Befektetés

Durva civakodás a nyugdíj körül - Mire fel?

Szabics András Zsolt
Az elmúlt években viszonylagos nyugalom volt nyugdíjfronton, a májusban nyilvánosságra hozott gyerekvállalástól is függő nyugdíjjavaslat kapcsán viszont ismét elszabadultak az indulatok. Sokan hallani sem akarnak a koncepcióról, sőt a részletek ismerete nélkül dobálóznak számokkal, pedig a szerzők csak egy régóta a rendszerbe kódolt aránytalanságot akarnak megszüntetni. Ki kell mondani, hogy jelenleg a többgyermekesek nem kapnak vissza annyit a nyugdíjrendszerből, mint amekkora erőfeszítést ők megtettek a rendszer fenntartása érdekében. Ezt az egyensúlytalanságot sokféleképpen lehet korrigálni, a nyugdíjak pontos mértékéről addig nem is lehet beszélni, amíg a kormány áldását nem adja a javaslatra és a részleteket ki nem dolgozzák.
Nagy izgalomban tartja a közvéleményt az a nyugdíjreform tervezet, amelyet a Népesedési Kerekasztal készített el, a gyerekfüggő nyugdíjreform kapcsán több forrás is úgy nyilatkozott, akár már ősszel a kormány döntést hozhat az ügyben. A Kerekasztal június elején elkészített javaslata óriási port kavart a társadalomban, az utóbbi években talán hasonló vita csak a nyugdíjpénztárak kvázi államosítása kapcsán kerekedett. A szélsőséges véleményeket is felszínre hozó vita felettébb érdekes annak ismeretében, hogy még egyelőre döntés sem született a kérdésben. Ráadásul, tegnap délután Varga Mihály azt mondta, hogy nem tervez a kormány semmilyen változtatást a nyugdíjrendszerben. Ennek tudatában is úgy gondoltuk, feldolgozzuk a javaslatot, mivel láthatóan nagy a zűrzavar a témában.

A felosztó-kirovó rendszer ellenösztönző

A többek között a Botos házaspár által jegyzett koncepció részleteinek kibontása előtt arra az egyszerű kérdésre kell választ adni, hogy mi az oka annak, hogy olyan nyugdíjreformot szeretnének a szerzők, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyerekek számát és iskolázottságát is. Egyszerűen azért, mert a mostani felosztó-kirovó rendszer nem díjazza a gyerekvállalás erőfeszítéseit, hiszen minden egyéb változatlansága mellett nagyon hasonló nyugdíjat kaphat egy gyermektelen vagy egy gyermeket felnevelő ember. Miközben tudva levő, hogy a felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíjak kifizetését az előző generáció gyermekei tudják előteremteni, vagyis a nyugdíjrendszer egyensúlyához a gyerekvállalók járulnak hozzá nagyobb mértékben.

Az alapkoncepció nem az, hogy a nyugdíjjogosultság feltétele legyen a gyerekvállalás, hanem az, hogy valamilyen módon ismerjék el a gyermeket nevelők erőfeszítéseit a nyugdíjban, és a mostani negatív diszkrimináció csökkenjen. Kutatások bizonyítják, hogy a gyereknevelés terhe elsősorban a szülőkre hárul (körülbelül 70-75%-ban), minden más, így a társadalmi és az állami hozzájárulás is csak kisebb szeletet hasít ki. Egy párnak például egy gyermek 22 éves koráig tartó felnevelése 7,3 évi jövedelmet visz el, de két gyermek esetében ez a szám már 11 évre emelkedik. A jelenlegi nyugdíjmegállapítás viszont érzékelten ebben az esetben, hiszen a nyugdíj alapját az átlagkereset és a szolgálati idő jelenti, igaz utóbbiba beleszámít a nők esetében a gyermekneveléssel töltött idő is.

Durva civakodás a nyugdíj körül - Mire fel?
Márpedig a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozása rozoga lábakon áll, a társadalmunk demográfiai átalakulása miatt évtizedek múlva csak jelentős költségvetési áldozatok árán lehet majd a mainál is lényegesen kisebb rendszert fenntartani. Nem csoda, hogy a nyugdíjszakértők egyetértenek abban, hogy a legjobb befektetés a gyermek, ahogy az egyébként a hagyományos társadalmakban megszokott volt. Látni kell, hogy a nyugdíjrendszerünk generációk közötti átcsoportosításra épít, és aki gyermekek felnevelésével hozzájárul a rendszer "megtámogatásához", az joggal várhatná el, hogy ezt az erőfeszítést később elismerjék. Neves közgazdászok is ezen ideológia mellett érvelnek, így például a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, Amartya Sen és a rangos európai kutatóintézet, az Ifo vezetője Hanns-Werner Sinn.

Többek között a korábban említett tényezők miatt is juthatott arra az egyöntetű véleményre az empirikus szakirodalom, hogy a nyugdíjrendszer negatívan hat a termékenységre. Hiszen azzal, hogy az állam az időskorúak ellátásáról való gondoskodást magához vonta, egyre inkább kivesztett az a gondolkozás a társadalomból, miszerint a gyerekeknek kellene gondoskodniuk a saját szüleikről az időskorban. Természetesen a kapcsolat szorosságát nem szabad eltúlozni, az viszont világos, hogy a nemzetközi közgazdászok manapság olyan javaslatokkal állnak inkább elő, amely a nyugdíjrendszert is megreformálná. Ebbe a sorba illik bele a Népesedési Kerekasztal tervezete is. A termékenység kiemelten fontos a nyugdíjrendszer szempontjából, márpedig ezen a téren nagyon rosszul állunk, 2050-re az előrebecslések szerint 8,9 millióra csökkenhet a népesség, a 65 évesnél idősebb korosztály részaránya meghaladhatja a 30%-ot.

Nem győzték hangsúlyozni a szerzők a javaslathoz fűzött kommentárjukban, hogy nem céljuk a népesedés célzott növelése. A legfőbb célkitűzésük, hogy a nyugdíjrendszerben meglévő rejtett igazságtalanságot megszüntessék. Ezért nem is ringatják magukat illúzióba, nem ez a javaslat fogja felrobbantani a születésszámot. Ennél sokkal fontosabb, hogy a rendszerbe kódolt ellenösztönző csökken, ami egy jó kiindulópont. Megfelelő paraméterezés és hosszú időszak eltelte után ott van a pozitív változás lehetősége. Gondoljunk csak bele, hogy ha egy ember felnőve azt látja, hogy a gyermeknevelésre fordított munka a nyugdíjban megtérül, akkor elképzelhető, hogy bátrabb lesz a gyerekvállalást illetően.

Durva civakodás a nyugdíj körül - Mire fel?
Az ördög a részletekben rejlik

A javaslat nyilvánosságra kerülését követő vita azért is harapódzhatott el, mert rögtön a részleteket kezdték ki a kritikusok, miközben a legfontosabb paraméterek még ismeretlenek. Akkor is, ha Varga Mihály nyilatkozata ellenére a kormány áldását adja a szemléletváltásra, akkor is még ott lesz a második lépcsőfok, amikor a részleteket ki kell dolgozni. Márpedig a javaslatban nem egy meghatározott irányvonalat fektettek le, inkább opciókat, amelyeket megfontolásra érdemesnek tartanak a szerzők. Fontos azt is látni, hogy a Botos házaspár által még évekkel ezelőtt megjelentetett pontrendszeres nyugdíjreform koncepció most csak egy opcióként jelenik meg, számtalan lehetőség van ezen kívül.

Az biztosnak látszik, hogy mint minden nyugdíjreformnál, itt is részletesebb kidolgozásra van szükség. Alapesetben két opció van, elismerhető a gyermeknevelés a nyugdíjban is, de akár a járulékfizetési periódusban is. Utóbbi esetében azt javasolják a szakértők, hogy a járulékmértékeket a gyermekek száma szerint térítsék el, a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekintve. A nyugdíjban többféle elismerés is lehetséges. A kezdőnyugdíjakat is lehet korrigálni, az egynél több gyermekesek esetén 1-nél nagyobb szorzóval. Amennyiben átállnánk az egyéni számlás rendszerre vagy pontrendszerre, akkor itt a gyermekneveléstől függő kamatozást lehetne bevezetni. De akár az is megoldható lenne, hogy differenciált nyugdíjkorhatár vonatkozzon a gyerekesekre és a gyermektelenekre.

Teljesen világos, hogy a rendszer szemléletváltoztatását csak kellő felkészülési idő megteremtésével lehet kivitelezni, pontosan ezért a 35. életévüket betöltött személyekre nem vonatkozna a javaslat, csak a fiatalabbakra. Nekik még van idejük arról dönteni, hogy gyermeknevelésbe kezdenek vagy ennek hiányában a fokozott nyugdíj-előtakarékoskodás irányába mozdulnak el. A szerzők szerint a jelenlegi infrastruktúra lehetővé teszi, hogy átlátható és közérthető rendszer jöjjön létre, amely a gyermeknevelésre fordított terheket a társadalomban szétosztja, és a méltánytalanságot megszünteti.

A végére hagytuk a leendő nyugdíjasokat leginkább érdeklő kérdéskört, mégpedig azt, hogy mennyi is lehet az új nyugdíjrendszerben a járandóság. Botos Katalin a pontrendszerre való átállás kapcsán kidolgozott egy koncepciót még évekkel ezelőtt, amelyben a gyerekek számától függően merőben eltérő kezdőnyugdíjak is kijöhettek. Erre viszont most nem lehet hivatkozni, mert az csak egy a sok opció közül. Nem véletlenül nincs hivatalos álláspont ebben a kérdésben, nagyon szenzitív téma ugyanis annak eldöntése, hogy a nyugdíjakat miként is változtassák meg a többgyerekesek javára és ezzel együtt a gyermektelenek és az egy gyerekesek kárára. Teljesen más visszhangja lenne például a kezdőnyugdíjakban 10-20% közötti különbségnek, mint ha a differencia akár a 100-200%-ot is elérheti.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugdíjrendszerben lévő források végesek, a beszedett adóból és járulékból fizetik ki a mindenkori nyugdíjasok járandóságát. A torta mérete adott, ezzel együtt, ha a gyerekfüggő nyugdíjrendszert akarunk bevezetni, akkor a mostani helyzethez képest megváltozik az újraelosztás, lesznek nyertesek (többgyerekesek) és vesztesek (gyerektelenek) is. Nem világos még, hogy mekkora eltérések alakulhatnak ki, ez politikai értékválasztás függvénye. Megannyi opció áll a kormány rendelkezésére, a paraméterek változtatásával merőben eltérő végeredmény is kialakulhat.

Összefoglalás

Amennyiben elfogadjuk, hogy a nemzetközi közgazdasági gondolkozás is abba az irányba megy, amelynek alapján az új nyugdíjkoncepció kidolgozásra került, akkor minden bizonnyal nem az a legjobb hozzáállás, ha azonnal elutasítóak vagyunk a javaslattal szemben. A döntéshozók már megkapták a szükséges anyagokat, a jelenlegi állás szerint viszont gyors döntésre nem lehet számítani. Addig kár is lenne mélyebb számításokba belemenni, mert mindig is találhatunk olyan paramétereket, amely mellett rendkívül nagy lenne a társadalmi ellenállás a javaslattal szemben. A labda most a kormánynál van, viszont ha valamilyen ok folytán elköteleződnénk a gyerekfüggő nyugdíjrendszer mellett, akkor az öngondoskodásra is nagyobb figyelmet kell szentelni. Ez már csak azért sem lesz könnyű, mert ennek egyik fő bástyája a nyugdíjpénztári szektor, amely óriási ellenszélben volt az utóbbi években.
bika wall street index tőzsde
jean cloude juncker
mol olajipar
huawei mobiltelefon
víz water
vonat train máv
e-cigi vape
LONDON, UNITED KINGDOM - 2019/09/04: British Prime Minister Boris Johnson is seen leaving No 10 Downing Street to attend his first Prime Minister's Questions at the House of Commons. Later today the MPs will debate bill that could block no-deal Brexit. ()
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shutterstock_1254532384_arany