Jött a pénz, aztán el is olvadt
A vegyes alapoknál nagyjából úgy zajlott a Covid-válság, ahogy arra számítani lehetett: a befektetők márciusban megijedtek és 46 milliárd forintot rántottak ki a vegyes alapokból, utána pedig lassan elkezdték visszapakolni a pénzt. Amúgy jó féléve lett volna az eszközosztálynak, ha nem jön a válság, nagyjából 45 milliárd forint ömlött az alapokba január-februárban, így a BAMOSZ legfrissebb elérhető, május végi adatai szerint az első öt hónapban nettó 9,5 milliárd forintnyi befektetői vagyonra tettek szert a Magyarországon kezelt vegyes alapok.
A nettó vagyonbeáramlás ellenére a szektor teljes kezelt vagyona egyébként 23 milliárd forinttal csappant meg május végére, ami azt jelenti, hogy a hozamveszteség leradírozta a pénzbeáramlást. Most a vegyes alapok kollektíven 1 166 milliárd forintot kezelnek.
A legnagyobb alapok kezelt vagyona is csökkent, de nem számottevően. A 15 legnagyobb alap nettó eszközértéke fél év alatt 10 milliárd forinttal csappant meg. A legnagyobb vagyoncsökkenés a K&H egyik megtakarítási részalapjánál fordult elő. A legnagyobb vagyonnövekvést szintén egy K&H-s alapnál, a válogatott 2-nél láthattuk, ahol 9,5 milliárd forinttal nőtt a nettó eszközérték.
Pedig láthattunk szép hozamokat
Bár közel sem láthattunk akkora szárnyalást hozamok terén a vegyes alapoknál, mint tavaly, idén már az is jónak számít, ha egy alap nincs hatalmas mínuszban a Covid-krízis miatt.
A 15-ös toplistába gyakorlatilag már ezzel a kitétellel be lehetett kerülni, de még így is akadt 1-2 alap, amely kifejezetten jól teljesített: az Amundi diszruptív alapja 8,3%-os hozamot ért el június végéig, míg a Diófa Alapkezelő Takarék Lendület alapja 7,8%-ot teljesített az év eleje óta.
Sajnos akadnak olyan alapok is, melyek nagyot estek a Covid-krízis alatt és még nem sikerült teljesen talpra állniuk, némely esetben még 10% fölötti leértékelődést is láthatunk az év eleje óta.
A teljesítmény mellett legalább annyira fontos azt is látni, hogy a hozamot az alap milyen kockázatvállalás mellett érte el. Ennek egy jó mérőszáma az alapok árfolyamingadozásából számolt szórás, illetve az egységnyi szórásra vetített többlethozam, ez utóbbit a Sharpe-mutató adja meg.
A hozam / szórás adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vegyes alapok hároméves szórása meglehetősen nagy sávban, 0 és 15% között ingadozott, teljesítményük pedig +/- 6% között ingadozik a legtöbb esetben. A legnagyobb szórást a K&H Válogatott 4. alapja produkálta.
Az egységnyi szórásra vetített hozamokból számolt Sharpe-mutatók listájának élén főként a kiegyensúlyozott és óvatos vegyes alapok domináltak. Ha intézményi sorozatokat is latba veszünk, megállapítható, hogy a 116 sorozatból 91-nek van 3 éves időtávon pozitív Sharpe-mutatója - vagyis ennyi esetben volt kifizetődő a kockázatmentes hozamnál (ebben az esetben RMAX) nagyobb kockázatot vállalni. Tavaly tehát szinte minden alappal.
Az Erste Dollár Duett Alapok Alapja konstrukció dolgozik a legalacsonyabb hozam / kockázat mutatóval (tehát az alapnak van a legmagasabb Sharpe-mutatója), ezt követi az Erste Duett Nyíltvégű Alapok Alapja, majd az MKB Bázis Dollár Alap.
