Kevesen ismerik, mégis ő az egyik legdrágább magyar festőnő
Befektetés

Kevesen ismerik, mégis ő az egyik legdrágább magyar festőnő

Kaszás Gábor
A 107 év lappangás után előkerült kubista remekmű, Dénes Valéria Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festménye nemcsak a tavaszi aukciós szezon szenzációja, hanem a magyar művészet nemzetközi presztízse szempontjából is óriási jelentőségű. A mű kezdő ára 36 millió forint, a becsértéket 60 és 100 millió forint között pozicionálják.
Kevesen ismerik azt a tényt, hogy Dénes Valéria a 38 évesen elhunyt zseni - akinek az életművéből alig több, mint egy tucat festményt ismerünk - a 20. század első felének legdrágább magyar festőnője.

Ha nagy ritkán felbukkannak művei a műkereskedelemben, azok 30-50 millió forint közötti összegért találnak gazdára.

A 107 év lappangás után előkerült, Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény minden kétséget kizáróan az életmű legkiemelkedőbb darabja.

A szakértők véleménye szerint az ismeretlenségből talán évtizedenként egyszer bukkanhat elő a magyar festészetet gazdagító, hasonló kaliberű remekmű.

A csúcsdarab, amely felvillantja a torzóban maradt életmű elementáris erejét a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre. A felülnézetből megfestett mű, amely egyúttal a legnagyobb magyar kubista képnek tekinthető, átírja az eddigi ismereteinket a magyar kubizmusról. 1914-ben a Nemzeti Szalonban Dénes Valéria 77 képet állított ki.

Az első világháború kitörése után a házaspár - férje Galimberti Sándor szintén kiemelkedő festő - menekülni kényszerült Franciaországból, párizsi műtermükben maradt képeiket a francia rendőrség lefoglalta. Az 1915-ben tragikus körülmények között elhunyt házaspár életművének megmaradt darabjai unokanővéréhez, a MA és a Nyugat holdudvarához tartozó Dénes Zsófiához kerültek, közülük 1944-ben 28 mű bombázások áldozatául esett. Ma Dénes Valériától nem egészen húsz alkotás ismert. A most felbukkant remekmű fájdalmasan rávilágít arra, hogy a javarészben megsemmisült életmű a magyar festészet egyik legsúlyosabb vesztessége.

Kevesen ismerik, mégis ő az egyik legdrágább magyar festőnő
Fotó: Virág Judit Galéria
Dénes Valéria a századforduló emancipált nőtípusához tartozott, aki 1907-tól 1913-ig nyaranta szinte minden évben Nagybányán festett. Már első erdélyi útja során a "neósok" mozgalmához csatlakozott, ekkor ismerkedett meg későbbi férjével a kaposvári származású Galimberti Sándorral. Barátságukból szerelem lett, és Párizsban telepedtek le, ahol Dénes Henri Matisse tanítványa volt. A festőpár párizsi életét a közös szellemiségű munka jellemezte, a hasonló motívumok és művészi felfogás olyan erős alkotói közösséggé kovácsolódott, hogy festészetüket a magyar szakirodalom legtöbbször különálló, sajátos fejezetként tárgyalta.

Egy zseniális főmű kerül kalapács alá

A magyar festészet kiemelkedő alkotóival, Csontváryval, Vaszaryval, vagy éppen Munkácsyval kapcsolatban ma már elképzelhetetlen, hogy egész munkásságuk átértelmezése szempontjából is releváns főmű bukkanjon fel az ismeretlenségből. Dénes Valériával, illetve rajta keresztül a magyar kubizmussal most ez történt. A Bruges egy olyan puzzle legfontosabb darabja, amely új megvilágításba helyezi a Galimberti házaspár teljes életútját, művészi fejlődését, valamint - a korszak történéseiben betöltött szerepük által - a francia izmusoknak a magyar piktúrára gyakorolt hatását. A Bruges egy zseniális főmű, mellyel nemcsak a magyar művészettörténet írás gazdagodott: felbukkanása a magyar képzőművészet nemzetközi rangja szempontjából is óriási horderejű.

A házaspár életműve, mely az 1910-es évek magyar progresszív művészetének legeredetibb, nemzetközi mércével mérve is egyedülálló teljesítménye tragikusan szakadt félbe. Galimbertiék 1915-ben érkeztek haza Hollandiából. A férfi katonai szolgálatra jelentkezett és kiképzésre Pécsre került. Dénes Valéria Budapestről betegen utazott férje után, majd a baranyai városban tüdő- és mellhártyagyulladás következtében július 18-án meghalt. A férj nem bírta a megrázkódtatást és három nappal később a Városligetben, a Műcsarnok mögött szíven lőtte magát. Halálukról így emlékezett meg a festőnő unokatestvére a Nyugat hasábjain:

Haláluk túlnő két ember magányos tragikumán. Félelmetes és kétségbeejtő szimbólum arról, hogy nem lehet csak a szépségnek élni. Csak menni... Kéz a kézben, egy emberré forrottan, fanatizált homlokkal, ígéretet látó szemmel. Nem lehet.

A szerző művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa.
donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bika wall street tőzsde