Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
Befektetés

Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése

Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.
2009 óta folyamatosan dolgozik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a PSZÁF, majd az MNB azon, hogy a kacifántos megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat olcsóbbá és átláthatóbbá tegyék, ennek a folyamatnak a legújabb eleme a 2017. január 1-jén érvénybe lépő unit-linked ajánlás, amit a biztosítókkal szorosan együttműködve hoztak létre.

Magyarországon jelenleg 2,2 millió megtakarítási célú szerződés él, átlagosan 6-6,5 évig fizetik a biztosításaikat az ügyfelek, pedig sokkal hosszabb távra szólnak ezek a megtakarítások, az MNB célja, hogy legalább 8-10 évre kitolják a termékek élettartamát.

Három pillérből áll a felügyelet új ajánlása:

1. Átláthatóság

A megtakarítási célú életbiztosítási szerződések költségelnevezéseit egységesítik, a költségek bagatellizálását, a rejtett költségek felszámítását betiltják. 2017-től a következő, egységes elnevezések lépnek életbe a szerződésekben, ezek a következők:
  • Szerződéskötési díj (ami jelenleg értékesítési, kezdeti költségként szerepel), ez a kezdeti, első 2-3 évben levont költséget jelenti,
  • vagyonkezelési díj, ami a teljes állományra vetített, folyó költséget jelenti,
  • adminisztrációs díj,
  • díjbeszedési költség, ezt az határozza meg, hogy csekken, beszedési megbízással, vagy utalással fizeti a díjat az ügyfél.

Ezen kívül elkülönítésre kerül a kockázati díjrész, a megtakarítási díjrész és a beszedési költség is.

2. TKM-szabályozás

A felügyelet a nyugdíjbiztosításokra jelenleg alkalmazott TKM-korlátot kiterjeszti a nem nyugdíjcélú klasszikus és unit-linked megtakarítási célú biztosításokra is (eddig ilyen csak MABISZ-önszabályozásként létezett) az alábbi ábrának megfelelően, az ezektől lehetséges maximális eltérés viszont 2 százalék helyett 1,5 százalékra (vagyis egy összetett eszközalap ennyivel lehet drágább egy egyszerűbb eszközalapnál).



Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
Bevezetésre kerül ezen kívül a tíz évnél hosszabb időtartamra szóló biztosításokra a tartamközi TKM-limit is, ez 6,25 százalék lesz.

Élethosszig tartó (whole-life) szerződésekre pedig hivatalosan is a 15 éves TKM lesz a mérvadó.

Egyszeri díjas biztosítások esetén már ötödik évtől 3,5 százalékos TKM betartása lesz az elvárt.

Emellett az ügynöki jutalékok maximuma is csökkenni fog majd, a jelenlegi 14 havi szerzési jutalékmaximum 2018-tól 13 havira, 2019-től 12 havira csökken.

3. Eszközalapok szabályozása, félreértékesítés megfékezése

A biztosítók által alkalmazott welcome callok (vagyis az, hogy a friss szerződéssel rendelkező ügyfeleket a biztosító call centere felhívja és ellenőrzi, hogy mindent megértettek-e a szerződésből), szintén felügyeleti szinten elvárt és szabályozott folyamattá válnak majd. A biztosítóknak kötelező lesz felhívni az új ügyfelet, ha:
  • Félreértés gyanúja felmerül,
  • az éves vagy féléves átlagnál nagyobb díjat fizet az ügyfél,
  • 15 évre optimalizált whole-life biztosítást indít az ügyfél,
  • ha eseti díjból rendszeres díjat akar átvezetni.

Emellett írásbeli, szóbeli és elektronikus úton is biztosítania kell a szolgáltatónak, hogy az ügyfél áttekinthesse a szerződését kötés előtt, a nyilatkozatokat beazonosíthatóvá kell tenniük, valamint figyelmeztetniük kell az ügyfelet arra, hogy olvassa el részletesen a szerződést.

Elvárja továbbá a felügyelet, hogy:
  • az eszközalapok összetétele az ügyfél megtakarítási ciklusához alkalmazkodjon,
  • a devizakockázat csökkentése érdekében a biztosító rendelkezzen hazai kötvény- és részvényalapokkal a választható alapok közt.

Várt hatások

Az MNB a koncepciótól azt várja, hogy a kifejezetten drága termékek eltűnjenek a piacról.

A költségek csökkentése a unit-linked életbiztosításokhoz tartozó eszközalapok körülbelül 56 százalékát fogja érinteni, ugyanis ennyi van a limit felett, az összes megtakarítási biztosítási termék körülbelül kétharmadánál várható a szerkezetük, költségeik átalakítása.

A TKM limitrendszer bevezetése az egyedi szerződések profittartalmát várhatóan csökkenteni fogja, viszont hosszútávon a megnövekedett tartási idő remélhetően ezt pótolni tudja majd, az MNB reményei szerint átlagosan legalább 8-10 évig tartják majd az ügyfelek a szerződésüket.

Mi várható még?

Kérdésünkre Nagy Koppány, MNB igazgató beszélt a további várható szabályozói intézkedésekről:
  • A biztosítók jutalékképzési módszereibe az eltérő értékesítési módszerek miatt a szabályozó nem fog beleszólni, tehát várhatóan nem lesz az, hogy például a fenntartási jutalékok felé fog elmozdulni a szabályozói rendszer, hiába látható már ez a tendencia a nagy biztosítók között,
  • a biztosítási ügynökök képzésére vonatkozó szabályok szigorítása folyamatban van, ennek eleme lesz többek közt az, hogy az MNB vizsgabiztosai vesznek majd részt az értékesítők vizsgáztatásában,
  • a klasszikus biztosítások teljes költségtranszparenciája még nem lesz előírt, az MNB egyelőre vizsgálja azt, hogy a július 1-jétől ezekre a termékekre vonatkozó TKM-szabályok milyen hatással lesznek a piacra,
  • 5 éven belül reális lesz az, hogy a modellszámításon alapuló TKM-mutatókat leváltsa az ügyfél egyéni költségeit összegző mutató, vagy számítási rendszer.

Már sok minden változott

2009 óta tart a folyamat, amelynek célja a biztosítások ügyélbarátabbá és átláthatóvá tétele:
  • 2009-ben dolgozta ki és 2010-ben vezette be a biztosítások költségeit összehasonlíthatóvá tévő modellszámítást, a Teljes Költségmutatót (TKM) a MABISZ befektetési egységekhez kötött (unit-linked) termékekre.
  • 2014 májusában adta ki az MNB az első nyugdíjbiztosítási ajánlását, amelyben elvárta, hogy a nyugdíjbiztosítások TKM-je 10 éves időtávon a 4,25%-ot, 15 éves időtávon a 3,95%-ot, 20 éves időtávon a 3,5%-ot ne haladja meg. Ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy a 20%-os adójóváírás 2014-es bevezetése után nem szálltak el a nyugdíjbiztosítások árai.
  • 2015-ben a Teljes Költségmutató kiszámításának és közzétételének módszertanát törvényi szintre emelte a felügyelet.
  • 2015. január 1-jétől a közvetítők első éves jutalékát tizennégy havi díjnak megfelelő értékben korlátozták (117% a korábban előforduló 130-180% helyett), valamint előírták, hogy a kifizetett jutalék csak az ügyfél által már befizetett díjak mértékének megfelelően kerülhet az ügynök zsebébe. Ez az intézkedés egyrészt a csaló ügynökök dolgát tette nehezebbé, másrészt pedig a megtakarítások kezdeti költségeit korlátozta közvetett módon.
  • 2015. július 1-jétől terjesztette ki a TKM-ajánlást a klasszikus nyugdíjbiztosításokra is a felügyelet.
  • 2016. január 1-jétől kötelező a biztosítóknak letétkezelőt alkalmazniuk, valamint a termékeik TKM-értékeit feltüntetni weboldalukon. Így az ügyfél könnyen hozzáférhet a biztosítások költségeit egységesítő mutatókhoz.
  • Március 1-jétől kötelező egységes igényfelmérőket használni értékesítéskor, ennek köszönhetően többé nem sózhatnak rá az ügynökök olyan biztosítást az ügyfélre, amire nincs szüksége.
  • 2016. április 1-jétől eszközalapokra lebontott TKM-értékeket is kötelező feltüntetnie a biztosítóknak, amit az MNB TKM-adatbázisából is megismerhetünk. A mutatóknak köszönhetően az ügyfél pontosan láthatja, hogy a különféle eszközalapoknak milyen (mögöttes) kezelési költségei vannak, fel tudja mérni, hogy a potenciális többlethozam miatt megéri-e egy drágább, kockázatosabb eszközalapot választania.
  • Július 1-től csökken a vegyes biztosítások maximális technikai kamata, valamint ezek költségeit (TKM-ét) is kötelező lesz közzétenniük a biztosítóknak. Az eddig gyakran rejtett költségeket használó klasszikus biztosítások is ezáltal összehasonlíthatóvá válnak majd.
  • 2017. január 1-jétől a biztosítási törvény már elfogadott módosításának értelmében változik a TKM számításának módszertana, valamint betiltják a fiktív befektetési egységek kimutatását - utóbbinak eredménye lesz, hogy pontosan látni fogja az ügyfél, hogy mit vonnak el a megtakarításából a kezdeti időszak alatt, nem tudják majd a biztosítók nem elérhető, vélt hozamokkal kozmetikázni az ügyfél egyenlegét.
  • 2017. január 1-jétől lesz kötelezően előírva a biztosítók számára, hogy a beérkező díjak mekkora részét kell befektetniük egy május 24-én elfogadott törvény alapján, az első éves három évben levonható költség maximum az éves díj 150 százaléka lehet. Ez a megkerülhető jutalékszabályozás helyett közvetlenül szabályozza majd a megtakarítási célú biztosítások költségeit.


Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
Találd meg a neked való befektetési alapot!
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
repülőgép getty