Befektetés

CIB: a jegybankok határozzák meg a második félévben, merre megy a piac

CIB Alapkezelő
"Az elmúlt hónapban a nyári időszakra jellemző, alapvetően alacsony volatilitást és oldalazást láthattunk a világ tőkepiacain, a főbb részvénypiacokon illetve a főbb kötvénypiacon is. A következő időszakot pedig várakozásaink szerint a jegybanki politikák fogják nagymértékben meghatározni.

CIB: a jegybankok határozzák meg a második félévben, merre megy a piac
A Brexit óta, közvetlenül a Brexit által okozott potenciális gazdasági visszaesésre is reagálva, de általában véve is, a vártnál lassabb felívelés miatt a világ vezető jegybankjai tovább folytatják lazítási ciklusaikat. Az angol jegybank már a lazítás útjára lépett. A japán jegybank egyelőre csak fontolgatja a lazítás következő ütemét, Japánban egyelőre a fiskális expanziót lépték csak meg. Az ECB szeptemberre tervezi újabb intézkedései bevezetését, ezzel párhuzamosan a magyar jegybank októberben tehet újabb lépéseket. A Fed esetében sok elemző az idei nulla emelést eleve óriási lazításnak gondolja (az év elején tervezett 4 darab 25 bázispontos emeléshez képest), itt azonban álljunk meg egy pillanatra, mert a kormányzók különbözőképpen állnak a helyzet megítéléséhez.

John Williams például aggódik a lassú növekedési ütem miatt: az utolsó 2 negyedévben 0,8 százalék illetve 1,2 százalék volt a negyedév/negyedéves növekedési ütem, ami jóval alatta marad a várt 2 százalékos bővülési ütemnek és ne felejtsük el a Fed-nek nem csak inflációs, hanem növekedési célja is van. De a kormányzó az alaszkai Anchorage-ban, augusztus közepén tartott előadásában azt is kifejtette, hogy már a szeptemberi ülésen emelni kellene. Ez ugyan ellentmondásnak hangzik, de valójában nem az, mivel a Fed rövid és hosszú távú problémáinak konfliktusáról van szó. Rövidtávon élénkítenie kellene a gazdasági növekedést az alapkamat 0,25 százalékon tartásával, de hosszútávra tekintve érdemes lenne már most minél magasabbra jutatni az alapkamatot, legalább egy semleges szintig, hogy később egy gazdasági sokk esetén legyen hely a lazításra. Negatív tartományban lévő alapkamattal ugyanis nem lehet hatékonyan élénkíteni a gazdaságot.. A jelenleg 1,6 százalékon álló maginfláció már elég magas, illetve a 4,9 százalékon álló munkanélküliségi ráta elég alacsony a kamatemelési ciklus folytatásához, ezt hangsúlyozta Stanley Fischer egy másik Fed kormányzó is. Kérdés, hogy egyáltalán milyen magasra kellene elméletileg emelnie a Fed-nek az alapkamatot? Mi az a semleges szint, amivel sem nem hűti, sem nem fékezi a Fed a gazdaságot? Historikusan a közgazdászok 4-4,5 százalék közé teszik ezt a rátát. De az öregedő társadalom és a globalizáció miatt egyesek már jóval alacsonyabbnak, 2 százalék körülinek gondolják a semleges alapkamatot, ami mellett a potenciális növekedési ütem létrejön az USA-ban. De mi a helyzet akkor, ha a Fed stábja úgy dönt, hogy bizonyos eddig nem vizsgált változókat is bevonva, akár 0 százalék is lehet a jelenlegi semleges kamatszint, tehát a Fed már most szigorító módban van? Azt, hogy a döntéshozók nagyon bizonytalanok a tengerentúlon az is jól példázza, hogy korábban azt kommunikálták, hogy az első kamatemelés után dönteni fognak a Fed mérlegének szűkítési menetrendjéről, arról, hogy mikor és milyen ütemben hagyják lejárni, nem fektetik be újra a vásárolt értékpapírokat. Idén az ezzel kapcsolatos kommunikáció teljesen megszűnt, megtörtént tavaly decemberben az első kamatemelés és az úgynevezett SOMA egyenleget szinten tartják, mindenféle különösebb indoklás nélkül, és csendben nem csökkentik a Fed mérlegét.

Hasonló elméleti problémákkal foglalkozhat az MNB is, bár egy teljesen más kontextusban. A világ vezető jegybankjainak mérlege folyamatosan bővül, illetve mint ahogy említettük a Fed esetében szinten marad. Az MNB közben úgy próbálja a gazdaságot élénkíteni, hogy a mérlegét folyamatosan csökkenti, de abban a szegmensben ahol az az érzete támadhat a kereskedelmi bankoknak, hogy mégiscsak bőven van likviditás a bankrendszerben, nevezetesen a bankközi piacon majd bővíteni próbálják a likviditást a 3 hónapos MNB betét korlátozásával. A BUBOR piaci likviditás növelésével, a 0,9 százalékos alapkamat mellett, egyre inkább a BUBOR piacon kialakuló kamatszint lehet az irányadó kamatszint, ami akár 0,3 százalék is lehet a közeljövőben. Összességében az MNB is élénkít csak szűkülő mérleggel.

Úgy látjuk, a jegybankok az év második felében is fokozottan fogják meghatározni a tőkepiacok működését, bár a jegybanki döntések mélységét, agresszivitását előre nehéz megjósolni a CIB Alapkezelő mind a kötvény mind a részvénypiacokon jó, a betéti kamatokhoz képest kiemelkedő megtérüléseket vár a következő hónapokban, ezért a részvénypiacok súlyozását átlagosan +2 százalékkal emeltük (mindegyik fő részpiacét) illetve a hazai hosszú kötvények súlyozását +4 százalékkal módosítottuk az MNB várható pozitív döntéseinek fényében."

CIB: a jegybankok határozzák meg a második félévben, merre megy a piac
Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Brexit Boris Johnson ketto level Donald Tusk
GettyImages-1135670779
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
wall street_shutterstock