Miért nem mond el mindent a hagyományos export?
Az elmúlt évtizedekben a külkereskedelem szerepe látványosan nőtt, a világ GDP-jéhez viszonyítva az országok egyre többet kereskednek egymással (erről korábban már részletesebben írtam egy elemzést). Magyarország esetében a nyitottság különösen nagy, az export értéke a GDP 80%-át is meghaladja. A globális értékesítés jelentőségét jól mutatja, hogy az utóbbi évek gyengébb növekedésében a kivitel visszaesése is szerepet játszott, elsősorban a járműipar és az akkumulátoripar gyengélkedése miatt. Az export teljesítménye tehát alapvetően meghatározza a magyar jövedelmeket és a munkaerőpiac helyzetét.
A magas export mellett az import szerepe is felértékelődött. A vállalatok versenyképességéhez gyakran szükség van külföldről származó nyersanyagokra és alkatrészekre, amelyek jobb minőséget, stabil ellátást és erősebb beszállítói versenyt biztosítanak. Ez azonban azt jelenti, hogy az exportált termékek előállításához egyre több külföldi input szükséges, így az exportból származó jövedelem egyre kisebb része marad az országhatárokon belül. Nem véletlen, hogy sokszor felmerül: a forint gyengítése valóban ösztönzi-e a növekedést, ha az export importtartalma magas? A válasz: jóval korlátozottabban.
A bruttó export mutatói ezért torz képet adnak a gazdaság teljesítményéről. Különösen igaz ez akkor, ha az exportban megtestesülő hazai hozzáadott érték aránya országonként jelentősen eltér. Éppen ezért az exportteljesítmény összehasonlításakor sokkal pontosabb mérce a hazai hozzáadott érték alapú vizsgálat.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
