burton malkiel getty editorial
Befektetés

Sportfogadások helyett tőzsdéznek most az emberek – állítja a véletlen bolyongás legendás megalkotója

Portfolio
Burton Malkiel szerint a piacon az utóbbi időben megjelenő sok kisbefektető számára a tőzsdézés a sportfogadások helyettesítője lett. Szerinte a day trédeléssel időről időre lehet nyerni, de hosszabb távon ez egy vesztes pozíció. Beszélt arról is, hogy el kell felejteni a 60/40-es portfóliókat és vannak biztonságosabb eszközök is már a piacon, mint a kötvények.

Interjút adott a MarketWatchnak Burton Malkiel, akinek nevéhez fűződik a tőzsdei véletlen bolyongás elmélet megalkotása. A szakember, aki most a robottanácsadó Wealthfrontnál tölt be befektetési igazgató szerepet, jól ismert szószólója a passzív befektetési stratégiának. Véleménye szerint egy dolog egészen biztos az indexalapú befektetéseknél, mégpedig az, hogy ha az alapkezelőnek alacsonyabb díjat kell fizetni, akkor több pénz marad a befektető zsebében. A közgazdász szerint újra és újra azt láthatjuk a statisztikákban, hogy legalább az aktív alapkezelők kétharmada nem tudja legyőzni a célul kitűzött indexeket, miközben az is bebizonyosodott, hogy a piacot felülteljesítők köre folyamatosan változik, tehát aki az egyik időszakban megveri a piacot, a következőben már nem tudja majd ezt megtenni.

Malkiel szerint a piacon az utóbbi időben megjelenő sok kisbefektető számára a tőzsdézés a sportfogadások helyettesítője lett. Szerinte nincs olyan ember, aki az idejét és életének egy részét áldozza a részvénypiacra, ha nincs benne a játékösztön. Ezzel nem is lenne baj, csak úgy látja, ez teljesen ellentétes a befektetéssel, mivel számára ez a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégiát jelenti. A véletlen bolyongás elméletének is az a következtetése, hogy jobban jár a befektető, ha nem egyedi részvényeket, hanem egy szélesebb körű indexalapot vesz.

A day traderek általánosságban pénzt vesztenek. Nem arról van szó, hogy időről időre ne lehetne nyerni ezzel a stratégiával, de hosszabb távon ez egy vesztes pozíció

– állítja.

Az interjúban kitért arra is, hogy helytelen, amikor azt állítják, hogy az olyan nagy, passzívan kezelt vagyonokat tartó alapkezelők, mint a Vanguard, BlackRock vagy a State Street teljesen eltorzítanák a piac eszközallokációját azzal, hogy a legnagyobb kapitalizációjú cégekbe fektetik a legtöbb pénzt. Azért helytelen, mivel a piacon még számos más, aktívan kezelt alap van, amely igenis megveszi az egyedi részvényeket is, az indexalapok pedig nem befolyásolják az értékeltségeket a piacon – állítja. Azért nem, mert ha vannak olcsóbb részvények, akkor csak idő kérdése, mikor áramlik azokba is a pénz.  Azzal viszont egyetért, hogy az említett passzív alapkezelőknek az általuk kezelt óriási vagyonok miatt jelentős szavazati ereje is van bizonyos cégekben, ezt az erőt és lehetőséget pedig bölcsen kell használni, a részvényesek érdekeit szem előtt tartva.  

Beszélt arról, hogy a Fednek nem nagyon volt más lehetősége, mint irdatlan pénzeket önteni a gazdaságba, és mivel szerinte a részvénypiacok nem léteznek vákuumban, érthető, hogy magasabbak lesznek így a részvényárak, mint máskülönben lennének. Hosszabb távon a részvények 10%-ot hoztak, a kötvények pedig 5%-ot, tegyük fel, hogy ez a helyes kockázati prémium. Ha viszont a kamatszintek nullába mennek, és ezzel a reálhozam is visszaesik, akkor a részvények is csak 5%-ot fognak már hozni, a jövőbeni hozampotenciál visszaesik.

Válaszában kitár arra a kérdésre is, mikor lesz képes a világgazdaság visszatérni a koronavírus előtti szintekhez. Ehhez kapcsolódóan elmondta, szkeptikus lenne egy befektető helyében, ha azt hallaná mindenfelől, hogy az infláció halott és sosem fog már visszatérni. Merthogy az a tömérdek likviditás, ami most a világgazdaságban kering, előbb-utóbb inflációs nyomást eredményez majd, de semmiképp sem rövid távon.

Malkiel szerint a hagyományos, 60%-ban részvényt, 40%-ban kötvényt tartó portfóliók kora lejárt. Szerinte a szélesebb körű diverzifikációban van a jövő, és még a nyugdíjas embereknek is el kell felejteniük azt, hogy elsősorban kötvényekbe fektessenek. Természetesen kellenek a biztonságos eszközök a portfólióba, de erre talán van jobb lehetőség is, mint a kötvények. A biztonságosnak ítélt kötvények most már nem tudnak érdemi jövedelmet generálni, sőt, még kockázatot is hordoznak, mivel ha lesz infláció a jövőben, akkor a hozamok is felmennek, ez pedig negatív hatással van az árfolyamra.

Így aztán azt javasolja, hogy érdemes elsőbbségi részvényekben gondolkodni, akár közvetlenül megvéve ezt egy adott cégnél (pl. JP Morgan és AT&T) vagy elsőbbségi részvényeket tartó ETF-en keresztül is. Emellett jó minőségű, osztalékfizető részvényeket is érdemes venni, példaként említi itt az IBM-et és a Verizont.

Címlapkép: Saul Martinez for The Washington Post via Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
arany ezüst
80 százalékban hazai termelőkre támaszkodik az Auchan
koronavírus maszk ruha
parlament
bullbear
vakcina_oltas
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Online előadás
Hogyan tudsz profitálni a száguldó nemesfémpiaci árakból?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
parlament