Befektetés

A brókerbotrány vádlottja nem olvasott semmit, csak aláírt

MTI
Elsősorban a stratégiaépítéssel foglalkozott, a részleteket ráhagyta beosztottjaira - így jellemezte tevékenységét a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indult sokmilliárdos csalás, sikkasztás miatt indult büntetőper elsőrendű vádlottja pénteken, a Budapest Környéki Törvényszéken tartott tárgyalásán.
S. István, a Hungária cégcsoport vezetője és felerészben tulajdonosa a bíró kérdésére, hogy gyakorolta-e ellenőrzési jogköreit, azt válaszolta: ezeket szinte 100 százalékban delegálta munkatársaihoz.

Aláírtam, amit a szakemberek elém tettek. Nem győződtem meg arról, hogy valós adatokat tartalmaznak-e. Megbíztam kollégáimban

- mondta S. István.

Arra kérdésre, hogy ugyanakkor miért nem szerepel aláírása a szerződéseken, a vádlott úgy reagált: mert a cégcsoportban a hierarchia így épült fel. Mint mondta, munkatársai tájékoztatása alapján úgy gondolta: rendben mennek a dolgok.

A cégcsoportnál sok esetben közös döntések születtek - mondta a vádlott, hangsúlyozva, hogy nem igyekezett a vezérigazgatói szerepet "erőszakosan" betölteni. Az irányítás nem kézi vezérlésre, hanem együttműködésre épült. Mikor az ügyész arra emlékeztette a vádlottat, hogy a nyomozás során egyes tanúk ellentmondást nem tűrő vezetőként jellemezték, S. István annyit mondott: "nem ismerek magamra".

A védő kérdésére, hogy igaz-e a vád lényege, miszerint egy 1990-es évek végén kialakult 400 milliós hiány elfedésére követtek el különféle bűncselekményeket, az elsőrendű vádlott kijelentette, nem tud róla, hogy erre a célra fordítottak volna ügyfélpénzt.

A bíró a kötvénykibocsátások kapcsán idézte a tőkepiaci szakértő véleményét, amely a cégcsoport több tagjával kapcsolatban megállapította: érdemi gazdasági tevékenységet nem végzett, se a kamat, se a tőke visszafizetésére nem volt reális esély. Egyes beszámolók adatai nem a valóságos adatokat tükrözték, folyamatos volt a pénzkivonás.

A védő ugyanakkor kifogásolta a tőkepiaci szakértő véleményét, továbbá a nyomozás egyik súlyos hiányosságaként említette, hogy nem követték a pénz útját. "Nem létező pénzt pedig nem lehet elsikkasztani" - jegyezte meg az ügyvéd.

A vádlott hangoztatta, hogy a törvények alapján visszafizetésre kötelezhetők feltűnően nagy értékaránytalanság miatt azok, akik extrakamathoz jutottak. "Ha itt nem látunk tisztán, akkor a károsultak a töredékét se kapják vissza a pénzüknek" - fűzte hozzá.

A hiányok hasonló nagyságrendűek, mint az extrakamatok, illetve a cégcsoport ingatlanai, "rajtam fölösleges keresni" - mondta az elsőrendű vádlott.

S. István számos kérdésre úgy reagált: "ezt a kérdést meg kívánom válaszolni, csak nem most. Még nem tudok válaszolni, de ha lesz elegendő információm megteszem, senki ne mondja, hogy mindennek tanúja voltam, mindenre emlékeznem kell, a kollégáim erre jobban tudnak válaszolni, vannak nálam illetékesebbek".

A tárgyaláson szóba került az a 400 milliós vagyonvesztés, amely a vádirat szerint az 1997-98-as válság nyomán alakult ki, és későbbi bűncselekmény-sorozathoz vezethetett. Ezzel kapcsolatban az elsőrendű vádlott azt mondta: nagyon kínos történet, ugyanis vezető- és tulajdonostársát, a másodrendű K. Lászlónét zsarolhatták meg, életveszélyes fenyegetéseket kapott, és mire az elsőrendű vádlott minderről tudomást szerzett, már megtörténtek kifizetések.

A titkosszolgálatok segítségét kellett kérnem, hogy valakit kivonjanak a forgalomból - jegyezte meg S. István. A további bírói kérdésekre, így azzal kapcsolatban, hogy tettek-e feljelentést a zsarolás miatt, csak azt ismételgette: ez nagyon kényes téma.

Az elsőrendű vádlott az eljárás során javarészt tagadta bűnösségét és leszögezte, hogy nem dézsmálta az ügyfélszámlákat, a cégcsoport nevében nem kötött olyan szerződést, amiről tudta, hogy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni. A források felhasználásáról nem rendelkezett, az ellenőrzés elmulasztása vagy akár a gazdasági sikertelenség pedig nem bűncselekmény.

A vád szerint az 1997-1998-as gazdasági válság következtében az első- és a másodrendű vádlott tulajdonában és irányítása alatt álló, ceglédi székhelyű cégnél a befektetett ügyfélvagyonban négyszázmillió forintos hiány alakult ki. Ezután a vádlottak alapítottak egy másik befektetési társaságot, ahová a piaci átlagot meghaladó, fix hozam ígéretével csábítottak új ügyfeleket. Az így szerzett bevételekből, majd pedig tízmilliárdos nagyságrendű fedezetlen vállalati kötvénykibocsátásokból fedezték likviditási gondjaikat, 2008-tól azonban már nem tudták kigazdálkodni az esedékes tartozások kiegyenlítését, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez.

A cégcsoport önkormányzatok pénzét is kezelte: Százhalombattát kétmilliárd, Alsónémedit egymilliárd, Fótot kilencszázmillió forint kár érte. Az ügy sértettje sok száz kisbefektető is. A két tulajdonos, cégvezető mellett a cég további négy dolgozóját vádolta meg az ügyészség.

A büntetőper következő tárgyalásán várhatóan folytatódik a vádlottak meghallgatása. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg egy év múlva lehet.
cimlap_Hernadi
Frankfurti tőzsde
Volkswagen
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
sme kkv csomag laptop
Huawei
kinaielnök
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
shutterstock_564998512