Szinte semmi nem marad az egyik legnépszerűbb magyar befektetésből
Befektetés

Szinte semmi nem marad az egyik legnépszerűbb magyar befektetésből

Pontosan öt éve annak, hogy a pénzpiaci alapok közel 1624 milliárd forintnyi befektetői pénzt kezeltek, ez volt a csúcspont és övék volt a legnagyobb vagyonnal bíró alapkategória címe. Ebből a jövőben kevesebb mint 100 milliárd maradhat, mivel mától a meglévő pénzpiaci alapoknak is meg kell felelniük egy új EU-s rendeletnek. A Portfolio gyűjtése szerint mindössze öt alapkezelő tervezi, hogy a jövőben is fenntartja pénzpiaci alapjait, a többiek vagy megszüntetik, vagy átalakítják azokat.

Öt alapkezelő, kilenc pénzpiaci alap - Ennyi marad

Mától a már működő pénzpiaci alapoknak is meg kell felelniük a tavaly nyáron életbe lépett EU-s pénzpiaci rendeletnek, amely többek között szigorúbb befektetési, kockázatkezelési és ügyféltájékoztatási előírásokat határoz meg az alapoknak (a rendeletre részletesebben a cikk végén térünk ki). A szigorítás olyan jól sikerült, hogy több magyar alapkezelő döntött úgy, hogy inkább megszünteti vagy valamilyen formában átalakítja eddigi pénzpiaci alapját, mint akik "kitartanak".

A voksukat az átalakítás, illetve a megszüntetés mellett letevő szolgáltatók döntése is érthető: egyrészről a rendelet olyan szigorú előírásokat határoz meg, amelyeknek nehéz, illetve a mostani, rövid oldalon régóta tapasztalható alacsony hozamkörnyezet miatt nem is biztos, hogy érdemes megfelelni.

A BAMOSZ-tól és az alapkezelőktől kapott válaszok alapján megnéztük, melyek azok a pénzpiaci alapok, amelyek a jövőben megszűnnek vagy átalakulnak, illetve melyek azok, amelyek tovább folytatják, ha erre megkapják az MNB-től a jóváhagyást.

A lenti összefoglaló táblázat szerint 21 pénzpiac alap dobja be a kulcsot, legalábbis eddigi formájában. A legtöbb alap rövid kötvénnyé alakul, néhány abszolút hozamú alappá, egy beolvad egy már meglévő alapba és lesz olyan is, amely megszűnik. Mindez közel 515 milliárd forintnyi ügyfélpénzt érint.

A befektetők szempontjából mindez azt jelenti, hogy a pénzpiaci alapok a jövőben potenciálisan kisebb hozamot tudnak majd elérni a szigorúbb szabályok miatt, míg a rövid kötvénnyé vagy abszolút hozamú alappá alakuló konstrukciók több pénzt hozhatnak, igaz, az eddiginél nagyobb kockázatvállalás mellett.



Szinte semmi nem marad az egyik legnépszerűbb magyar befektetésből
Az alapkezelők Portfolio-nak küldött válaszaikban az alábbiakkal kommentálták a változtatásokat:
  • Az Accorde rövid kötvényalappá alakítja eddigi pénzpiaci alapját. A szolgáltató úgy látja, hogy a valamivel magasabb duration (átlagidő) az ügyfelek többségének nem okoz gondot, ez pedig az alapkezelőnek is nagyobb rugalmasságot ad az alap kezeléséhez.
  • Hasonlóan az Accorde-hoz, az Amundi is rövid kötvényalappá alakítja eddigi pénzpiaci alapját. A módosítás mától lép érvénybe.
  • A Budapest Alapkezelő mindkét alapja kötvényalappá alakul.
  • A CIB esetében mind a négy pénzpiaci alapból rövid kötvényalap lesz, az alapkezelő tájékoztatása szerint január 14-től frissült a termékpaletta a CIB Start Alapcsaláddal, ebbe tartoznak az átalakított alapok.
  • A Hold Alapkezelő tájékoztatás szerint olyan komoly adminisztratív elvárásokat támaszt az új szabályozás, hogy azoknak független alapkezelőként nem kívánnak megfelelni. A pénzpiaci alapok amúgy is inkább banki termékek, így azoknak nem volt jelentős súlya a Hold Alapkezelő portfoliójában - közölték a Portfolio megkeresésére. A Hold egyébként az egyetlen, amely pénzpiaci alapjait abszolút hozamú alapokká alakítja át. Az alapok befektetési politikája, kockázati szintje, javasolt befektetési időtávja megváltozik, a kategóriaváltással összhangban.
  • A Dialóg pénzpiaci alapja is rövid kötvényalap lesz, ez a döntés az alapkezelő tájékoztatása szerint növelni fogja az alap durationjét, adott kibocsátásokra pedig a limiteket csökkenti.
  • Az Erste mindegyik pénzpiaci alapját rövid kötvénnyé alakítja. Befektetési stratégia terén egy rövid kötvény kategória több lehetőséget és nagyobb szabadságfokot kínál, mit a pénzpiaci kategória, de nagyon jelentős változásokat nem terveznek, az alapok stabil árfolyamalakulását a jövőben is meg kívánják tartani. A forint, euró és dollár pénzpiaci alapok neve a jövőben "Bázis" alap lesz - tudtuk meg az alapkezelőtől.
  • Rövid kötvény lesz a Generali alapjából is, ezzel a portfólióösszetétel, a befektetési politika, a kezelési szabályzat és benchmark is változott az alapnál. Az alapban már éven túli papírok is lehetnek, így a duration is meghosszabbodik. A benchmarkot a jövőben 80%-ban az RMAX, 20%-ban pedig a MAX teszi ki - közölte az alapkezelő.
  • A K&H-nál két alapot érint a változás: A K&H Euró Pénzpiaci alapot megszüntetik, a K&H Forint Pénzpiaci alap I sorozatát pedig beolvasztják a már működő K&H Állampapír Alapba, ami rövid kötvényalap.
  • Az OTP-nél három alapot érint a változás, ezek mindegyike rövid kötvényalap lett.

Ahogy korábban is említettük, kilenc pénzpiaci alap maradhat a piacon, ezek közül négy egyéb pénzpiaci, öt pedig likviditási alap. Az öt szolgáltató közül három, az Aegon, az MKB-Pannónia és a Diófa azok, amelyek a meglévő összes eddigi pénzpiaci alapjukra vonatkozóan meg kívánnak felelni az új rendeletnek. Rajtuk kívül pedig az OTP-nél és a K&H-nál is lesznek olyan alapok, amelyek pénzpiaciak kívánnak maradni.

Szinte semmi nem marad az egyik legnépszerűbb magyar befektetésből
  • Az OTP csupán az OTP prémium Pénzpiaci alapra nyújtja be az engedélyezési kérelmet, kiemelik ugyanakkor, hogy a portfólió összetételére, megengedett eszközökre vonatkozó szabályok szigorúbbak lettek, (pl. az egy banknál elhelyezett bankbetét maximális mértéke 15%, az eddigi 100% helyett), emellett a rendelet szigorúbb szabályokat ír elő a befektetők tájékoztatására, a kockázatkezelésre vonatkozóan is, a kockázatok mérséklésével együtt pedig a várható hozam is mérséklődik.
  • A K&H is csak egy alapra, a Tőkevédett Dollár Pénzpiaci alapra nyújtott be engedélyezési kérelmet, ahogy az OTP-nél, úgy itt is kihívást jelent a koncentrációs szabálynak való megfelelés miatt új partnerek keresése a még nagyobb verseny, tehát a versenyképes hozam biztosítása érdekében és a riporting feladatokra való felkészülés.
  • Az Aegon mindkét pénzpiaci alapja megmaradna a jövőben, a szolgáltató a Portfolio kérdésére kifejtette, hogy jóllehet rendkívüli átalakításra nem volt szükség, de a portfóliókat finomhangolni kellett az előírásoknak való megfelelés miatt. A portfólió összetételének megváltoztatása mellett természetesen szükséges volt az alapok dokumentációjának felülvizsgálata, valamint új befektetési politika és kezelés szabályzat alkotása. A legnagyobb kihívást az alapkezelőnek a rendelet által előírt, összetettebb limitrendszer és a szigorúbb közzétételi követelményekhez szükséges IT-támogatás és az eddigi gyakorlathoz képest túlzóan is szigorúnak mondható belső hitelminőségi vizsgálat kialakítása jelentette. Az Aegon válaszában kitért arra is, hogy az eszközosztály hozamtermelési lehetőségei eddig is rendkívül korlátozottak voltak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben, a szabályozás pedig csak tovább szűkíti a pénzpiaci alapok mozgásterét. A likvid eszközök arányára, vonatkozó kitételek következtében még a negatív hozamú eszközök elkerülését lehetővé tevő mozgástér is beszűkül. Emellett hitelintézeti papírok és kitettségi korlátok is csökkentik a hozamszerzési lehetőségeket. Egyúttal az alapok által felvett partnerkockázat is jelentősen csökken emiatt, összességében a rendeletnek megfelelő pénzpiaci alapok egy válságálló befektetési formává vállnak, aminek célja, különösen a jelenlegi hozamkörnyezetben a tőke megóvása, még turbulens piaci körülmények között is.
  • Az MKB-Pannónia három likviditási alapot vinne tovább, az alapkezelő szerint az alapok kezelési szabályzatán kellett változtatni, ezen belül különösen azon a fejezeten, melyben taglalják azokat az eszközkategóriákat melybe az alap befektethet, illetve azt, hogy az alapban az egyes portfólióelemek minimális és maximális aránya milyen mértékű lehet.
  • A Diófa egyetlen pénzpiaci alapját vinné tovább, a szolgáltató válaszában kitér arra, hogy egy teljesen új limitrendszert szab meg a rendelet, amiben persze van átfedés a korábbi pénzpiaci alapok szabályozásához képest, de több új elem is van (pl.: súlyozott átlagos élettartam, súlyozott átlagos lejárat), így jelentős átalakításokat kellett végezni a pénzpiaci alapok kezelési szabályzatához.

Mit mond az MNB?

A változásokról megkérdeztük az MNB-t is, válaszukban kitértek arra, hogy minden alapkezelőnek, amely tovább szerette volna vinni pénzpiaci alapját, január 21-ig kellett beadni a kérelmet a felügyelethez. A rendelet a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb két hónapot biztosít az MNB számára annak értékeléséhez, hogy az adott alap megfelel-e a rendelet előírásainak.

Mivel az eljárás a kezelési szabályzatok módosítását is érinti és ezzel kapcsolatban a Kbftv. az MNB számára tíz munkanapot állapít meg a hiánypótlás iránti kérelem határidejeként, az alapkezelők a kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül számíthatnak hiánypótlási felhívásra, amennyiben az az eljárás alatt szükséges. Az ebben meghatározott határidő a hiányosságok mértékétől függően változhat, jellemzően 10-15 nap - közölte a jegybank.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy zavartalanul működhetnek-e a fent említett 2 hónapos időszakban a kérelmet már benyújtó pénzpiaci alapok, amire a felügyelet azt a választ adta, hogy az engedély megadásáig zavartalanul működhetnek a kérdéses alapok. Fontos szabály ugyanakkor, hogy az alap portólióösszetételének a kérelem benyújtása időpontjában már meg kell felelnie a rendelet előírásainak.

84 milliárd forint

Ahogy korábban utaltunk rá, ha az MNB maradéktalanul jóváhagyja az engedélyezési kérelmeket, akkor a pénzpiaci alapokban a jövőben 84 milliárd forintnyi vagyon maradhat a jelenlegi állás szerint. A pénzpiaci alapokban a legtöbb vagyon 2014 január végén volt, akkor közel 1624 milliárdot kezeltek, aztán ez az évek óta tartó alacsony hozamkörnyezet hatására apadni kezdett és 2017 végére 654 milliárd forintra süllyedt. Tavaly már sikerült megállítani ezt a csökkenő trendet, ha nem lett volna a decemberi közel 80 milliárdos tőkekivonás, akkor pozitív nettó értékesítéssel is zárhatták volna az évet. Ez a vagyon január közepére már 281 milliárdra csökkent, itt már nyilván szerepet játszanak a folyamatos átsorolások és megszüntetések. Mindez mától pedig 84 milliárdra apadhat.

Szinte semmi nem marad az egyik legnépszerűbb magyar befektetésből

Mi is ez a pénzpiaci rendelet?

Ahogyan arra a rendelet szövege is utal, a válság és a nagyobb piaci összeomlások idején is tapasztalni lehetett, hogy a befektetők pánikszerűen rohanták meg többek között az alapkezelőket is, ez pedig sok esetben jelentős likviditási problémákat okozott. Miután a pénzpiaci alapok a vállalatok körében itthon is nagyon kedvelt likviditáskezelő eszközök, egy-egy válság okozta átmeneti piaci likviditáshiány miatt előfordulhat, hogy ezek az alapok nem tudják teljesíteni az azonnali visszaváltásra tett ígéretet. Mivel ez felerősítheti és terjesztheti is a pénzügyi rendszer kockázatait, a rendelet célja, hogy ellenállóbbá tegyék a pénzpiaci alapokat és korlátozzák a továbbterjedés csatornáit. A Portfolio hasábjain már többször is írtunk arról, hogy ezek a változások már tavaly nyáron életbe léptek, de akkor még csak az újonnan létrehozott alapoknak kellett ennek megfelelniük.

A legfontosabb, működést és teljesítményt érintő változások:
  • A rendelet a napi és heti lejáratú likvid eszközökre vonatkozóan előírja, hogy előbbibe az eszközök minimum 7,5%-át, utóbbiban pedig a minimum 15%-át kell tartani. Ez talán az egyik legerősebb korlátozás, éppen a fentiekben már taglalt likviditási kockázatok mérséklése lehet az ok. Ezzel kapcsolatban a hazai portfóliómenedzserek már kifejezték aggodalmukat,a likvid eszközökben tartandó része a portfóliónak a hozamtermeléséből gyakorlatilag kiesik és akkor még nem beszéltünk arról az esetről, ha ezek közül az eszközök közül néhány mínuszos kamat mellet ketyeg majd a portfóliókban.
  • A másik, a magyar pénzpiaci alapok közül sokakat negatívan érintő korlátozási javaslat, hogy az eszközök legfeljebb 15%-át lehetne befektetni ugyanazon hitelintézet bankbetéteibe. Sőt, egy szervezettel szemben a teljes kitettség nem is haladhatja meg a 20%-ot (beleértve a bankbetétek mellett más, a bank által kibocsátott értékpapírt vagy pénzpiaci eszközt is).
  • Fontos új elemként jelenik meg a belső hitelminősítési eljárás, ennek keretében az alapoknak maguknak kellene hitelminősítőként fellépni és eldönteni, hogy mely befektetési lehetőségek minősülnek magas minőségűnek és ezáltal befektetésre alkalmasnak. Ezzel szeretnék elkerülni a szabályozók, hogy túlzottan támaszkodjanak az alapok a hitelminősítő intézetek minősítéseire (azért ebben van ellentmondás, mivel azt is írják, hogy egyetlen alaptól sem lehet megtiltani, hogy külső hitelminősítést kérjen vagy finanszírozzon). Ez a kikötés főleg azoknál az alapoknál jelent majd nagy problémát (és valószínűleg ők vannak többségben), amelyek eddig ilyen hitelminősítést nem csináltak.
  • Az alapoknak legalább féléves gyakorisággal stresszteszteket is el kell végezniük, hogy a különféle gazdasági hatások alapra gyakorolt hatásait azonosíthassák.
  • A fentiek mellett további korlátozásokat vezetnének be például a repo/fordított repo ügyletekre, ahol szintén egy 10/15%-os limitet határoznának meg a rendeletet alkotók. Vannak olyan hazai pénzpiaci alapok, amelyek ilyen ügyleteket nem használnak a portfólióban, de lehet tudni a limitnél jóval magasabb arányú repoügyletekről is egy-egy alapnál.
  • A befektetőknek szóló tájékoztatási módosítások között kiemelhető, hogy a rendelet alapján hetente kell majd közölni többek között a portfólió lejárat szerinti bontását, a hitelprofilt, a tíz legnagyobb részesedés adatait, az eszközértéket és a nettó hozamot. Mondhatjuk azt is, hogy az eddig havi rendszerességgel közölt jelentések ezután gyakorlatilag heti rendszerességűvé válnának.
  • Komolyan venné a rendelet az "ismerd az ügyfelet" elvet, miszerint az alap kezelőjének tudnia kell arról, milyen típusú befektetők tartják a befektetési jegyeket, illetve, hogy egy befektetőnek pontosan mennyi pénze van az alapban, hogy előrelássák, mit okozhat egyszerre több befektető pánikszerű visszaváltása az alapnál.

Címlapkép: Shutterstock
kanada
tarlós-karácsony
Frankfurt Stock Exchange
kivánd190916
shutterstock_1077839366
A worker adjusts a control valve at the delayed coker unit of the Duna oil refinery operated by MOL  Photographer: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
wizzairshutterstock
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1077839366