mnb jegybank hungary
Befektetés

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.

Cikksorozatunk korábbi részeiben már foglalkoztunk a megújított lakossági állampapír-stratégia céljaival és bemutattuk a várható kedvező hatásokat: az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. Ezúttal azt a kérdést járjuk körül, hogy a stratégia megvalósításával a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. A cikkben a szakmai közvéleményben leggyakrabban megjelenő tényezőket, a „kiszorítási hatást”, az esetleges időben koncentrált lakossági visszaváltás lehetőségét, illetve a pénzügyi tudatosságot érintő következményeket vizsgáljuk.

A kiszorítási hatás akkor jelentkezhet, ha a MÁP Plusz bevezetése miatt veszélybe kerül más lakossági befektetési termékek piaca, vagy a bankbetétek kivonása veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását. A hazai lakossági megtakarítási folyamatok nagyságrendjét és trendjeit, valamint a bankrendszer helyzetét figyelembe véve könnyen látható, hogy ez nem jelent kiemelt kockázatot, sőt, a MÁP Plusz inkább hozzájárul a magas megtakarítási ráta fennmaradásához. Ebből a szempontból három egyszerű tényt érdemes figyelembe venni:

  • A lakossági állampapír-stratégia célja évi kb. 1100 milliárd forint lakossági megtakarítás becsatornázása a következő években. Ez az MNB által a következő években várt évi kb. 3100 milliárd forintos új lakossági megtakarítás harmada. A fennmaradó összeg így magasabb, mint az új lakossági megtakarítások teljes éves összege a 2017 előtti időszakban. A lakossági állampapír-stratégia megvalósítása mellett is van tehát tér nem csak az alternatív befektetési termékek volumenének megtartására, de azok jelentős növekedésére is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne történhetne átrendeződés egyes részpiacokon. Bár az eddigi tapasztalatok szerint a MÁP Plusz megjelenése egyes eszközosztályokban (például befektetési alapok) kiáramláshoz vezetett, ez az átrendeződés a befektetési alapok összállományát tekintve és rendszerszinten nem jelent kockázatot. Az ingatlanalapok esetében látható kiáramlásban a szabályozás változása is szerepet játszhatott. Az is elmondható, hogy az ingatlanpiac esetében ez valószínűleg inkább a kockázatokat mérséklő tényező: a MÁP Plusz képes lehet fékezni a befektetési célú ingatlanvásárlások áremelő hatását. A befektetési alapok tekintetében érdemes még kiemelni, hogy a feltehetően a MÁP Pluszhoz köthető kiáramlások - az első intenzív hetek után - augusztus óta jelentős mértékben lassultak és az összesített nettó eszközértékben enyhe növekedés látszik.
mnbuj5
Forrás: Bamosz napi nettó eszközérték és árfolyam adatok alapján. A tőkekivonás nélküli pálya azt mutatja, hogy a MÁP Plusz megjelenése óta, tisztán az árfolyamváltozás alapján hogyan alakult volna a Bamosz adatbázisában szereplő alapok nettó eszközértéke.
  • 2019. szeptember végére vonatkozó adatok alapján a lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök állománya meghaladta az 59 ezer milliárd forintot, amelyből mintegy 7400 milliárd forintot tettek ki az állampapírok. Ennek 11 ezer milliárd forintra növelése 5 év alatt nem jelent drasztikus átrendeződést a lakosság pénzügyi eszközeiben, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi bérdinamika és magas megtakarítási ráta mellett gyorsan bővülő lakossági megtakarítási „tortáról” beszélünk. Szintén megemlíthető, hogy a lakosság 5000 milliárd forintot meghaladó megtakarításként funkcionáló készpénzállományának legalább részleges becsatornázása is olyan forrása lehet a MÁP Plusz vásárlásoknak, ami nem hat az alternatív befektetésekre és a bankrendszerre.
  • Miközben a lakosság bankbetétállománya elérte a 10 ezer milliárd forintot, a MÁP Plusz indulásához kapcsolódó betétkiáramlás becsléseink szerint 250 milliárd forint körül alakult és augusztustól rendszerszinten már nem láttunk további szignifikáns kiáramlást. Ez a nagyságrendi különbség önmagában is beszédes, de emellett is érdemes kiemelni, hogy a bankrendszer likviditásfedezeti mutatója bőven a szabályozói elvárások felett helyezkedik el , míg a hitel/betét arány továbbra is stabilan 80 százalék alatt alakul.

Az állam számára új típusú kockázatot jelenthet a lakossági állampapírok visszaváltási lehetősége, hiszen a nagybani piactól eltérően a lakossági állampapírok – bizonyos költség mellett – visszaválthatók, így hirtelen nagymértékű finanszírozási igényt keletkeztethetnek. E kockázat kiemelt figyelmet érdemel az állam részéről és érdemes felkészülni egy ilyen helyzet kezelésére. A kockázat megítélésével kapcsolatban a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

  1. A nagybani piaci folyamatok és a lakossági finanszírozás között csak látszólagos az a különbség, hogy előbbieknek nincs közvetlen hatása az elsődleges piacra. Sajnos nem kell külföldi példát keresnünk annak illusztrálására, hogy a nagybani piaci papírokat vásárló szektorok tömeges másodpiaci eladásai az elsődleges kibocsátásokra nézve is problémákat okozhatnak, annak ellenére, hogy ezek nem keletkeztetnek közvetlen finanszírozási igényt.
  2. Fontos, hogy az állam megfelelő lépésekkel kezelje e kockázatokat a lakossági finanszírozás esetében. A szigorú és hiteles költségvetési politika, illetve a csökkenő adósságpálya fenntartása biztosíthatja az ilyen helyzetek elkerülését, a lakosság bizalmának megőrzését. Emellett az állam rövidtávú likviditási igényeit kiszolgáló eszköztár továbbfejlesztése (pl. repók) mérsékelheti a kockázatokat.
  3. A lakossági állampapírok specialitása, hogy a nagybani másodpiachoz képest az állam sokkal hatékonyabban képes monitorozni a befektetők aktivitását és reagálni azokra, hiszen az Államkincstáron keresztül a befektetőkkel közvetlenül is kapcsolatban áll. A vásárlási és visszaváltási mintázatok valós idejű megfigyelése lehetővé teszi, hogy az adósságkezelő azonnal reagáljon a folyamatokra.

Az említett új típusú kockázatokat fontos feltérképezni, megérteni és monitorozni. Ugyanakkor ezek a kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint például a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás. A tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy a lakosság irányába történő nyitással diverzifikáltabb finanszírozási szerkezet érhető el.

Ez a diverzifikáció egyrészt nagyobb stabilitást jelenthet olyan esetekben, amikor eltérő sokkok érik a külföldi befektetőket, a hazai intézményei szereplőket és a belföldi háztartásokat. Másrészt azért is előnyös, mert a szektorok máshogy reagálnak a sokkokra. A nagy külföldi befektetési alapok például a tapasztalatok szerint akkor is magyar befektetéseik likvidálásába foghatnak, ha egy Magyarországtól független esemény kapcsán romlik a régió, vagy a feltörekvő piacok kockázati megítélése, így befektetőik tőkekivonása miatt a magyar állampapírok eladására is rákényszerülnek. Ezzel szemben egy magyar háztartás hazai állampapír befektetése iránti bizalmat feltehetően nem rendíti meg egy távoli feltörekvő országról szóló negatív hír. Ez a megfigyelés kapcsolatban van a szakirodalomban „home bias”-nek hívott jelenséggel.

A szakmai közvéleményben megjelent még egy további, nehezebben megfogható kockázat a MÁP Plusszal kapcsolatban: a kritikák szerint a 4,95 százalékos átlaghozam arra „nevelheti” a lakosságot, hogy kockázat nélkül is magas hozam érhető el, ami rombolja a pénzügyi tudatosságot. E kritika érvényessége azonban erősen függ az adott ország „induló paramétereitől”. A hazai viszonyok közt a MÁP Plusz épp a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséhez szükséges első lépést, a pénzügyi tartalékok megképzését és készpénznél szofisztikáltabb formában történő allokációját ösztönzi. Az érdemi megtakarítással nem rendelkező háztartások magas aránya sérülékennyé teszi az egész gazdaságot és nehezíti a fenntartható fejlődéshez szükséges egészséges szintű megtakarítási ráta fenntartását. Ha a MÁP Plusz hatására ezek a háztartások is egyre inkább megtakarítóvá válnak, illetve a feleslegesen készpénzben és bankbetétben parkoltatott megtakarítások egy része is megmozdul, az már önmagában egy sikeres kezdő lépést jelenthet a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztésében. Ebben a tekintetben a kockázatmentes eszközön túli hozam/kockázat preferenciák kialakulása és a megtakarítások diverzifikációja (például a vállalati kötvénypiac felé) már egy következő lépést jelent.

Tapasztalataink inkább abba az irányba mutatnak, hogy a MÁP Plusz megjelenése és az ahhoz kapcsolódó kommunikációs kampány támogathatja a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését: adataink azt mutatják, hogy a MÁP Plusz indulása óta növekedésnek indult a lakossági értékpapírszámlák száma, ami az értékesítési csatornák fejlesztésével a következő időszakban tovább emelkedhet. Ez arra utal, hogy a MÁP Plusz hatására nőtt a lakossági érdeklődés a megtakarítások iránt, a téma bekerült a közbeszédbe, ami segíthet a jelenlegi magas megtakarítási ráta fenntartásában.

A cikk szerzői az MNB munkatársai.

Címlapkép forrása: Shutterstock

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
NYSE, trader, broker, válság