A közgazdász elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségek és a kereskedelem miatt aggódik, de számos politikai tényezőt is felsorol a listáján.
„Mind fontosak különféle szempontból, de az egyenlőtlenségek és az ezekre adott politikai válaszok olyan tényezők, melyeket a befektetők nem hagyhatnak többé figyelmen kívül” – mondta el Slok a MarketWatchnak. A szakember elsősorban ezzel arra utal, hogy több demokrata elnökjelölt, például Bernie Sanders és Elizabeth Warren is extra adókat vetne ki a gazdagokra, hogy csökkentsék a különbségeket a hírügynökség értelmezése szerint.
Íme tehát Torsten Slok 2020-as kockázati listája:
- A vagyoni, bevételi és egészségügyi különbségek növekedése.
- A kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás továbbra sem születik meg.
- A kereskedelmi háborús bizonytalanság a vállalati tőkebefektetési döntéseket továbbra is befolyásolja.
- Lassú növekedés Kínában, Európában és Japánban és emiatt a dollár felértékelődése.
- Az elnök elleni felelősségre vonási eljárás által okozott bizonytalanság és potenciálisan egy kormányzati leállás.
- Az amerikai választások bizonytalansága és ennek hatásai az adózásra, szabályozásra, tőkebefektetésre.
- Versenyjogi, magánélethez való jogi, technológiai szabályozások.
- A választások utáni csökkenő befektetői étvágy külföldi részről.
- MMT-típusú (modern monetáris elmélet) fiskális expanzió által fűtött növekedés Amerikában és Európában.
- Az amerikai államadósság hatása a hosszú hozamokra.
- Az állampapírok iránti kereslet és kínálat közti eltérés miatt egy újabb repo-ráta ugrás.
- A Fed kamatvágásokkal kapcsolatos vonakodása a választások évében.
- A hitelezési kondícióik szűkülése a CCC és BBB minősítésű vállalati adósság közti különbségek tágulásával.
- A hitelezési kondícióik szűkülése a CCC és BBB minősítésű lakossági adósság közti különbségek tágulásával.
- Egyre több cég minősítésének romlása BBB-territóriumba vagy BBB-ből bóvli kategóriába.
- Még több negatív kamatozású adósság miatt globális szinten az amerikai kötvények iránti külföldi kereslet megugrása.
- Romló vállalati profit, ami miatt kevesebb pénzük lesz a cégeknek visszavásárlásokra.
- A járműipar visszaesése.
- Ingatlanpiaci összeomlás Ausztráliában, Kanadában és Svédországban.
- A Brexit-bizonytalanság folytatódása.