Újabb bankvásárlás hiúsult meg, de így is évtizedes rekordot dönthet az európai banki M&A-piac

A spanyol Sabadell részvényesei a múlt héten visszautasították a nála nagyobb versenytárs, a BBVA közeledését, ezzel lezárva egy 18 hónapos, kíméletlen csörtét. Ez csalódás Carlos Torres, a BBVA elnöke számára, aki agresszívan forszírozta az ügyletet.

A legpesszimistább értékelés – amelyet Torres néhány szövetségese is oszt – úgy szól, hogy a Sabadell részvényesei nemcsak egy számukra is előnyös ajánlatot utasítottak el, hanem más lehetséges bankfúziókat is megakasztottak. Európának valóban szüksége lenne határokon átnyúló, átalakító erejű összeolvadásokra, hogy felvegye a versenyt az amerikai befektetési bankokkal, és finanszírozza a kontinens hosszú távú beruházásait.

Ha viszont egy viszonylag egyszerű belföldi kombináció is elbukik a politikai ellenálláson, ki vállalja a kockázatot?

A BBVA kampánya rájátszott ezekre az aggodalmakra, és voltak jelek arra, hogy Brüsszelben is figyelnek: az Európai Bizottság figyelmeztette a spanyol kormányt a beavatkozási kísérlet miatt. Ezt a tranzakciót azonban végül a részvényesek, nem pedig a politikusok buktatták meg.

Bár megfelelő árazás mellett lehetett volna ráció egy egyesülésben, kontinensszinten aligha hozott volna áttörést: a spanyol bankszektor erősen koncentrált és meglehetősen hatékony, a BBVA tevékenységének jelentős része pedig feltörekvő piacokra összpontosul. Egy ilyen ügylet sem a német Mittelstandot nem pörgette volna fel, sem a Wall Street kihívását nem hárította volna el.

A kudarcos kísérlet pszichológiai visszhangja viszont túlmutat a közvetlen következményeken. A BBVA kudarca nem azt üzeni, hogy bankfelvásárlást lehetetlen tető alá hozni, hanem azt, hogy oktalanság ellenséges tranzakcióval, csekély felárral, széles lakossági részvényesi bázissal rendelkező bankot megcélozni – különösen feszült regionális választások idején.

Ha közelebbről nézzük, az európai banki M&A valójában jól halad.

Az idei év az elmúlt több mint egy évtized legnagyobb M&A-volumenét hozhatja értékét tekintve, több mint 35 milliárd eurónyi lezárt vagy folyamatban lévő ügylettel az LSEG adatai és a Lex elemzése szerint. Többmilliárdos tranzakciók születtek Németországban és Olaszországban, és akadt néhány határokon átnyúló kombináció is. Például

• a francia BPCE 6,4 milliárd euróért megvásárolja a portugál Novo Bancót,
• a Santander pedig 7 milliárd euróért eladja lengyel leányvállalatát az osztrák Erste Csoportnak (utóbbinak a bécsi székháza látható címlapképünkön).

Az UniCredit egyoldalú közeledése a Commerzbankhoz viszont továbbra is azt mutatja, hogy a nagy ügyletek rendkívül nehezen üthetők nyélbe – főleg, ha a célvállalat igazgatósága nem lelkes.

Címlapkép forrása: © by Christian Wind (wwwchristianwind.com)