézség, például az első héten a fővárosi földhivatali szolgáltatások kiesése, de már az első folyósítások is megtörténtek a programban, kardinális kihívások nincsenek a banki operációban. Bár a

lakáshitelezés jövedelmezőségére pozitív hatással van a program

(a piaci hitelek 6-7%-ával szemben 8% feletti itt az ügyleti kamat - a szerk.), összességében hosszú távon valószínűleg nem lenne egészséges a fenntartása. Az ügyfelek és a bankok közötti differenciálásra lehetőséget ad a program, viszont nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz a lakáspiaci árakra: ezt részben az dönti el, mikor és mennyi új lakásfejlesztés valósul meg a program hatására. A program lakáspiaci hatásait illetően talán ez a legnagyobb kérdés.

Fokozatosan halad a zöld átmenet a bankok és biztosítók világában, számos eredményt fel lehet mutatni, de van is még tennivaló mind a vállalatok, mind a szabályozó oldalán - hangzott el a vállalati bankolás jövőjéről szóló panelbeszélgetésben. Fontos, hogy a vállalkozások a saját szervezeti kultúrájukon belül is példát mutassanak, miközben arra is ügyelniük kell, hogy a zöld finanszírozási programok keretein belül ne támogassanak greenwashing-gyanús tevékenységeket. Az ESG-fókuszú befektetési termékek ugyancsak a zöld átállás fontos eszközei lehetnek. A bankok jelenleg előrébb tartanak a digitalizációban, mint a biztosítók, jelenleg a sikeres fintech-szereplők, valamint különböző vállalatainak együttműködéseiben is nagy lehetőség rejlik.

Kisfalvi Bence, az SMP Solutions banki szolgáltatások vezetője előadásában többek között arról beszélt, hogy a bankfiókok száma ugyan jelentősen csökkent - többek között a technológiai változások hatására - , de

a munkaerő-szükséglet visszaesésére vonatkozó korábbi jóslatok egyelőre nem váltak valóra.

Emögött részben éppen azok a technológiai változások és szabályozói elvárások állnak, amelyek munkaerőigényessé teszik a bankok kihívásainak a teljesítését. A pénzintézetek legnagyobb kihívása éppen az, hogy a rengeteg elvárás széleskörű portfólióját miként tudják teljesíteni. Az SMP Solutionsnál komplex IT-szolgáltatásokat kínálnak az infrastruktúrafejlesztésektől a biztonsági szolgáltatásokig e kihívások leküzdésére.

Az AI-bevezetések 90%-a sikertelenül végződik, amire az lehet a magyarázat, hogy az üzleti folyamatok igényéből és nem magából az AI-ból kell kiindulni, ahogy a többség teszi.  A technológia szerepe a kockázatelemzés, az ügyfélszolgálat, a döntéstámogatás és csalásmegelőzés területén egyaránt elengedhetlen,

az AI egyenesen egy új szuperképességgel ruházza fel a vállalatokat

- hangsúlyozta előadásában Szabó László, a Bitmist vezérigazgatója. A Salesforce felmérése alapján az ügyféligényeket 80%-ban az ügyfélélmény, 73%-ban a személyre szabott kiszolgálás, 83%-ban az azonnali reakciók igénye generálja. Egy jól felépített AI-alapú rendszerben az ügyfélnek nem kell egyszerre több helyre belépnie, hanem helyette is egyszerre látja el a legkülönfélébb funkciókat és a kulimunkát is a „gép”. Szabó László előadásában egy ilyen jó megoldásként mutatta be a Salesforce általuk értékesített Data Cloud alapú rendszerét.

2022 óta jelentősen csökkent Európában az üzleti bizalom szintje és a vállalkozások konjunktúraérzete, ez a beruházási kedvet is visszaveti – figyelmeztetett Balog Ádám, a KAVOSZ igazgatótanácsának elnöke. A megváltozott világgazdasági környezetben a hazai vállalkozások is nyomás alatt vannak, fontos lenne, hogy ismét sikerüljön felfuttatni a beruházásokat. A vállalatokat jelenleg a piaci bizonytalanság tartja vissza legerősebben, tartanak attól, hogy nem lesz fizetőképes kereslet. Megfelelő forrásra is szükség van a beruházásokhoz, a KAVOSZ aktívan részt vesz abban, hogy a vállalkozások minél inkább bevonódjanak a finanszírozási piacra.

Egyes hitelezési területeken az AI-ügynökök már ma is képesek a munkafolyamatok nagy részét automatizálni – mutatott rá Jendrolovics Máté, az Intuitech vezérigazgatója. Ugyanakkor hangsúlyozta: a végső döntést továbbra is az ember hozza meg. Egy AI-rendszer át tud vizsgálni több ezer oldalnyi szabályozást és dokumentációt, azonosítani a problémákat, segíteni az ügyfélkommunikációt, és mindezt pontosabban teszi az embernél. A banki hitelezési folyamat ennek köszönhetően gyökeresen átalakulhat a következő években.

A makrogazdasági mutatók alapján erős év elé néz a fogyasztási hitelek piaca Magyarországon, nem csak az Otthon Start éve lesz az idei – mondta előadásában Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője. A fogyasztási hitelezés és a növekedés gerincét a személyi kölcsönök képezik, amiben nagy szerepe van a nagy fokú digitalizáltságnak és pre-approved top-up hitelfelvétel elterjedésének. A munkáshitel, a babaváró hitel, illetve a folyószámlahitelek és a hitelkártyák esetében fokozatos csökkenést mutat a piac, miközben a BNPL már a 3%-át teszi ki a webhop-vásárlásoknak, az áruhitel-penetárció fokozatos csökkenésével egyidejűleg, és 2022 óta folyamatosan jelennek meg a BNPL-szereplők. A trendek között említette Soós Csaba, hogy

a Z generáció harmada gyorsítva nézi az online tartalmakat, nyolc másodpercet tölt el egy applikációval, és sokkal kevésbé lojális,

ebbe az irányba mozdul el tehát a teljes ügyfélkör is. A bankszektor számára a jövő olaja az adat, amiben óriási növekedési lehetőség van, a fintech szektor teret nyer a hitelezésben is (ez Magyarországon most még elsősorban a BNPL-t jelenti), és meghatározó lesz a CCD2, valamint a FIDA uniós szabályozás a piacon. Magyarországon a személyi kölcsönök igénylése 42%-ban digitális, ami megfelel az uniós átlagnak. Felértékelődik közben a perszonalizáció, és nagy szerepe lesz a mesterséges intelligenciának is 1. az ügyfélbarát ügyintézés, 2. az atumatikus dokumentációgenerálás, 3. a perszonalizált ajánlatok és 4. a kockázatkezelés, scoring modellek területén is.

Egy nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek 66%-a már tudatosan használja az AI-t, a hangsúly a tudatos jelzőn van. Az 55%-uk már lecserélte a hagyományos keresőmotorokat, és a mesterséges intelligenciájának teszi fel kérdését – ismertette előadásában Berkes Tibor, a Mastercard Europe üzletfejlesztési és értékesítési vezetője. Magyarországon 50% felett jár már a tudatos használók aránya, Európában a cégek 15%-a már használta tavaly tudatosan AI-t, és a kkv-k esetében is több mint 10% az arány. Az AI-ügynökök mindezen túllépve már aktívan cselekszik a felhasználók nevében (pl. bevásárolnak helyettünk), az agentic AI esetében már ennek az üzleti felhasználásáról van szó (pl. újrarendelik a készletet). Az USA-ban hét hónap alatt 12-szeresére nőtt az AI-ból származó kiskereskedelmi forgalom, az emberek 70%-a azt szeretné, ha az AI a vásárlási folyamat részévé válna, a Google és az Amazon már dolgozik a legjobb élményt elérhetővé tevő megoldáson.

A MasterCard azt célozta meg, hogy segíti segíti az agentic commerce terjedését, ezért idén áprilisban bejelentette az Agentic Pay bevezetését,

ami lehetővé teszi, hogy bármely AI-ügynök az ügyfele nevében biztonságosan tudjon fizetni.  Onboarding folyamatuk nagyon hasonló ahhoz, ahogy a pénzügyi intézményeket csatlakozhatják rendszereikhez, és minden fizetés alapját az agentic tokenek képezik, amelyek garantálják a biztonságos fizetést.

Korcsok Katalin, a Trendency kereskedelmi igazgatója előadásában arról beszélt, miként lehet kihasználni a Digitális Állampolgárság adta lehetőségeket a bankszektorban. A Trendency úttörője a DÁP-pal kapcsolatos tervezésnek és fejlesztéseknek, amelyek a Digital Europe 2030 uniós direktíva céljaihoz illeszkednek. Cél, hogy az államigazgatással kapcsolatos elintéznivalóikat az állampolgárok 2030 végére teljesen online tudják intézni, és a közigazgatás 80%-ban digitális szolgáltatásokra épüljön.

Mára 2,3 millióan töltötték le a DÁP-applikációt, és már 1,3 millióan használják aktívan, 1,3 milliószor már aláírás-tanúsítvány igénybevételére is használták.

296 cég jelezte már a piaci szereplők közül, hogy csatlakozának az e-alíráshoz, ennek 30%-a a pénzügyi szektorból ered. 2025 végéig várhatóan a folyamatba integrált webes aláírás is elérhető lesz, és megtörténik az adatkörök bővítése is. Jövőre az ingatlan- és gépjármű-adásvételt is integrálják.

A pénzügyi szektor olyan gyors ütemű átalakuláson megy keresztül, amely nemcsak technológiai újításokat, hanem teljes szemléletváltást is megkövetel. A Portfolio Future of Finance 2025 konferencia páratlan lehetőséget kínál arra, hogy

első kézből ismerjük meg a jövőbe mutató trendeket,

a mesterséges intelligencia és a fenntartható és felelős finanszírozás új normáit. Itt találkozhatunk a szakma nagyágyúival és döntéshozóival, innovátorokkal és szabályozókkal – mindazokkal, akik már ma építik a jövő pénzügyi ökoszisztémáját.

Legyen szó ügyfélkiszolgálásról, fintech együttműködésekről vagy az ESG-befektetések jövőjéről, a konferencia olyan inspiráló előadásokat, interaktív panelbeszélgetéseket és valós példákat kínál, amelyek révén versenyelőnyre lehet szert tenni.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio