A KAVOSZ a magyar vállalkozások stabil partnere a növekedésben

Portfolio: November 3-tól vette át a KAVOSZ Zrt. irányítását. Hoz-e bármilyen irányváltást vagy finomhangolást a vezérigazgató-váltás a szervezet életében?

Végh Richárd: Nagy megtiszteltetés, hogy betölthetem a KAVOSZ vezérigazgatói pozícióját. A KAVOSZ több mint húsz éve szolgálja a magyar vállalkozásokat, és mára a hazai KKV-finanszírozás egyik meghatározó szereplője lett.

Nem radikális irányváltásban gondolkodom, hanem abban, hogy a meglévő sikeres alapokra építve modernizáljuk, gyorsítsuk és egyszerűsítsük a szervezet működését.

A célom, hogy a KAVOSZ a 21. század eszközeivel adatvezérelt és ügyfélközpontú módon legyen képes kiszolgálni a vállalkozásokat. A KAVOSZ szerepe, hogy összekapcsolja az állami gazdaságfejlesztési célokat a vállalkozói szféra valós igényeivel – a forrásokat eljuttatva a piacra, a vállalkozások tapasztalatait pedig visszacsatornázva a döntéshozókhoz.

A szervezet működésének és folyamataiban rejlő fejlesztési lehetőségek feltérképezése mellett – amelynek előkészítő munkái már a nyáron megkezdődtek – a digitális megújulás részletes stratégiája az elkövetkező hónapokban készül el, olyan módon, hogy az illeszkedjen a KAVOSZ működéséhez, a partnerek tapasztalataihoz és a vállalkozások valós igényeihez. A stratégia kialakítását a tulajdonos szervezetekkel, az MKIK-val és a VOSZ-szal szoros együttműködésben szeretnénk végezni, hiszen ők vannak a legközelebb a vállalkozói igényekhez. A vállalkozók azt kell, hogy érezzék: a KAVOSZ nemcsak közvetít, hanem digitális fejlesztésekkel még elérhetőbbé teszi a finanszírozási lehetőségeket.

A Budapesti Értéktőzsde korábbi vezérigazgatójaként most a KKV-finanszírozás egyik kulcsszereplőjét vezeti. Milyen szemléletet hoz ezzel a tapasztalattal a KAVOSZ életébe?

A tőzsde világában megtanultam, hogy a bizalom és az átláthatóság a hosszú távú siker alapjai. A tőkepiac és a vállalkozásfinanszírozás között sok a hasonlóság: mindkettőben az információ, a kiszámíthatóság és a teljesítmény kultúrája teremti meg a növekedés lehetőségét. A magyar vállalkozások és a tőkepiac kapcsolatáról részletesen beszéltem „A tőkén túl” podcast márciusi adásában is, ahol a tőzsdei szemlélet és a KKV-finanszírozás közötti kapcsolódási pontokat jártuk körül. (Az adás teljes terjedelemben megtekinthető itt.) Ezt a szemléletet szeretném a KAVOSZ működésében is megerősíteni. Egy modern szervezetnek az ügyféladatokból és piaci visszajelzésekből kell építkeznie – a KAVOSZ-nál is ez lesz az alapja annak, hogyan fejlesztjük a programjainkat. Ahogy Warren Buffett is mondja: bizonytalan időkben termelő vállalatokba érdemes fektetni. Ez országos szinten is igaz –

a legjobb befektetés Magyarország számára, ha a hazai kis- és középvállalkozások jövőjébe fektetünk, és a Széchenyi Kártya Program hitelei is pontosan ezt valósítják meg.

A Széchenyi Kártya Program a hazai KKV-k egyik legfontosabb finanszírozási pillére. Hogyan látja ennek jövőjét?

A Széchenyi Kártya Program a magyar gazdaság és gazdaságpolitika egyik legnagyobb közös sikere. Az állam, a bankrendszer, a kamarák, a VOSZ és a vállalkozások közösen hoztak létre egy olyan eszközt, amely válságok idején is képes volt fenntartani a vállalkozói működést. Célunk, hogy ez a konstrukció hosszú távon is stabil, kiszámítható és vállalkozóbarát maradjon. Az, hogy október 6. óta egységesen fix 3 százalékos kamatszint mellett érhetők el a Széchenyi-hitelek, erős üzenet: a KAVOSZ a nehéz időkben is a vállalkozók partnere. De a jövő nemcsak a kamatokról szól. A fejlesztéseink középpontjában a gyorsaság, a digitalizáció és az ügyfélélmény áll. Törekszünk arra, hogy a finanszírozói partnerekkel együttműködésben a hitelezési folyamatokat is fejlesszük, hogy a KAVOSZ-termékek a jövőben gyorsabban és egyszerűbben legyenek elérhetők a vállalkozások számára. Missziónk, hogy a magyar vállalkozások ugyanolyan gyors és kiszámítható finanszírozáshoz jussanak, mint versenytársaik Nyugat-Európában.

A KKV-k a magyar gazdaság motorjai, mégis gyakran hallani, hogy termelékenységük elmarad az uniós átlagtól. Miért ilyen nehéz ezen változtatni, és mit tehet ebben a KAVOSZ?

Ez valóban a hazai gazdaság egyik legnagyobb kihívása. A KKV-k adják a munkahelyek kétharmadát, de az általuk megtermelt hozzáadott érték csak a GDP felét adja. A MNB jelentése alapján a magyar KKV-k munkatermelékenysége 2022-ben a nagyvállalatok 54 százalékát érte el, ami elmarad az uniós 60 százalékos átlagtól. A McKinsey, az OECD és az Európai Bizottság elemzései szerint, ha a KKV-k termelékenységi lemaradása mérséklődne – vagyis, ha közelebb kerülnének a legjobban teljesítő nagyvállalatok szintjéhez –, az akár a GDP 5–10 százalékának megfelelő gazdasági többletet is jelenthetne. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kisvállalkozásoknak ugyanúgy kellene működniük, mint a nagyvállalatoknak. A nagyvállalatok méretük, technológiai és menedzsmentképességeik miatt mindig hatékonyabbak lesznek, de a különbség csökkentése – jobb technológia, képzés és digitalizáció révén – önmagában is hatalmas növekedési potenciált hordoz. A versenyképesebb országokban a KKV-k gyorsabban növekednek, mert hatékonyabban szervezik a működésüket, automatizálnak és digitálisan fejlesztenek. Magyarországon sok vállalkozás még nem használja ki a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és a menedzsmentképességek, stratégiai tervezés terén is van tér a fejlődésre. A mi feladatunk, hogy partnereinkkel együtt ehhez pénzügyi és tudásbeli infrastruktúrát biztosítsunk.

A Harvard Egyetem gazdasági komplexitási indexe szerint Magyarország gazdasága az egyik legösszetettebb a világon, ami azt mutatja, hogy a tudás, a technológiai bázis és a szakmai kapacitás adott. A kihívás inkább a rendszerszervezés és a működés hatékonyságában van – ebben tudunk közvetetten segíteni, ha a vállalkozásokat fejlettebb pénzügyi, digitális és szervezeti eszközökhöz juttatjuk.

A digitalizáció kapcsán: hogyan látja a magyar KKV-k felkészültségét ezen a téren?

A digitalizáció a hazai KKV-k versenyképességének és termelékenységének egyik kulcsa. Az adatalapú működés, az online értékesítés és a digitális ügyfélkapcsolat ma már nem választás kérdése, hanem a siker feltétele.

Az Európai Bizottság 2024-es Digitális Évtized Jelentése szerint a magyar KKV-k előrelépést értek el a digitalizációban, különösen a felhő- és adatelemzés alkalmazása terén. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2024-es Hungarian Digimeter kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy a vállalkozások fele még egyáltalán nem hirdet online, és sokan stratégia nélkül, csupán kísérleteznek a digitális marketinggel. Ez a kettősség jól jelzi, hogy a technológiai alapok már megvannak, de a digitális üzleti modellek tudatos alkalmazása még gyerekcipőben jár.

A hazai vállalkozások számára azonban már most is elérhetők olyan gyakorlati programok, mint a VOSZPort-on kínált digitalizációs szolgáltatások vagy az MKIK Digitális Ébresztő programja, amelyek segítenek a fejlesztések elindításában.

A KAVOSZ számára is nagy lehetőséget jelent a digitalizáció: gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt eredményez a vállalkozások, a bankok és pénzügyi vállalkozások, valamint a KAVOSZ számára egyaránt, így az ügyfélpontokon felszabaduló időt valódi tanácsadásra és vállalkozásfejlesztési támogatásra fordíthatjuk. A digitalizáció mellett a mesterséges intelligencia alkalmazása is kiemelt irány: mind a KAVOSZ belső folyamataiban, mind a vállalkozások támogatásában zajlanak már pilot fejlesztéseink, amelyek a hatékonyságot és az ügyfélkiszolgálást egyaránt javítják. Emellett

célunk új, még szélesebb körben elérhető finanszírozási termékek kialakítása, hogy minél több vállalkozás jusson hozzá a fejlesztéseihez szükséges forrásokhoz.

Hogyan definiálná a KAVOSZ szerepét az állam, a bankrendszer és a vállalkozások között?

Feladatunk nemcsak a finanszírozás, hanem az is, hogy a vállalkozások, a bankok és az állami szereplők között hatékony együttműködéseket teremtsünk. Vagyis a KAVOSZ hidat képez az állam, a bankrendszer, a kamarák és a vállalkozások között. Európában kevés ilyen modell működik, ahol a közvetlen vállalkozói tapasztalat, a szakmai háttér és az állami partnerség ennyire szorosan összekapcsolódik. Ezt a különleges szerepet szeretném tovább erősíteni: a KAVOSZ legyen az a hely, ahol a gazdasági szereplők közös érdekek mentén tudnak együtt dolgozni.

Hogyan hallgatja meg a vállalkozók hangját, és hogyan építi be a visszajelzéseiket a működésbe?

A KAVOSZ történetének egyik legnagyobb erőssége, hogy valóban közel van a vállalkozókhoz. A kamarákkal és a VOSZ-szal közvetlen napi kapcsolatban dolgozunk, a bankpartnereinkkel pedig az igények alapján folyamatosan finomhangoljuk a programokat. Egy szervezet akkor tud fejlődni, ha hallgat a felhasználóira. A KAVOSZ-nál ezt a vállalkozók jelentik – az ő véleményük számunkra iránytű, nem statisztika.

Milyen kilátásokat lát a hazai KKV-hitelezésben a következő időszakra?

Az elmúlt időszak gazdasági hullámzása után a stabilizáció jelei már láthatók. A lecsökkentett, egységesen fix 3 százalékos kamatozású hitelek iránt folyamatosan nő az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy a vállalkozók újra fejlesztésben és növekedésben gondolkodnak. A KAVOSZ célja, hogy a hitelezési ciklusok ingadozásait kisimítsa, és akkor is elérhető finanszírozást biztosítson, amikor a piaci környezet szűkül. Mi a gazdaság stabilizátorai szeretnénk lenni:

nemcsak válságkezeléskor, hanem a növekedési szakaszban is segíteni akarjuk a vállalkozásokat.

Ha a következő öt évre tekint előre: milyen KAVOSZ-t szeretne látni?

Egy olyan KAVOSZ-t, amely a vállalkozói siker szinonimája. Olyan szervezetet, amely egyszerre modern és emberközeli; ahol a digitalizáció nem öncél, hanem a szolgáltatás minőségének természetes része. Azt szeretném, hogy a KAVOSZ neve ne csak a Széchenyi Kártyával, hanem általában a vállalkozásokba vetett bizalommal legyen azonos. A vállalkozások adják a gazdaság dinamizmusát – a mi feladatunk, hogy ehhez stabil és modern finanszírozási kereteket biztosítsunk. A KAVOSZ több mint finanszírozási platform: a magyar vállalkozások hosszú távú fejlődésének egyik legfontosabb támogatója. Célunk, hogy segítsünk a vállalkozásoknak okosan kockázatot vállalni – mert a növekedés mindig a bátor, de megalapozott döntésekből születik.

A cikk megjelenését a KAVOSZ Zrt. támogatta.

Fotók: Mónus Márton / Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.