Mi történik, ha elmegy a net, és te kártyával fizetnél a boltban?

Az elmúlt évtizedben komoly trendfordulót tapasztalhattunk a fizetési kultúrában: rohamosan terjedtek az elektronikus fizetések, és a mindennapokban egyre több helyen vált természetessé, hogy kizárólag kártyával lehet vásárolni. A készpénzmentes elfogadóhelyek, az érintéses technológia és a mobilfizetések gyors térnyerése a kényelem és a biztonság érzetét hozta magával, miközben az adóelkerülés visszaszorítása és a gazdaság átláthatóbbá tétele is lendületet adott a folyamatnak. A városi fogyasztók számára mindez egyszerűbbé és gyorsabbá tette a vásárlást, hiszen készpénz nélkül, néhány másodperc alatt teljesíthetők a tranzakciók. Ugyanakkor ez az átalakulás társadalmi különbségeket is felerősített: egyes generációk és csoportok – például az idősebbek vagy a digitális eszközökhöz kevésbé hozzáférők – fokozatosan kiszorultak a mindennapi fogyasztásból.

A fizetések rapid digitalizációjának árnyoldala, hogy mindinkább felmerül a kérdés: mekkora a kitettségünk, ha a kártyás infrastruktúra hirtelen mégsem érhető el. Egyaránt sérülékennyé tesz bennünket a szolgáltatói és a végponti oldal kiesése, legyen szó műszaki problémáról, természeti katasztrófáról vagy akár geopolitikai konfliktusról. A legtöbb tranzakció ma amerikai hátterű kártyatársaságok ökoszisztémáján fut keresztül, így a függőség kézzelfogható. Ha nincs áram vagy internet, a digitális fizetések megbénulnak, és hamar felmerül a kérdés: mennyi ideig maradhat működőképes a gazdaság alternatív lehetőségek hiányában?

Az offline fizetések potenciálja kulcskérdés, hiszen áram- vagy internetkimaradás esetén ezek biztosíthatják az alapvető tranzakciók folytonosságát. A készpénz tartalékszerepe továbbra sem elhanyagolható, de mellettük megoldás lehet a lokális, hálózatfüggetlen elszámolások fejlesztése, az offline üzemmódra felkészített terminálok vagy a vészhelyzeti protokollok alkalmazása. Mindezek közös célja, hogy a gazdaság alapfunkciói kritikus helyzetben is fennmaradjanak, és ne váljunk teljesen kiszolgáltatottá a digitális infrastruktúra sérülékenységeinek.

Vegyük sorra, milyen kritikus esetek vannak, mikor a hagyományos kártyaelfogadás veszélyben van és offline kell megoldást találni?

Teljes áramkimaradás (blackout)

2025 áprilisában Portugália és Spanyolország teljesen elsötétedett, országos leállás bénította meg az energiahálózatot, melynek következtében nem csak a fizikai infrastruktúra működtetése, de a kártyaelfogadás is lehetetlenné vált.

Időjárási szélsőségek

• 2025 januárjában Írországban egyetlen nap alatt 75%-kal esett vissza az internetforgalom egy heves vihar következtében.

• Idén Los Angelesben kialakult erdőtűz, vagy keleten, Myanmarban zajló folytonos földrengések gyakran nem csak a természetet és a lakóházakat, hanem éppen kritikus adatközpontokat, távközlési csomópontokat is megsemmisítettek.

Célzott szolgáltatói támadások

Adott szolgáltatók elleni célzott összehangolt támadás (pl. DDoS) képes teljes mértékben leállítani internetszolgáltatókat, illetve akár kártyaelfogadó processzorokat, egyéb iparági szereplőket.

Kibertámadások és “hibrid hadviselés”

A 21. század modern háborúi már nemcsak a harctereken zajlanak. Az orosz-ukrán konfliktus is jól mutatja, hogy cél egymás mindennapi működésének megbénítása is, így célponttá váltak az egyes kritikus szolgáltatók, valamint különböző infrastrukturális és információs rendszerek is. 

Mi történhet, ha egy ilyen helyzettel szembesül a vásárló?

1.   Ha kellően óvatos - minden eshetőségre felkészült, sokat olvasott – vagy csak egyszerűen a tradicionális módszerekben bízik, és eleve nem nagyon hisz a digitális fizetési ökoszisztéma ígéreteinek, akkor van nála bizonyos értékű bankjegy. Ezzel – a készpénzmennyiségtől függően – egy ideig áthidalható a probléma.

2.  Ha lokális, ismert környezetben (a település kisboltja, rendszeresen érkező mozgóárus) akad meg az elektronikus fizetés - akár hitelbe is megkaphatja az árut, szolgáltatást. Magától értetődően, ez nagyon korlátozott esetszámban és ideig működik.

3.  Ha azonban a túloldalon

• a kereskedők,

• a pénzforgalmi szolgáltatók,

• a jegybank

• és esetleg a katasztrófavédelemért felelős állami intézmény 

összhangban tud dolgozni, és felkészülni ilyen esetekre, és technikailag, valamint jogszabály szinten is kidolgozzák a protokollokat, akkor az esetek túlnyomó többségében gördülékenyen lehet átvészelni a krízist.

Milyen lehetőségei vannak a kereskedőnek, ha áramkimaradás vagy kieső internetkapcsolat miatt nem tud elfogadni kártyás fizetéseket?

1.      Ahogy fentebb is rögzítettük - megkérdezi, hogy a vásárló szeretne-e készpénzzel fizetni

A kártyás fizetés és a mobiltárcák terjedésének köszönhetően azonban egyre kevésbé tűnik természetesnek az állandó készpénz jelenléte.

2.      Megkérdezi, hogy rakja-e félre az árut, annak reményében, hogy a fogyasztó visszajön érte később

Nagy eséllyel churn-höz (vásárló-vesztés) vezethet, amennyiben a vásárló rossz tapasztalat miatt inkább versenytársnál szerzi be a vásárolni kívánt árut.

3.      Megbízható gyakori vásárló esetében fizetés nélkül átadja az árut

Ebben az esetben a legnagyobb a veszély, hogy a későbbiekben sem történik meg a fizetés.

A globális digitalizáció és az integrált rendszerek árnyoldala, hogy gyakran single point of failure (egyetlen/kritikus meghibásodási pont) logikára épül, melynek következtében egyes rendszerkomponensek leállásával a teljes fizetési folyamat megbénulhat. A kulcsszó az offline redundancia, amely biztosítani tudja a folytonos üzletmenetet abban az esetben is, amikor éppen nincsen online kapcsolat percek, órák vagy akár napok óta. Az offline fizetések lehetővé teszik, hogy az egyes szolgáltatók, rendszerelemek leállását követően dinamikus feladatátvétel (failover) által továbbra is képesek legyünk fizetni.

POS-terminál működése offline környezetben

Offline PIN verification – Store-and-Forward (SAF) funkció

A mai modern terminálok lehetővé teszik, hogy eltároljanak előre megadott mennyiségű vagy összegű tranzakciókat, majd mikor helyreáll az internetkapcsolat, akkor kötegelve továbbítsák azokat az autorizáló intézmény felé.

Az offline PIN verification egy olyan folyamat, amely során a kártyabirtokos által megadott PIN-kódot nem a kártyatársaság vagy a bank szerverén, hanem közvetlenül a fizikai kártyán ellenőrzi a POS-terminál, anélkül, hogy online kapcsolatot létesítene az elfogadó bankkal vagy a kártyakibocsátóval.

Általánosságban a fizetéselfogadó általi terminálszoftver és fizetési alkalmazás tudja engedélyezni az adott kereskedő részére az offline fizetést. Emellett a fraud helyzetek minimalizálása és kárcsökkentés érdekében beállíthatóak az engedélyezett tranzakciók száma, valamint azok maximális értéke (floor-limit).

Az offline fizetés tud működni contact (érintéses) és contactless (érintésmentes) módon is:

1. POS-terminál bekéri a PIN-kódot a fizető féltől
2. A megadott PIN-kód belsőleg, titkosítva ellenőrzésre kerül, egyéb online kibocsátói kapcsolat nélkül
3. Ha a PIN-kód helyes és a kártya engedélyezte a tranzakciót, akkor az automatikusan jóváhagyásra kerül, internetkapcsolat nélkül
4. Újbóli aktív kapcsolat esetén a tárolt tranzakciók kötegelve kerülnek továbbításra az autorizáló intézmény felé

Az offline fizetések előnyei és hátrányai

Ezen tranzakciók legnagyobb előnye, hogy azonnali átállást, valamint folytonos üzletmenetet tud biztosítani azokban az esetekben, amikor nincsen áram, nincsen internetkapcsolat, vagy éppen a szükséges banki infrastruktúrák nem elérhetőek.

További előny, hogy elkerülve az aktív kapcsolaton alapuló bekérdezéseket (pl. kibocsátó oldali egyenleg ellenőrzés) sokkal gyorsabb fizetési folyamatot eredményez.

Az offline fizetések legfőbb veszélye, hogy nem ellenőrizhető valós időben a fizető fél egyenlege, így előfordulhat, hogy olyan kártyával történik a fizetés, amelyen nincsen keret vagy éppen a hitelkeretet is túllépik. Továbbá online kapcsolat nélkül az sem ellenőrizhető, hogy az adott kártya esetleg lopott-e.

Összességében elmondható, hogy a fenti fraud helyzetek csökkentésével és a lehetséges károk minimalizálásával megfelelő alternatívát tud nyújtani, azokban a helyzetekben, amikor a hagyományos kártyás fizetési folyamat sérül.

Alternatív fizetési lehetőségek

Offline fizetés - mobiltárca használatával (pl. ApplePay, GooglePay)

Fizető fél oldalról a hagyományos mobiltárcák is működnek offline. A mobiltárcák tokenizált kártyaadatot és egyedi, egyszer használatos kriptogramot (titkos kulcs) generálnak minden fizetéshez. Ezek a kriptogramok előre letöltésre és tárolásra kerülnek (jellemzően 5-10db), így ezek ugyan korlátoltan, de offline is rendelkezésre állnak.

Az emulált kártyaadatokat hasonlóan a chip érintéséhez, ki tudja olvasni a terminál. Mobiltárca használata esetén a terminálba beírandó PIN-t helyettesítve, már a tárca megnyitásakor megtörténik az authentikáció (biometrikus, PIN, stb.).

Statikus és dinamikus QR-kód

Az azonnali fizetés és különböző statikus és dinamikus QR-kódon alapuló fizetési modellek használatához jellemzően szükséges kereskedői és fizető fél oldali internetelérés is.

• Amennyiben a kereskedő statikus QR-kódot használ, úgy neki nem, de egy hagyományos utalás elvégzéséhez a fizető félnek szüksége van internetelérésre.

• Dinamikus QR-kód generálása során jellemzően a kereskedőnek is csatlakoznia kell az internetre, hogy a fizetési szolgáltató hattérrendszerei által generálásra kerüljön az adott QR-kód.

Amennyiben áram sincsen, akkor a dinamikus QR-kód megjelenítése sem lehetséges kasszán, csak terminálon, amelyhez jellemzően elkerülhetetlen az aktív internetkapcsolat.

Kasszás működés offline helyzetben

Manapság már egyre gyakoribb, hogy az elfogadást biztosító terminálok a kasszákkal integráltan működnek. Azon eszközök, amelyek között felhő-alapú összeköttetés van, azok internetkiesés esetén nem képesek kommunikálni egymással. Közvetlen kapcsolás vagy helyi LAN-hálózat esetén továbbra is alkalmas a tranzakciókhoz kapcsolódó adatok küldésére a kassza.

Magyarországon kötelező a pénztárgépek használata, ezek a vásárlásokat követően közvetlenül szolgáltatnak adatot a NAV-nak. Akadozó vagy nem megbízható mobil szolgáltatásokra hivatkozva nem lehet felmentést kérni az adattovábbítás alól, mivel a pénztárgépekben lévő ellenőrző egység adatkapcsolattól függetlenül rögzíti a tranzakciókat és a korábbi terminál logikához hasonlóan kötegelve továbbítja azokat, ha a kapcsolat helyreáll.

Szabályozói lehetőségek, avagy mi történik, amikor beüt a “krach”

A cikkünk elején bemutatott kritikus helyzetek gyakorisága ugyan csekély, annál nagyobb hatásuk van a fizetéselfogadói piac működésére. Jelenleg nincsen központilag szabályozott leírás arról, hogy kieső infrastruktúra vagy szolgáltatás esetén az elfogadóknak milyen feladataik vannak a szolgáltatás fenntartása érdekében.

Ebből kiindulva javasolt lehet egy MNB által szabványosított vészhelyzeti protokoll kialakítása, mely kijelöli azon kereskedők körét, amelyeknél a folytonos kártyaelfogadás biztosítása kritikus és létszükséglet. Ilyenek lehetnek a gyógyszertárak, élelmiszerláncok vagy akár a benzinkutak. Központi szabvány segítségével definiálható, hogy az egyes kritikus helyzetekben, mely szolgáltatók körében, milyen biztonsági intézkedések szükségesek, valamint mi az a minimum szolgáltatási szint, amit az adott elfogadóknak biztosítaniuk kell a kártyás fizetések fenntartásához. Ezeken túl a kockázat minimalizálásának érdekében meghatározhatóak maximális összeghatárok is, ameddig a szolgáltatóknak el kell fogadniuk offline fizetést.

Összességében az offline fizetések biztosítása megfelelő alternatíva azokban a helyzetekben, mikor szolgáltatói kimaradás vagy éppen egy kieső rendszerkomponens miatt nem lehetséges a kártyás fizetések elfogadása. A jelenlegi technológiai háttér alkalmas a szolgáltatás bevezetésére, azonban az elfogadóknak, valamint a szabályalkotónak szükséges az egységes protokollok definiálása, azokra az alacsony gyakoriságú helyzetekre, mikor másképpen a kártyás fizetés nem lehetséges.

Az elektronikus fizetések további terjedését és az MNB által kitűzött célértékeket az tudja biztosítani, ha a fogyasztóknak minden helyzetben lehetőségük van arra, hogy kártyával vagy mobiltárcával tudjanak fizetni, függetlenül attól, hogy éppen van-e internet vagy nincsen.

Portfolio Banking Technology 2025

A legforróbb digitális banki innovációkról, fintech újításokról is szó lesz a Portfolio november 4-ei Banking Technology rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images