Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
Befektetés

Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése

Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.
2009 óta folyamatosan dolgozik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a PSZÁF, majd az MNB azon, hogy a kacifántos megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat olcsóbbá és átláthatóbbá tegyék, ennek a folyamatnak a legújabb eleme a 2017. január 1-jén érvénybe lépő unit-linked ajánlás, amit a biztosítókkal szorosan együttműködve hoztak létre.

Magyarországon jelenleg 2,2 millió megtakarítási célú szerződés él, átlagosan 6-6,5 évig fizetik a biztosításaikat az ügyfelek, pedig sokkal hosszabb távra szólnak ezek a megtakarítások, az MNB célja, hogy legalább 8-10 évre kitolják a termékek élettartamát.

Három pillérből áll a felügyelet új ajánlása:

1. Átláthatóság

A megtakarítási célú életbiztosítási szerződések költségelnevezéseit egységesítik, a költségek bagatellizálását, a rejtett költségek felszámítását betiltják. 2017-től a következő, egységes elnevezések lépnek életbe a szerződésekben, ezek a következők:
  • Szerződéskötési díj (ami jelenleg értékesítési, kezdeti költségként szerepel), ez a kezdeti, első 2-3 évben levont költséget jelenti,
  • vagyonkezelési díj, ami a teljes állományra vetített, folyó költséget jelenti,
  • adminisztrációs díj,
  • díjbeszedési költség, ezt az határozza meg, hogy csekken, beszedési megbízással, vagy utalással fizeti a díjat az ügyfél.

Ezen kívül elkülönítésre kerül a kockázati díjrész, a megtakarítási díjrész és a beszedési költség is.

2. TKM-szabályozás

A felügyelet a nyugdíjbiztosításokra jelenleg alkalmazott TKM-korlátot kiterjeszti a nem nyugdíjcélú klasszikus és unit-linked megtakarítási célú biztosításokra is (eddig ilyen csak MABISZ-önszabályozásként létezett) az alábbi ábrának megfelelően, az ezektől lehetséges maximális eltérés viszont 2 százalék helyett 1,5 százalékra (vagyis egy összetett eszközalap ennyivel lehet drágább egy egyszerűbb eszközalapnál).



Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
Bevezetésre kerül ezen kívül a tíz évnél hosszabb időtartamra szóló biztosításokra a tartamközi TKM-limit is, ez 6,25 százalék lesz.

Élethosszig tartó (whole-life) szerződésekre pedig hivatalosan is a 15 éves TKM lesz a mérvadó.

Egyszeri díjas biztosítások esetén már ötödik évtől 3,5 százalékos TKM betartása lesz az elvárt.

Emellett az ügynöki jutalékok maximuma is csökkenni fog majd, a jelenlegi 14 havi szerzési jutalékmaximum 2018-tól 13 havira, 2019-től 12 havira csökken.

3. Eszközalapok szabályozása, félreértékesítés megfékezése

A biztosítók által alkalmazott welcome callok (vagyis az, hogy a friss szerződéssel rendelkező ügyfeleket a biztosító call centere felhívja és ellenőrzi, hogy mindent megértettek-e a szerződésből), szintén felügyeleti szinten elvárt és szabályozott folyamattá válnak majd. A biztosítóknak kötelező lesz felhívni az új ügyfelet, ha:
  • Félreértés gyanúja felmerül,
  • az éves vagy féléves átlagnál nagyobb díjat fizet az ügyfél,
  • 15 évre optimalizált whole-life biztosítást indít az ügyfél,
  • ha eseti díjból rendszeres díjat akar átvezetni.

Emellett írásbeli, szóbeli és elektronikus úton is biztosítania kell a szolgáltatónak, hogy az ügyfél áttekinthesse a szerződését kötés előtt, a nyilatkozatokat beazonosíthatóvá kell tenniük, valamint figyelmeztetniük kell az ügyfelet arra, hogy olvassa el részletesen a szerződést.

Elvárja továbbá a felügyelet, hogy:
  • az eszközalapok összetétele az ügyfél megtakarítási ciklusához alkalmazkodjon,
  • a devizakockázat csökkentése érdekében a biztosító rendelkezzen hazai kötvény- és részvényalapokkal a választható alapok közt.

Várt hatások

Az MNB a koncepciótól azt várja, hogy a kifejezetten drága termékek eltűnjenek a piacról.

A költségek csökkentése a unit-linked életbiztosításokhoz tartozó eszközalapok körülbelül 56 százalékát fogja érinteni, ugyanis ennyi van a limit felett, az összes megtakarítási biztosítási termék körülbelül kétharmadánál várható a szerkezetük, költségeik átalakítása.

A TKM limitrendszer bevezetése az egyedi szerződések profittartalmát várhatóan csökkenteni fogja, viszont hosszútávon a megnövekedett tartási idő remélhetően ezt pótolni tudja majd, az MNB reményei szerint átlagosan legalább 8-10 évig tartják majd az ügyfelek a szerződésüket.

Mi várható még?

Kérdésünkre Nagy Koppány, MNB igazgató beszélt a további várható szabályozói intézkedésekről:
  • A biztosítók jutalékképzési módszereibe az eltérő értékesítési módszerek miatt a szabályozó nem fog beleszólni, tehát várhatóan nem lesz az, hogy például a fenntartási jutalékok felé fog elmozdulni a szabályozói rendszer, hiába látható már ez a tendencia a nagy biztosítók között,
  • a biztosítási ügynökök képzésére vonatkozó szabályok szigorítása folyamatban van, ennek eleme lesz többek közt az, hogy az MNB vizsgabiztosai vesznek majd részt az értékesítők vizsgáztatásában,
  • a klasszikus biztosítások teljes költségtranszparenciája még nem lesz előírt, az MNB egyelőre vizsgálja azt, hogy a július 1-jétől ezekre a termékekre vonatkozó TKM-szabályok milyen hatással lesznek a piacra,
  • 5 éven belül reális lesz az, hogy a modellszámításon alapuló TKM-mutatókat leváltsa az ügyfél egyéni költségeit összegző mutató, vagy számítási rendszer.

Már sok minden változott

2009 óta tart a folyamat, amelynek célja a biztosítások ügyélbarátabbá és átláthatóvá tétele:
  • 2009-ben dolgozta ki és 2010-ben vezette be a biztosítások költségeit összehasonlíthatóvá tévő modellszámítást, a Teljes Költségmutatót (TKM) a MABISZ befektetési egységekhez kötött (unit-linked) termékekre.
  • 2014 májusában adta ki az MNB az első nyugdíjbiztosítási ajánlását, amelyben elvárta, hogy a nyugdíjbiztosítások TKM-je 10 éves időtávon a 4,25%-ot, 15 éves időtávon a 3,95%-ot, 20 éves időtávon a 3,5%-ot ne haladja meg. Ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy a 20%-os adójóváírás 2014-es bevezetése után nem szálltak el a nyugdíjbiztosítások árai.
  • 2015-ben a Teljes Költségmutató kiszámításának és közzétételének módszertanát törvényi szintre emelte a felügyelet.
  • 2015. január 1-jétől a közvetítők első éves jutalékát tizennégy havi díjnak megfelelő értékben korlátozták (117% a korábban előforduló 130-180% helyett), valamint előírták, hogy a kifizetett jutalék csak az ügyfél által már befizetett díjak mértékének megfelelően kerülhet az ügynök zsebébe. Ez az intézkedés egyrészt a csaló ügynökök dolgát tette nehezebbé, másrészt pedig a megtakarítások kezdeti költségeit korlátozta közvetett módon.
  • 2015. július 1-jétől terjesztette ki a TKM-ajánlást a klasszikus nyugdíjbiztosításokra is a felügyelet.
  • 2016. január 1-jétől kötelező a biztosítóknak letétkezelőt alkalmazniuk, valamint a termékeik TKM-értékeit feltüntetni weboldalukon. Így az ügyfél könnyen hozzáférhet a biztosítások költségeit egységesítő mutatókhoz.
  • Március 1-jétől kötelező egységes igényfelmérőket használni értékesítéskor, ennek köszönhetően többé nem sózhatnak rá az ügynökök olyan biztosítást az ügyfélre, amire nincs szüksége.
  • 2016. április 1-jétől eszközalapokra lebontott TKM-értékeket is kötelező feltüntetnie a biztosítóknak, amit az MNB TKM-adatbázisából is megismerhetünk. A mutatóknak köszönhetően az ügyfél pontosan láthatja, hogy a különféle eszközalapoknak milyen (mögöttes) kezelési költségei vannak, fel tudja mérni, hogy a potenciális többlethozam miatt megéri-e egy drágább, kockázatosabb eszközalapot választania.
  • Július 1-től csökken a vegyes biztosítások maximális technikai kamata, valamint ezek költségeit (TKM-ét) is kötelező lesz közzétenniük a biztosítóknak. Az eddig gyakran rejtett költségeket használó klasszikus biztosítások is ezáltal összehasonlíthatóvá válnak majd.
  • 2017. január 1-jétől a biztosítási törvény már elfogadott módosításának értelmében változik a TKM számításának módszertana, valamint betiltják a fiktív befektetési egységek kimutatását - utóbbinak eredménye lesz, hogy pontosan látni fogja az ügyfél, hogy mit vonnak el a megtakarításából a kezdeti időszak alatt, nem tudják majd a biztosítók nem elérhető, vélt hozamokkal kozmetikázni az ügyfél egyenlegét.
  • 2017. január 1-jétől lesz kötelezően előírva a biztosítók számára, hogy a beérkező díjak mekkora részét kell befektetniük egy május 24-én elfogadott törvény alapján, az első éves három évben levonható költség maximum az éves díj 150 százaléka lehet. Ez a megkerülhető jutalékszabályozás helyett közvetlenül szabályozza majd a megtakarítási célú biztosítások költségeit.


Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
erdogan
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
hősök tere_getty