Kuti Zsolt

MNB

Cikkeinek a száma: 22
Számvetés - Nemzetgazdasági haszon, jegybanki költségek

Számvetés - Nemzetgazdasági haszon, jegybanki költségek

Rendkívüli időkben egy kivételesen eredményes hazai válságkezelésének voltunk tanúi az elmúlt két évben. A gazdaság gyors talpraállításában kulcsszerepet vállalt a jegybank, amely több mint 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság szereplőinek rendelkezésére e kritikus időszak alatt. Több éves nyereséges működés után e programok és az infláció elleni küzdelem nyomán veszteség alakul ki a jegybanknál, a források pozitív hatásai azonban a teljes gazdaság szintjén jelentkeznek: a jegybanki programok két év alatt 4300 milliárd forinttal emelték a GDP-t, és 1500 milliárd forinttal növelték a költségvetés adóbevételeit. Ráadásul ezek a többletek tartósan beépülnek gazdaságunk növekedési pályájába. A számvetéshez így a teljes képet kell nézni.

Úszik a likviditásban a vállalati szektor – Meríthet ebből forrást az állam?

Úszik a likviditásban a vállalati szektor – Meríthet ebből forrást az állam?

Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.

Jegybanki eredmény a válságkezelés szolgálatában

Jegybanki eredmény a válságkezelés szolgálatában

Az MNB Éves jelentésének megjelenését követően az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is cikkezett az MNB 2020-as eredményének alakulásával kapcsolatosan. A téma aktualitása és komplexitása miatt érdemes kicsit a színfalak mögé nézni, és megvizsgálni, hogy ténylegesen hogyan keletkezett az MNB kimagasló, 255 milliárd forintos éves eredménye és mire fordította ezt a jegybank.

Viharos vizeken – a reflációs kockázatok emelkedése nem okozott turbulenciát a magyar állampapírpiacon

Viharos vizeken – a reflációs kockázatok emelkedése nem okozott turbulenciát a magyar állampapírpiacon

2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.

Jelentősen csökkent Magyarország kamatkiadása

Jelentősen csökkent Magyarország kamatkiadása

Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.

Minden jóban van valami rossz – A járvány elmúltával ismét romolhat a profitegyenleg

Minden jóban van valami rossz – A járvány elmúltával ismét romolhat a profitegyenleg

Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.

MNB: Az élre repítette Magyarországot a szuperállampapír

MNB: Az élre repítette Magyarországot a szuperállampapír

A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.

A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.

Szuper nagy tévedés lenne visszavonulót fújni a MÁP Plusz stratégiában

Szuper nagy tévedés lenne visszavonulót fújni a MÁP Plusz stratégiában

A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak.  Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

MNB: Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?

A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.

Egyre nagyobb a kamatnyereség szerepe az MNB eredményének alakulásában

Egyre nagyobb a kamatnyereség szerepe az MNB eredményének alakulásában

A Magyar Nemzeti Bank 2019 első félévében ismét jelentős, 53 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el. A jegybanki eredmény összetételében jelentős átalakulás történt az elmúlt években – az árfolyameredmény mérséklődő szerepe mellett hangsúlyosabbá vált az MNB kamateredménye. A kamateredmény javulásában – így a 2013 óta folyamatos nyereség elérésében – meghatározó volt a jegybanki kamatkiadás mérséklődése. A kedvező eredményhez a historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak köszönhetően mérséklődő bankoktól származó jegybanki forrásállomány is hozzájárult. A kamat- és kamatjellegű eredmény pedig 2017 második felére pozitívvá is vált, 2018-ban 27, 2019 első félévében 28 milliárd forintot tett ki. A kamateredmény többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert részét képezi az ún. tranzakciós eredménynek, melynek osztalékként történő befizetése nemcsak az államadósságot, hanem a költségvetési hiányt is mérsékli. Továbbá az árfolyameredmény várható csökkenése miatt a jegybank nyereséges működésének fennmaradásában egyre fontosabb szerepet tölt be a kamateredmény alakulása. Az MNB szerzőinek cikke.

Alábbhagy a drágulás Magyarországon

A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.

Honnan rántott elő a lakosság több mint 1200 milliárd forintot a szuperállampapírra?

A MÁP+ első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált. Az MNB becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak. A kezdeti időszakban - a lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően - természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök - főként korábbi állampapír-befektetések - átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.

MNB: így lehetne duplázni a lakossági állampapírokat

Az elmúlt évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és így a magyar gazdaság sérülékenységét. Ugyanakkor a kedvező megtakarítási folyamatok ellenére a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. A lakossági állampapírpiaci stratégia 2012-es bevezetése óta a háztartások állampapír-állományának növelése egyértelmű gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az idei év elején újabb cél került kitűzésre, miszerint a lakossági állampapír-állományt öt éven belül meg kell duplázni. Amennyiben ez sikerül, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé. A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása, aminek folyamatát a jegybank szakértői a jelen elemzéssel induló cikksorozattal szeretnék támogatni.

Mitől nyereséges a Magyar Nemzeti Bank?

A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, amelyben fontos szerepet töltött be a jegybanki kamateredmény javulása. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásaira, addig 2017-ben a forint kamatráfordítás már nem érte el a 15 milliárd forintot. A nettó kamateredmény jelentős javulásához a monetáris politikai fordulat keretében historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak és a mérleg átalakulásának köszönhetően csökkenő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult.

Az MNB mérlegének szűkülése, a forrásoldali tételek átrendeződése, illetve a készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése együttesen azt eredményezték, hogy a MNB mérleg forrásoldalán csökkent a kamatérzékeny tételek aránya. Ennek következében a hozamváltozás összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalára. Így az MNB kamatkiadásai már jóval kevésbé érzékenyek a kamatok változására, mint a kamatbevételek, ami több mint ellensúlyozza a hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázatot. A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át.

Borongós időben is stabilan

Az elmúlt időszakban a javuló konjunkturális helyzet és az emelkedő inflációs várakozások hatására némileg átalakultak a piaci szereplők várakozásai és a világ nagy jegybankjainak a korábbinál gyorsabb ütemű szigorítását kezdték el árazni. Erre reagálva a kötvénypiacokon is emelkedésnek indultak a hozamok. Ugyanakkor ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank további nemkonvencionális lazító intézkedéseket vezetett be, a magyar hozamgörbe hosszú felárainak csökkentését célozva. A program bejelentésének és elindításának hatására 2017 őszétől kezdve még az elmúlt hetek volatilis piaci mozgásai közepette is jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű magyar hozamok eurozónához és régióhoz viszonyított felárai. Mivel a monetáris célú IRS program több tekintetben is újdonságot jelentett a hazai monetáris politikában, érdemes megvizsgálni részletesebben az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és hogy milyen eredményeket ért el eddig a jegybank.

Az idén sincs szükség piaci devizakötvény kibocsátására

Az elmúlt 5 évben a lakossági állampapírok iránti jelentős keresletnek és a jegybanki Önfinanszírozási program támogatásának köszönhetően az államadósságon belül a devizaarány a 2011. évi végi rendkívül magas 50 százalékról 2016-ban 25 százalékra csökkent. Ezzel összhangban a külföldiek tulajdoni hányada is érdemben, 67 százalékról 40 százalék alá mérséklődött. A külső sérülékenység javulásán keresztül ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország adósminősítése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került, valamint hozzájárult a rekord-alacsony állampapír-piaci hozamok eléréséhez. Nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forint finanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor fordulna jelentős devizakötvény kibocsátáshoz, ha a forint papírok iránti kereslet változása ezt szükségessé teszi.

Valóban fontos tisztán látni, mi történik a monetáris politikában

Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az infláció felfalja a megtakarításainkat - Hogyan védekezzünk ellene?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility