Új idők, új modellek
A technológia alapjaiban írja át az ügyféligényeket, a biztosítóknak ezért teljesen újfajta termékeket kell fejleszteniük. Nemcsak újfajta kockázatokat kell lefednie a szolgáltatóknak, hanem újfajta fizetési módokat és díjszabásokat is kell kínálniuk. A Capgemini erre néhány (többnyire egyes szolgáltatóknál már működő) példát is hozott:
- A használatalapú biztosítás az ügyfél kockázati profilját igyekszik minél pontosabban felmérni például a viselkedésének elemzésével és ez alapján kínál fedezetet különféle tevékenységekre.
- A keresletalapú terméket az ügyfél akkor aktiválja, amikor éppen úgy érzi, hogy szüksége van rá, egyébként az ügyfélnek nem kell fizetnie és nem is nyújt fedezetet.
- A parametrikus biztosítás automatikusan aktiválódik, ha előre meghatározott feltételek teljesülnek, ilyen lehet például egy utasbiztosítás, ami érzékeli, ha külföldön jár a biztosított.
- A mikrobiztosítások olcsóbb, specifikus kockázatokra kínált biztosítások, melyekkel többek közt a kevésbé vagyonos rétegeknek is el lehet juttatni fedezetet.
Fontos, hogy az új termékek
- működése legyen könnyen érthető,
- automatizáltak legyenek,
- egyértelmű legyen, hogy mik kizárások, a díjak és fedezeti elemek,
- a termék legyen interaktív és oktassa az ügyfelet.
Kulcs a partnerség
A biztosítók és az insurtech cégek is többnyire úgy vélik, hogy a jövő kihívásaira elsősorban új partnerségeken keresztül lehet felkészülni, ez mindegy egymással, mind más pénzügyi cégekkel való együttműködést jelent. Ennek az előnyei, hogy
- új értékesítési pontokon lehet megcélozni az ügyelet és más vállalatok adatainak segítségével könnyebben fel lehet mérni az ügyfél igényeit,
- a partnerségeknek köszönhetően gyorsabb a termékfejlesztés, hiszen nem kell mindent a nulláról felépíteni,
- a nagyobb termékportfólió növekedési szempontból is versenyelőnyt jelent.
Alapvetően az insurtech cégek nyitottabbak az ilyen együttműködésekre, mint a hagyományos biztosítók, kivéve, ha vagyonkezelőkről van szó.
Ezen kívül egyébként nem pénzügyi területen működő cégekkel való együttműködésre is nyitottabbnak bizonyultak az insurtechek: például 82,1%-uk működne együtt szívesen egy egészségügyi intézménnyel, míg a hagyományos szereplők alig 70%-a nyitott erre.
Ilyen együttműködés eredménye lehet például egy kiberbiztonsági biztosítás, ahol a kockázatfelmérést egy IT-cég végzi el, egy kiberbiztonsági cég ajánl egy tűzfalat, és ha így kárt tesz a gépben egy hackertámadás, a biztosító fizet. De jó példa lehet egy olyan gépjárműbiztosítás, ahol egy telematika-cég automatizmusa végzi a kockázatfelmérést a járművezető szokásai alapján, majd a biztosító ezek alapján határozza meg a biztosítási díjat – az utóbbi például már Magyarországon is elérhető egyes szolgáltatóknál.
Az együttműködés fő előnyét egyébként a közös termékfejlesztésben látják a biztosítói piac szereplői, a legaggályosabb kérdésnek viszont az adatbiztonságot gondolják.
A vágyálmok és a valóság
A felmérésből kiderül, hogy rengeteg biztosító vezetése tisztában van azzal, hogy mi a „helyes haladási irány”, de csak kevesen tesznek érte érdemben:
- a biztosítók 79%-a szerint kritikus fontosságú az adatmenedzsment-képességek kialakítása, de alig 37%-uk rendelkezik holisztikus digitális transzformációs stratégiával,
- a biztosítók 68%-a szerint fontosak a partnerségek ahelyett, hogy mindent házon belül építenek fel, de alig 32%-uk rendelkezik a megfelelő partner-ökoszisztémával,
- 37%-uk érzi azt, hogy a különféle eszközök megosztása a partnerekkel fontos, de alig 11%-uk használ közös rendszereket.
A tanulmány szerint pedig a jövő biztosítása lényegében úgy néz majd ki, mint egy piac, ahol az ügyfél egy több biztosítót és pénzügyi szolgáltatót tömörítő ökoszisztéma termékei közül válogathat majd. A termékfejlesztést, a kockázatelemzést, az értékesítést és az adatgyűjtést, valamint a felhasználói visszajelzések menedzselését egy ilyen rendszerben mind külön-külön, specializált cég végzi majd.
A tanulmány három lépést javasol egy ilyen rendszer kialakításának sikerességéhez:
- A digitális agilitás fejlesztése minél több olyan képesség kiépítésével, mint a valós idejű adatgyűjtés, a fejlett analitika vagy a komplex folyamatok automatizálása.
- Egy integrált ökoszisztéma felépítése, melyben a különböző piaci szereplőket digitális csatornák kapcsolják össze és az ügyfél egy közös platformon keresztül léphet velük kapcsolatba.
- Egy biztosítási „piactér” kialakítása intelligens folyamatokkal, nyílt platformokkal és innovatív, ügyfélközpontú mentalitással.
Az egész szervezetnek változnia kell
A biztosítói szektor fejlődésével teljesen újfajta vállalati szerepkörök is létre jönnek, melyeknek célja egy-egy ökoszisztéma összetartása.
Ilyen modellek például:
- olyan biztosítók, amelyek termékfejlesztésben részt vesznek, viszont az értékesítést nem ők végzik,
- az aggregátorok, melyek foglalkoznak értékesítéssel, de termékfejlesztéssel nem,
- illetve a vezénylők, amelyek az ökoszisztémák működését hangolják össze például informatikai rendszereken, alkalmazásokon keresztül és elemzik az ügyfelek visszajelzéseit.
A tanulmány kiemeli azt is, hogy azok a hagyományos biztosítók, melyek mind a termékfejlesztést, mind az értékesítést, mind pedig az ügyfélvisszajelzések kezelését házon belül akarják végezni, hosszú távon alul maradhatnak versenytársaikkal szemben, hiszen jóval lassabban tudnak majd termékeket fejleszteni az ügyfelek visszajelzéseinek megfelelően.
