Befektetés
Adózási káosz a nyugdíjcélú megtakarításoknál
- az aktív lakosság 55%-ának van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, de mindössze 23%-nak van kifejezetten nyugdíjcélú terméke,
- 1,1 millió forintos átlagvagyonnal, 1,1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag van,
- a legfontosabb tényező a munkáltatói hozzájárulások lehetősége,
- előny, hogy a beléptetéskor fizetendő költség minimális, a sávos költségeket befizetésarányosan vonják el és szülési szabadság esetén mérsékelni lehet a befizetéseket minimálisra, valamint örökölhető, rugalmas, élethelyzethez igazítható és nyugdíj előtt is hozzáférhető.
- Az MNB szerint átlagosan 12 500 forintot fizetnek be a pénztártagok havonta.
Kisházi Péter, az Erste Befektetési Zrt. hálózati igazgatója a Nyugdíj-előtakarékossági számlákról beszélt:
- 2005 óta lehet NYESZ-t nyitni, 120 ezer lakossági ügyfél rendelkezik ilyen termékkel és összesen 500 milliárd forintot tartanak NYESZ-R számlán. 2013 után, miután 3 évről 10 évre nőtt a NYESZ minimum futamideje, kicsit csökkent a számlanyitási dömping. Az ügyfelek nagy része évente egyszer fizet egy nagyobb összeget a számlára. Átlagosan 55 év a NYESZ-ügyfelek életkora.
- 3 év előtt nyugdíjazás esetén is vissza kell fizetni az adójóváírást és le kell adózni a hozamokat, 3 év után a hozam adóköteles csak, 10 év után pedig adómentes a hozam és az adójóváírást is megkapja az ügyfél, ha nyugdíjba megy. Ha nem megy nyugdíjba, a hozamot is le kell adózni és az adójóváírást is vissza kell fizetni. Az adóteher a hozam 82%-ára kiszabott 15%-os szja és 22% eho. TBSZ számlára való átvezetés esetén a hozam nem lesz adóköteles.
- A NYESZ célcsoportja, akinek van értékpapírszámlája, tud rendszeresen félretenni és van szja-ja, valamint fontos a transzparencia és szeretne önállóan is foglalkozni a pénzével.
- A NYESZ örökölhető, de nem lehet kedvezményezettet megjelölni, akik osztalékpapírokat szeretnének venni (az osztalék ugyanis adóköteles), illetve akik munkáltatói befizetéseket szeretnének.
Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese, igazgatósági tagja a nyugdíjbiztosítások előnyeiről beszélt:
- évtizedek óta léteznek nyugdíjbiztosítások, de 2014 óta elérhető az adójóváírás erre a terméktípusra,
- már 220 ezer ügyfélnek van nyugdíjbiztosítása, számos esetben nem megtakarítókat vesznek rá a megtakarításra,
- a kiszállás jellemzően kevésbé kedvező, mint megtartani a terméket lejáratig, 10 éves élettartamot el kell érnie a terméknek, hogy adómentes legyen, nyugdíj előtt itt is 20%-kal terhelten kell visszafizetni az adójóváírást,
- a fejnehéz költséggel rendelkező termékek költségterhelése az idő előrehaladtával egyre kedvezőbb,
- a TKM minden mögöttes alap költségeit is kimutatja, a többi terméknél ilyen nem elérhető, 2017 óta egyébként jelentősen olcsóbbak lettek a nyugdíjbiztosítások,
- megjelenhet a TKM-hez hasonló, kollektív költségtranszparencia más befektetési termékek esetén is, ehhez az első lépés a KID-ek megjelenése, a PRIIPS EU-s direktíva alkalmazása más befektetések esetében is.
Szalai Péter, a PEND Consulting Kft. ügyvezetője a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókról beszélt:
- 2007 óta léteznek foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók Magyarországon, 2011-ben alapult meg az első szolgáltató, amit 2015-ben megvett az Allianz, a mai napig ez az egyetlen szereplő a magyar piacon.
- Egyéb meghatározott juttatásként adózik utána a munkáltató.
Az előadókkal zajló panelbeszélgetésből kiderült:
- Az önkéntes nyugdíjpénztár különösen azoknak ajánlható, akiknek nyugdíjazás előtt biztosan nem lesz szükség a megtakarítására, és akinek legalább 10 éve van még a nyugdíjig, bár mindkettő alól - adófizetés árán - lehet kivétel. Az azonban vitathatatlan, hogy a professzionális befektetést igénylők (nem önállóan befektetők) számára jó lehetőség ez.
- A NYESZ-re forintban lehet befizetni, jogi viták folynak arról, hogy devizában denominált értékpapírok vásárolhatók-e. A szigorúbb jogértelmezés szerint nem.
- A nyugdíjbiztosítások kiegészítő biztosításaira nem jár adókedvezmény, csak az alaptermékre, és drágítják is a termékeket, ezek miatt a nyugdíjbiztosításoknál sokkal kevésbé jellemző a kiegészítők igénybe vétele, mint más életbiztosításoknál (az ügyfél döntése során így kevésbé vonzó, az elhanyagolható árkülönbség ellenére). Az adójogi szabályozás tehetne annak érdekében, hogy a kiegészítő elemek (pl. egészségügyi ellátás, állásvesztéssel járó kiegészítők) jobban elterjedjenek.
- A foglalkoztatói nyugdíjpénztári megtakarítás adóterhe a jövő évi járulékcsökkentés mellett is közel 40% lesz, ami szabályozói meggondolatlanság, ugyanakkor a nettó béremelésnél még mindig jobban megéri a munkáltatónak ilyet nyújtania.
- Teljesen eltér az egyes nyugdíjcélú megtakarítások adózása (pl. a nyugdíjpénztárnál a tőkét, a többinél a hozamot adóztatják), jó volna rendet tennie a szabályozónak.
- A NYESZ fontos alapfeltétele, hogy az ügyfél ismerje az értékpapírszámlát, valószínűleg ezért is választják ezt főleg a vagyonosabb ügyfelek.
