MNB: romlott a vállalatok hitelképessége a bankok szerint

A Magyar Nemzeti Bank 2025 júliusában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján

a bankrendszer a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta 2025 első felében.

A bankok megítélése szerint a konjunktúraindex komponensei közül

• a nemzetközi és hazai gazdasági környezet bizonytalansága,
• a működési költségek emelkedése,
• a szabályozási környezet szigorodása, valamint
• a vállalati hitelképesség romlása

negatívan járultak hozzá a működési környezet megítéléséhez. Ugyanakkor a piaci verseny fokozódása továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre, amit a háztartási hitelkereslet emelkedése is támogat.

2025 második félévére előretekintve a bankok a konjunkturális helyzet változatlanságát várják.

A hazai bankrendszer továbbra is stabil, likviditása pedig bőséges. Ennek köszönhetően a hazai bankok megőrizték erős hitelezési kapacitásukat, ami lehetőséget ad a hitelezési folyamatok támogatására - közölte a jegybank.

A konjunktúraérzet alakulását meghatározó tényezők:

• A gazdasági környezet érdemben romlott a bankok megítélése szerint. 2025 első felében a válaszadó intézmények fele érzékelt romlást a hazai, nettó 27 százaléka pedig a nemzetközi makrokörnyezetben. Előretekintve az év második felében már nem vár további romlást a bankrendszer.
• A piaci verseny fokozódott, így továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. A verseny élénkülését a bankok elsősorban a nem-banki szereplőkkel szemben (nettó 35%) érzékelték, de a pénzforgalmi szolgáltatások terén, valamint a lakossági és a vállalati szegmensben is az intézmények negyede számolt be intenzívebb piaci versenyről. Előretekintve a bankok nettó 38 százaléka vár élénkülést a vállalati és fele a lakossági szegmensben, amiben a Minősített Vállalati Hitel termékminősítés bevezetése, a Demján Sándor Program, valamint az ősszel induló Otthon Start program is szerepet játszhat.
• A forrásokhoz való hozzáférés a bankok szerint az elmúlt fél évben érdemben nem változott. Előretekintve 8 százalékuk várja a rövid források iránti hozzáférés romlását a betéti dinamika lassulásával, és 11 százalékuk a bankközi likviditás szűkülését, párhuzamosan a jegybanki programok kifutásával, a hosszú forrásokhoz való hozzáférés változatlansága mellett.
• A hitelkockázatok a stabil munkaerőpiacnak, az adósságfék-szabályoknak és a magas vállalati likviditásnak köszönhetően nem materializálódtak, így a portfólióminőség hozzájárulása a bankok konjunktúraérzetéhez közel semleges. A lakossági ügyfelek hitelképessége érdemben nem változott, viszont a vállalati szegmensben a bankok nettó 24 százaléka a hitelképesség romlását érzékelte 2025 első felében, és 16 százalékuk további romlást vár.
• A bankok fele a lakossági hitelkereslet élénkülését érzékelte 2025 első félévében, a vállalati hitelek iránti kereslet változatlansága mellett. Előretekintve a válaszadó intézmények fele a lakossági hitelkereslet élénkülését várja a következő fél évben.
• A szabályozói környezet szigorodását a bankok 30 százaléka jelezte, 27 százalékuk pedig a következő fél év vonatkozásában számít erre. Ezt a szigorított extraprofitadó, a jelzáloghitel-kamatstop, az ATM törvény és a módosuló tőkekövetelmény-rendelet (CRR3) magyarázhatja.
• A bankok értékvesztés előtti jövedelmezőségének romlása megállt, a működési költségek emelkedését pedig a megszokottnál kisebb arányuk, 43 százalékuk érzékelte. Előretekintve mindössze a bankok nettó 5 százaléka számít jövedelmezőségi szintjének csökkenésére, kétharmaduk viszont a működési költségek emelkedésére.

Összességében a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex alapján a válaszadók a működési környezetük enyhe romlását érzékelték 2025 első félévében,

2025 második felére előretekintve pedig a konjunkturális helyzet változatlanságát várják.

Címlapkép forrása: Shutterstock