Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz
Befektetés

Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz

Portfolio
Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a gazdagok és szegények közötti jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség a világon, az ezt mérő Gini-koefficiens 30 év alatt 10 százalékponttal 0,32-re emelkedett. A különbségek a vagyoneloszlásban szembeötlőek csak igazán, Magyarországon például a legvagyonosabb 10% kezében van a társadalom összvagyonának közel fele. Az OECD friss tanulmányból kiderül az is, hogy akkor spórolhatsz a legtöbbet az adón, ha nyugdíjra gyűjtesz.

Évről évre nő a szakadék a gazdagok és szegények között

Az emberek közötti jövedelmi különbségek az utóbbi években jelentősen emelkedtek, köszönhetően a technológiai változásoknak, a globalizációnak, vagy éppen az adózási és egyéb politikai előírásoknak. Ezek a különbségek a 2008-as válsággal még inkább előtérbe kerültek és több országban a megtakarítások és vagyon nagyobb megadóztatásának igényében csapódtak le.

A fennálló jövedelmi egyenlőtlenségeket mutató Gini-koefficiens az 1980-as évek közepén még 0,29-et mutatott az OECD-országok átlagában, ez 2013-ra 10 százalékponttal 0,32-re nőtt, tehát az egyes országokon belül erősödtek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz
A vagyon ráadásul még egyenlőtlenebb eloszlású, mint a jövedelem. 18 OECD-országban a vagyoni kategóriák alsó 40%-ába tartozók a háztartási vagyon mindössze 3%-ot birtokolják, miközben a jövedelmi kategóriák szerinti alsó 40%-ba tartozók a háztartási jövedelem 20%-át adják. Ehhez képest a legvagyonosabb 10% a háztartási vagyon felét birtokolja, a leggazdagabb 1% pedig az ötödét.

Ha megnézzük, hogy az egyes országokban a legnagyobb vagyonnal bíró 10% a teljes lakosság összvagyonának hány százalékát birtokolja, jól látszik, hogy letteknél a legmagasabb ez az arány 60% feletti értékkel, őket a németek és az osztrákok követik.

Magyarország sincs sokkal lemaradva az élbolytól, itt a legvagyonosabb 10% kezében van az összvagyon közel fele.



Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz
Érdekességképp a tanulmány kitér arra is, hogyan változik a pénzügyi és reáleszközök aránya az egyes jövedelmi kategóriákon belül. Magyarországon
  • a legmagasabb jövedelmi decilisbe tartozók esetén a legnagyobb a pénzügyi eszközök aránya a teljes eszközállományon belül. Ez nem minden országban van így, Németországban például éppen fordított a helyzet a szegényebb decilis javára, és a hollandoknál is inkább az alacsonyabb jövedelmi decilisbe tartozóknál magasabb a pénzügyi eszközök aránya.
  • A pénzügyi eszközökön belül az alsó 10%-ba tartozók esetén a bankbetétek dominálnak a befektetéseken belül, és érdekes, hogy a nyugdíjpénztári befektetések is igen jelentősek. Ehhez képest a gazdagabb 10%-nál a pénzügyi eszközök java része megoszlik a bankbetét, a kötvények, és a befektetési alapok között, ez esetben az önkéntes vagy magánnyugdíj-pénztári befizetések már nem olyan hangsúlyosak.

Másképp takarítunk meg, ha változnak az adók

Attól függetlenül tehát, hogy alacsonyabb vagy magasabb vagyoni decilisről beszélünk, mindegyik esetben jelen vannak a befektetések és megtakarítások a vagyon kisebb-nagyobb arányában. Az OECD tanulmánya szerint az adók két módon befolyásolhatják a megtakarításokat: egyrészről a portfóliók összetételén, másrészt a megtakarítások életciklusán keresztül. Előbbi esetben már több tanulmány kimutatta, hogy az emberek egyáltalán nem kezelik semlegesen az adókedvezményeket és ösztönzőket, sőt, úgy alakítják ki a portfóliójukat, hogy az minél adóoptimalizáltabb legyen.

Utóbbi esettel, tehát az adók megtakarítások szintjére való hatásával is több elemzés foglalkozott. Ezekből kiderül, hogy ha például a nyugdíjmegtakarításoknál vannak adókedvezmények, az valamelyest növelni tudja az összmegtakarítást egy országban. Más tanulmányok viszont éppen arra világítanak rá, hogy az adórendszerben lévő nyugdíj-megtakarítási ösztönzők nem növelik a megtakarítások összegét, inkább csak átalakítják a megtakarítások eddigi szerkezetét. Egyébként mindkét meglátásban lehet igazság, egy másik tanulmány szerint ugyanis az alacsonyabb jövedelemmel bíró háztartásokban az adókedvezmények növelhetik a megtakarítások mértékét, míg a vagyonosabb körökben inkább csak az eddigi megtakarítások újracsoportosítását eredményezi.

Hogyan adóznak a megtakarítások az egyes országokban?

A tanulmány szerint az egyes megtakarítási eszközöknél az alábbi adózási formákat lehet kiemelni:
  • Bankszámla/bankbetét: az OECD-országok többsége átfogó vagy egykulcsos módon adóztatja a bankszámlán lévő megtakarításokat. Vannak olyan országok, ahol a jóváírt kamatokra is vonatkozik a jövedelemadó, de például Kolumbiában csak a banki reálkamat után kell adózni, míg Argentínában és Észtországban a banki betéteken elért kamatok adómentesek.
  • Kötvények: a legtöbb országban a vállalati és államkötvények után is adózni kell, sok esetben az ezek tartása után járó kamatokat is megadóztatják. A legtöbb országban a tőkenyereséget is adóztatják kötvények esetében (ha névérték alatt lett kibocsátva), de például Csehországban, Magyarországon vagy Luxemburgban kedvezményes adót kell fizetni, ha a kötvényeket a minimum időtávnál hosszabb ideig tartják a megtakarítók vagy, ha a tőkenyereség nem ér el egy bizonyos összeget.
  • Részvények: a részvények esetében a legtöbb országban az osztalékok után is adót kell fizetni, de vannak országok, ahol erre vonatkozóan számos kedvezmény van (Törökországban például az osztalékok 50%-a után kell csak adót fizetni). Vannak olyan országok, ahol adózás szempontjából az sem mindegy, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdén jegyzett cég részvényeiről és osztalékáról van szó (Argentínában a nem tőzsdén jegyzett cégek osztalékát adófizetési kötelezettség terheli, tőzsdei cég esetében viszont adómentes).
  • Befektetési alapok: egyik vizsgált ország sem számít fel tranzakciós adót a befektetési alapokra, de Franciaország az egyetlen, ahol adómentesek az ilyen jellegű befektetések, amennyiben a megtakarításokat bizonyos alaptípusokba fektetik egy meghatározott összegig.
  • Adókedvezményt nyújtó megtakarítási számlák: a vizsgált 40 ország közül 17 esetben vannak ilyen megtakarítási számlák, ezekre általában jellemző, hogy adómentesek vagy bizonyos tartási időszak elteltével azokká válnak. A tanulmány kiemeli Ausztriát, Kolumbiát, Finnországot, Magyarországot és Spanyolországot, ahol az adókedvezmény feltételének egy minimális tartási időt szabnak (itthon ilyen a TBSZ).
  • Lakóingatlan: a lakóingatlanok adóztatása meglehetősen eltér az egyes országokban, ingatlanadók mellett néhány esetben tranzakciós adókat is felszámolnak (Magyarországon az első lakást vásárlók mentesülnek a tranzakciós adó fizetése alól). A tőkejövedelem adót a vizsgált országokból csak 14 alkalmazza, de ők is kedvezményes vagy nulla közeli adórátákat állapítanak meg, amit akkor kell megfizetni, ha az ingatlant egy meghatározott időkorláton belül értékesítik (itthon 5 év a korlát).

Mibe érdemes fektetni ilyen adók mellett?

Az OECD tanulmánya megnézte azt is, hogy milyen hatással lenne az effektív marginális adókulcsra (egy forintos jövedelememelkedés után menny plusz adót kellene fizetni) az infláció változása. Mint kiderült, elég jelentős, hiszen az országok többségében nem a reál, hanem a nominális kamatok után kell adózni, tehát a magasabb infláció magasabb effektív marginális adót von maga után.

Amennyiben a bankbetétek után járó kamatokra vetített effektív marginális adókulcsot nézzük az adott ország inflációja, illetve zéró infláció mellett, akkor azt látjuk, hogy Törökországban például jelentősen magasabb, 55,7%-os a marginális adókulcs a bankbetéti kamatokra az aktuális infláció mellett, mint nulla inflációval, amikor 15%-ot tesz ki a marginális adó.

Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz
Az effektív marginális adókulcsot az egyes befektetési eszközök körében is felmérték (egy egységnyi plusz befektetés egy adott eszközbe mekkora többletadót eredményez), Magyarországon ez
  • bankbetétek esetében mintegy 24,1%,
  • állampapírok és vállalati kötvények esetében 24,1%, illetve 18%, attól függően, hogy névértéken vagy diszkonttal bocsátották ki őket,
  • részvények esetében pedig 13-16% között változik (attól függően, hogy az osztalékjövedelem és a tőkenyereség milyen arányt képvisel),
  • nyugdíjmegtakarítások esetén közel mínusz 42%, tehát ez esetben az adórendszer támogatja a plusz jövedelem befektetését nyugdíj-megtakarítási termékekbe vagy alapokba.


Rengeteg pénzt kapsz az államtól, ha nyugdíjra gyűjtesz
Címlapkép: MTI/ Mohai Balázs
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
wall street_shutterstock