Csökkent a globális vagyon, de nőttek a megtakarítások
A növekvő bizonytalanság tavaly a pénzügyi vagyonra is rányomta bélyegét, amely 0,1%-kal csökkent a világon, most először 2008 óta. A vagyoncsökkenés a feltörekvő és fejlett gazdaságokra egyaránt jellemző volt, előbbi esetben ez volt az első alkalom ebben az évszázadban. A bruttó pénzügyi vagyon a vizsgált 53 országban így 172,5 ezermilliárd eurót tett ki.
Nem csökken a szegényebbé s gazdagabb régiók közötti különbség sem a világon, tavaly a feltörekvő piaci országok bruttó pénzügyi vagyonának növekedése már második évben maradt alul a fejlett piacokéval szemben, a növekedésbeli különbség 11 százalékpontos különbséget mutat, emellett a fejlődő piacok globális pénzügyi vagyonban lévő aránya is stagnál 18% körüli szinten.
Annak ellenére, hogy a teljes pénzügyi vagyon csökkent tavaly a világban, a friss megtakarítások új rekordot döntöttek: éves 22%-os növekedéssel több mint 2700 milliárd eurót tettek ki. A növekedés legnagyobb mértékben az amerikai háztartásoknak köszönhető, az ő friss megtakarításaik egy év alatt 46%-kal 1800 milliárd eurót tettek ki, ezzel pedig a globálisan beáramló frisspénzek kétharmadát ők adták. Itt a fő ok az amerikai adóreform, amelyből profitáltak a háztartások és a nagyobb részét újra befektették.
A tartósan alacsony hozamkörnyezet megváltoztatta az emberek befektetési és megtakarításai szokásait: a tanulmány szerint a biztosítások és nyugdíjmegtakarítások aránya a friss megtakarításokon belül a válságot követő 60%-ról tavaly 25%-ra csökkent. Első ránézésre úgy tűnik, hogy az értékpapírok profitáltak az alacsony hozamokból, tavaly ugyanis két százalékponttal 29%-ra nőtt a friss megtakarításokon belüli arányuk, ami új rekord. Az értékpapírok, azokon belül is főleg a részvények jó teljesítménye szintén az USA-nak köszönhető, az európai, japán és ausztrál megtakarítók inkább szabadultak részvényeiktől tavaly.
Tavaly is a bankbetétek maradtak a legnépszerűbb befektetések a friss pénzek számára, immár nyolcadik éve. Ezzel ugyanakkor jelentős veszteségeket is elkönyvelnek a háztartások: azzal, hogy bankbetétben és egyéb likvid eszközben parkoltatják a pénzüket, tavaly 600 milliárd eurónyit buktak az infláció miatt.
A háztartások kötelezettségei világszinten 5,7%-kal nőttek 2018-ban, ami valamivel kevesebb, mint az azt megelőző évben mért 6%-os növekedés. Ezen belül az adósságállomány felfutóban volt az elmúlt 5 évben, és lassan visszatér arra a szintre, amit a válság előtt láttunk. A gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP-arányosan mért adósságállomány megmaradt 65%-nál. Az adósságindex az egyes régiókban hasonló módon stagnálást mutat, kivéve Ázsiában, ahol csak az elmúlt három évben közel 10 százalékponttal nőtt, ilyen ütemű növekedést produkált egyébként az USA is közvetlenül a jelzálogválság előtt. Ennek köszönhetően Ázsiában 52,4%-on volt a GDP-arányos adósságállomány tavaly év végén, mintegy kétszer olyan magas szinten, mint Kelet-Európában és Latin-Amerikában.
Amerika a leggazdagabb régió
Ha kivesszük a bruttó pénzügyi vagyonból az adósságot, akkor tavaly a világon közel 130 ezermilliárd eurót tett ki a nettó pénzügyi vagyon, ami éves összevetésben közel 2%-os visszaesést jelent. A világ szegényebb és gazdagabb régiói között továbbra is magas a vagyoni különbség. Továbbra is Észak-Amerika a leggazdagabb régió a világon, ahol az egy főre jutó nettő pénzügyi vagyon közel 174 ezer eurót tett ki tavaly. Ehhez képest Kelet-Európa lett a legszegényebb régió a világon, itt az egy főre jutó nettó vagyon mindössze 4430 eurót ért el.
Most először történt az elmúlt tíz év alatt olyan, hogy a világ középosztályába tartozók száma nem nőtt: tavaly év végén világszinten valamivel több mint egymilliárd ember tartozott a középosztályhoz, ami nagyjából ugyanannyi embert jelent, mint 2017 végén. Mindeközben a középosztály régiós összetétele már meglehetősen sokat változott: a kínai és ázsiai emberek aránya több mint 20 százalékponttal nőtt, miközben a nyugat-európaiak, észak-amerikaiak és japánok aránya összességében 20 százalékponttal csökkent.
A tanulmány szerint a világ leggazdagabb 10%-ába tartozók birtokolják a világ nettó pénzügyi vagyonának 82%-át, közöttük a leggazdagabb 1% (akiknek átlagos nettó pénzügyi vagyona meghaladja az egymillió eurót) birtokolja a teljes vagyon 43%-át. 2000 óta viszont a leggazdagabb decilisbe tartozók száma több mint nyolc százalékponttal csökkent.
Mi a helyzet Kelet-Európában és Magyarországon?
Tavaly 4,8%-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami valamivel alacsonyabb, mint a 2017-ben mért 6,7%. Összességében a vagyon egy év alatt 64 milliárd euróval nőtt a régióban, ezzel pedig összesen tavaly év végén elérte az 1400 milliárd eurót a kelet-európai pénzügyi vagyon.
A kelet-európaiak vagyonuk egy jelentős részét, 45,3%-át bankbetétben tartják a tanulmány szerint. Az alacsony kamatkörnyezet ellenére a régió pénzügyi vagyonnövekedésének közel fele 2013 óta a bankbetéteknek köszönhető. A bankbetétállomány egy év alatt több mint 9%-kal nőtt, ezzel elérve a 635 milliárd eurót 2018 év végén. Ehhez képest az értékpapírokban lévő vagyon 440 milliárdot tett ki.
A biztosítások és nyugdíjalapok a kelet-európai régió háztartásainak portfóliójában átlagban csupán 13,2%-ot tesz ki, de ez országról országra változik: Magyarországon például csupán 7,5% az arány, de Szlovákiában már közel 26%.
Az évszázad kezdete óta a kelet-európai országok háztartási adósságállománya tízszeresére, a 2000-ben mért 42,8 milliárd euróról 434,4 milliárd euróra nőtt tavaly év végére. 2000-ben a háztartási adósságállomány a régió GDP-jének 9,7%-át tette ki, ma ez az arány 31,7%.
Az egy főre jutó nettó pénzügyi vagyon a kelet-európai országokban 9430 eurót tett ki tavaly év végén. A régióban a csehek voltak a leggazdagabbak a vizsgált időszakban, ahol az egy főre jutó vagyon közel 17 ezer eurót tett ki, a második Észtország 16,2 ezer euróval, majd Szlovénia jön 15,2 ezer euróval. A legszegényebb országnak Szlovákia és Románia bizonyult, ahol az egy főre jutó nettó pénzügyi vagyon 6255 és 4878 euró volt. Magyarország a negyedik helyre fért fel a listán.
Címlapkép: Getty Images/ The Washington Post
