3a panel
Befektetés

Nem biztos, hogy évekig velünk marad a szuperállampapír

Portfolio
Megoszlik az alapkezelői szektor képviselőinek véleménye arról, hogy megverhető-e a szuperállampapír által kínált 5%-os hozam. Van, aki szerint a befektetési eszközök megfelelő kombinációja megugorhatja ezt a feladatot, van, aki szerint a portfóliómenedzserek következő generációja hozza majd el a változást, és van olyan is, aki szerint egész egyszerűen nem verhető az 5% befektetési alapokkal. A Portfolio IWS konferenciájának alapkezelői paneljében szó volt arról is, hogy a világ nagyon gyorsan tud változni, ahogyan az emberek hozzáállása is, így könnyen lehet, hogy pár év múlva a MÁP+ már nem is lesz a befektetési térképen.

Bebes András, az ÁKK Stratégiai Főosztályának főosztályvezető-helyettese

  • Előadásában beszélt az ÁKK stratégiai céljáról: hosszú távon alacsony költségek és vállalható kockázatok mellett való finanszírozás, és az olyan adósságszerkezet kialakítása, ami biztosítja ezt. Ezen felül ott van még a befektetői bázis erősítése, a piacfejlesztés és a piaci hozamgörbe kiismerése.
  • A magyar állampapírindexek kapcsán kitért arra, hogy a meglévő indexeket felülvizsgálták, új definíciókkal látták el őket. AZ indexek teljesítmények kapcsán elmondta, hogy a MAX és CMAX Index infláció feletti hozamot biztosított, az RMAX és ZMAX Indexek az alacsony rövid oldali hozamszint miatt viszont csak negatív reálhozamot biztosítottak az elmúlt években.
  • Úgy látták, hogy a MAX-index nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a biztosítók és nyugdíjtársaságok hosszú távú befektetési termékeikhez tudják illeszteni, a HMAX részben ezt a szerepet veszi át.
  • A HMAX súlyozása kapcsán elmondta, hogy a legalább 10 év hátralévő futamidejű állampapír sorozatokat preferálják az indexben.
  • Mindettől azt várja az ÁKK, hogy az indexkövető befektetők átrendezik a portfóliójukat, a hosszabb lejárat felé történik egy átrendeződés, ezáltal csökken az adósságmegújítási kockázat.
  • A 2041/A bevezetése azt a célt erősíti, hogy a hosszabb lejárat felé mozduljanak el, ezzel pedig hosszabb likvid papírok kerüljenek be a globális indexekbe. Úgy gondolják, hogy a 2038/A 2020 végére, a 2041/A pedig 2021 végére kerülhet be egy globális indexbe.
3abebes

Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója a háztartások megtakarítási szerkezetéről beszélt előadásában:

  • Kedvező gazdasági környezetben a háztartások megtakarításai jellemzően csökkentek, ez látszik például a 2006-os számokból is, amikor a nettó pénzügyi megtakarítás elhanyagolható volt. A cél az lenne, hogy ezt a megtakarítást szinten tartsák, mivel kedvező munkaerőpiaci környezetben jellemzően többet költenek az emberek és kevesebbet takarítanak meg.
  • A fentiek miatt tartják fontosnak a MÁP+-t, ami egyfajta policy-eszközként szolgál az MNB-nek, ennek köszönhetően tudják szinten tartani a háztartási megtakarításokat.
  • Kitért arra, hogy 2016 óta azt lehetett látni, hogy a lakossági állampapírok kereslete folyamatosan csökkent 2018-ra. A szuperállampapír bevezetésével sikerült ezt a trendet megfordítani és ennek köszönhetően ismét érdemben nőni kezdett a lakossági állampapírok állománya a háztartási megtakarításokon belül.
  • A megtakarítások bruttó szintje tovább nőtt, az MNB várakozási szerint ez a következő 1-2 évben is fennmarad, ebből pedig bőven jut hely és tér az állampapírok mellett más befektetési termékeknek is.  
  • A MÁP+ forrásának mintegy fele állampapír-visszaváltásból jött, itt is elsősorban az egyéves magyar állampapírt cserélték a magyarok erre. A befektetési alapokból mintegy 9% jött át a szuperállampapírba, ezen belül az ingatlanalapok, az abszolút hozamú alapok, a kötvény- és vegyes alapok szenvedtek el nagyobb tőkekiáramlást október elejéig, de ezt követően ismét magukra találtak az alapok.
  • Beszélt arról is, hogy megkezdődött a készpénz becsatornázása, de ez nem könnyű feladat. Ezt számos tényező lassítja, mint a nem megfelelő infrastruktúra, az alacsony pénzügyi kultúra, a pénzügyi rendszerrel szembeni bizonytalanság és a feketegazdaság.
  • Az MNB adatai szerint a mostani MÁP+ értékesítésének lassulása mögött alapvetően az év eleji szezonalitás, másrészről a lejárati állományok is mérséklődnek.
3a kuti

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a résztvevők az alapkezelői piaci kihívásokról beszéltek, fókuszban a MÁP+ okozta hatásokkal:

  • Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint egész Európára jellemző, hogy a lakosság nagy része szereti megtakarításait inkább likvidebb és kockázatkerülőbb eszközökben tartani. Ugyanez igaz a magyar emberekre is. Szerinte az állammal szembeni kisbefektetői bizalom gyorsan tud változni, így nem érdemes azzal kísérletezgetnie a kormánynak, hogy esetleg csökkenti a MÁP+ kamatát. Szerinte most nem a koronavírus és a szaúdi-orosz konfliktus az, ami igazán gondot okoz, hanem az, hogy 10 éve benne élünk egy alacsony hozamkörnyezetben, ehhez hozzászokott már mindenki. Úgy véli, a piac rosszul gondolja, hogy a MÁP+-szal még évekig kell együtt élni, mert láttunk már arra példát, hogyan tud megváltozni hirtelen a piac és az emberek hozzáállása. 5%-os hozamot viszont nem lehet megverni – mondta.
  • Dzsubák Attila, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatója kitért arra, hogy az angolszász nemzetek kockázatvállalóbbak. Elmondta, hogy bár a MÁP+ versenytárs, de társadalmi oldalról hasznos, hogy a piacon van. A jelenlegi makrogazdasági helyzet teljesen más, mint amit 2008-ban láttunk. Ebből kiindulva úgy véli, hogy nem lehet olyan helyezet, ami azt indokolná, hogy szűkítenie kellene az államnak a lakossági állampapír-kínálatot. Ki fog termelni a magyar alapkezelői piac egy olyan generációt, amely előbb-utóbb ki fog tudni emelkedni a MÁP+ árnyékából – teszi hozzá. Beszélt arról is, hogy szerinte február közepe óta már nem bika piac van, várhatóan egy költségvetésis stimulus és monetáris politika egyvelege jön a következő hetekben.
  • Pallos Noémi, a Diófa Alapkezelő vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy máshol Európában már látszik, hogy az emberek elkezdték a kockázatosabb befektetéseket keresni, mivel rájöttek, hogy ilyen hozamkörnyezetben nem sokat ér a pénzük bankszámlán. Sajnos ez Magyarországon nem tud megtörténni a MÁP+ miatt. A szektor problémája önmagában nem az, hogy van MÁP+, hanem az, hogy a kincstár sok bankot megszégyenítő módon tudja értékesíteni ezt a terméket. Sosem az volt a kérdés, hogyan tudod kikeverni a kockázatmentes hozamot kockázatos eszközzel, hanem az, hogy ezt a kockázatmentes eszközt más adja el, nevezetesen a kincstár. A kisbefektetők irracionalitásában mindig lehet bízni, hat rájuk, ha azt hallják, azt olvassák, hogy az infláció elszáll, és ekkor kell a megfelelő befektetési alapokat ajánlani.  

Kuti Zsolt a témához kapcsolódóan hozzáfűzte, hogy amíg a kormányzat nem éri el a lakossági állampapírok piacára tervezett állományi célt, addig nem érdemes bármilyen kínálati szűkítésről beszélni. Kitért arra is, hogy anno, amikor a MÁP+ árazását kigondolta az állam és az ÁKK, egy viszonylag magas infláció volt a gazdaságban, tehát ezzel összhangban az 5% nem volt elrugaszkodott. Az más kérdés, hogy azt követően volt egy jelentősebb hozamcsökkenés a kötvénypiacon.

Fotók: Stiller Ákos

Találd meg a neked való befektetési alapot!
koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
ray dalio bridgewater