Pert nyert egy devizahiteles másodfokon, egy másik első fokon

Másodfokú devizahiteles győzelem Debrecenben

A Debreceni Nap arról számolt be, hogy a Debreceni Törvényszéken született meg az első olyan másodfokú ítélet, amely a devizahitelesnek kedvezett az Európai Unió Bíróságán (EUB) április végén hozott döntésére hivatkozva. A még szeptember 9-én kihirdetett ítélet szerint az Erste Lízing 2005-ben svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött az ügyféllel több mint 3,188 millió forint értékben, amelyet 2010-ben felmondott és a devizahitelestől több millió forint tartozás és jelentős késedelmi kamat kifizetését követelte. Az elsőfokú bíróság még az Erste Lízing jogutódjaként eljáró Argenta Faktor Zrt.-nek adott igazat, majd fordulat történt: a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy

a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen.

A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, és a hitelező nem hívta fel az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira. Mivel a szerződés főszolgáltatásáról van szó, a szerződés érvénytelen, a banknak nem jár kamat vagy egyéb díj a kölcsön tőkeösszegén felül. Papp-Lada Beáta, az ügyfél jogi képviselője szerint több mint egy évtizede elsőként ismerte el ezzel a másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és ezzel precedenst teremtett a jövőbeni hasonló ügyekhez.

Elsőfokú devizahiteles győzelem Budapesten

Az UniCredit Bank ügyfelei 20,5 millió forintot vettek föl még 2007-ben, a kölcsön után pedig több mint 61 milliót fizettek vissza – írta meg a 24.hu. A Fővárosi Törvényszék a napokban hozott ítéletet, amelynek értelmében befizetéseik kétharmada visszajár, ugyanis a hitelintézet még az ügyintézői tanúvallomásaival sem tudta bizonyítani, hogy tisztességes tájékoztatást adott az adósoknak. A bíróság úgy ítélte meg, hogy

az árfolyamkockázati tájékoztató sem volt megfelelő, ezért arra kötelezte a bankot, hogy 40,7 millió forintot fizessen vissza az ügyfélnek.

Bár ez az ítélet nem jogerős, Bihari Krisztina ügyvéd szintén hasonló ítéletekre számít, mert sokan vannak szerinte hasonló cipőben.

Ritka eset az, amikor a bankok nem tudják igazolni a bíróságon, hogy megfelelő tájékoztatást adtak az ügyfeleknek az árfolyamkockázatról, több ezer bírósági eljárás alapján ezt általában az ügyfelek által a hitel- vagy lízingszerződés-kötéskor aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat vagy árfolyamkockázati tájékoztató alapján bizonyítani tudják. Ha ez mégsem sikerül, akkor az Európai Bíróság ítéletei és a Kúria jogegységi határozata alapján sor kerülhet az eredeti állapot helyreállítására, ahogy ez a fenti esetekben megtörténhet, igaz, a második ügy még nem jogerős. Ezek az ítéletek jelenleg egyedi eseteknek tűnnek, de ahogy Lengyelország példája mutatja, a lavina bármikor beindulhat, ez jelent némi kockázatot a bankrendszer számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images