Belenyúlt az MNB a jelzáloghitelek mögötti szabályozásba

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évek gyakorlatával összhangban áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelpiacot érintő makroprudenciális eszköztárának megfelelőségét, és 2025. szeptember 1-jén több, a pénzügyi stabilitást erősítő célzott intézkedést fogadott el.

Az elmúlt hetekben a jegybank többek között a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozás módosításáról is egyeztetett a piaci szereplőkkel. A módosítás tovább erősíti a jelzáloghitelek stabil finanszírozására vonatkozó elvárásokat és támogatja a jelzálogalapú források piacának fejlesztését - fogalmaz a jegybank közleménye.

Az emelkedett ingatlanpiaci és kapcsolódó hitelezési kockázatokra, az elmúlt időszakban a hitelintézetekkel folytatott egyeztetésekre, valamint az ingatlanpiacot és -hitelezést jelentősen befolyásoló Otthon Start program indulására is tekintettel az MNB 2025. szeptember 1-jén az ingatlanhitelezési rendszerkockázatokat célzó makroprudenciális eszköztárának, így a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírás módosításának irányairól is döntött. A módosítások részleteire kiterjedő bankszektori konzultációkat követően az MNB döntött a szabályozás módosításának végső tartalmáról.

2025. november 1-jétől a rendszerkockázat tekintetében nem jelentős, a lakossági jelzáloghitel-állomány mindössze 1,2 százalékáért felelős kisméretű intézmények növekvő átlagos hitelösszegek mellett való mentesítésének fenntartása érdekében

a jelzáloghitel-állományra vonatkozó 40 milliárd forintos ún. de minimis limit 100 milliárd forintra nő.

A limit 2022-es felülvizsgálata óta a kihelyezett hitelösszegek jelentősen megnőttek, amit az Otthon Start Program indulása várhatóan tovább fog erősíteni. Módosítás hiányában a dinamikusan növekvő lakásárak és jelzáloghitel-állomány miatt a kisebb hitelintézetek a limit fölé kerülhetnek rendszerszintű jelentőségük változása nélkül is, ami az MNB szerint növelné a megfelelési terhüket és hátrányosan érintené a hitelezési versenyt. A módosítás nem bővíti az eddig is mentesített bankok körét.

A többi módosítás a kellő felkészülési idő érdekében 2026. október 1-jétől lép életbe.

A forrásbevonás diverzifikálása és a fertőzési hatások mérséklése érdekében

• a jegybank intézkedéseket vezet be a bankok egymás közötti jelzáloglevél-vásárlásának visszaszorítására,
• elvárt lesz az új kibocsátású fedezett kötvények tőzsdei bevezetése,
• valamint a verseny élénkítése és az alkalmazkodási költségek mérséklése érdekében a JMM-ben a jelzálogleveleken túl egyéb jelzáloggal fedezett értékpapírok is elfogadásra kerülnek stabil forrásként.

A módosítások az MNB szerint lehetővé teszik, hogy a magyar tőkepiacokon jelenleg nem ismert, de nemzetközileg több országban elterjedt instrumentumok megjelenése hozzájáruljon a különböző szereplők és piaci megoldások közötti verseny élénkítéséhez. Ezek az eszközök szélesebb finanszírozási lehetőséget teremtenek a bankszektor számára, ösztönzik a piaci szereplők innovációját és javítják hatékonyságukat. A jól bevált és a befektetők által már ismert, megbízható jelzáloglevelek továbbra is kiemelt szerepet játszanak a hazai tőkepiacon; ezek stabil, átlátható és prudens finanszírozási eszközt jelentenek, amelyekre hosszú távon is érdemes építeni. A piaci finanszírozás diverzifikálása és a versenyt elősegítő új konstrukciók alkalmazása azonban lehetőséget kínál a finanszírozási bázis szélesítésére, a kockázatok megosztására és a magyar tőkepiac nemzetközi integrációjának erősítésére is. A közlemény szerint

Az MNB-rendelet várhatóan a napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images