A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacmonitoring tevékenysége során, illetve az ügyfelek bejelentései alapján észlelte, hogy – többek között a koronavírus-járvány nyomán megnőtt internetes forgalom következményeként – megszaporodtak a jogosulatlan vagy/és csalásgyanús befektetési tevékenységet reklámozó hirdetések.
Sok ilyen csalásról írtunk mi is, most elsősorban megint kamu-bitcoinos hirdetésekkel vadásznak a gyanútlan magyar befektetők pénzére offshore CFD-kereskedőprogramok:
A jogsértések megelőzése, a befektetők érdekének védelme és a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében ezért az MNB internetes tájékoztató kampányt indított. Ennek részeként a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt, legnépszerűbb keresőportálon a továbbiakban az egyes jogosulatlan tevékenységhez köthető – egyelőre pl. az „extra kamat”, „magas hozam” kifejezésekre vonatkozó, de természetesen folyamatosan a legújabb gyanús tevékenységekhez is igazított – kulcsszavas keresések esetében az MNB honlapján elérhető figyelmeztetések, illetve további pénzügyi ismeretterjesztő jegybanki tartalmak fognak előresorolva megjelenni – vélhetően a jogosulatlan szolgáltatók hirdetéseihez egészen közel – a találati listákon.
Az MNB nem tisztázta, hogy melyik ez a keresőmotor, de értelemszerűen a Google-ről van szó.
Az MNB emellett folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó „Figyelmeztetések” aloldalát is, hogy a befektetési szerződés megkötése előtt az ügyfelek egy gombnyomással ellenőrizni tudják, hogy az adott szolgáltató vagy magánszemély rendelkezik-e pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval.
A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló „feketelisták”. A jegybank emellett részletesen bemutatja az MNB által nem felügyelt, s olykor az ügyfelekkel szembeni visszaélésre használt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbon kredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit. A tájékoztatók részletesen ismertetik, hogy az ügyfelek miképp előzhetik meg, hogy jogosulatlan szolgáltatók áldozataivá váljanak.
Mint emlékezetes, a jegybank legutóbb idén májusban hívta fel a figyelmet, hogy a vírusveszély miatt otthonról online dolgozó több munkavállaló és az alacsony betéti kamatok miatt aktívabbá válhatnak az engedély nélküli internetes befektetési – sokszor piramisjátékot folytató – szolgáltatók, magánszemélyek. A jegybank emellett csak idén ezidáig mintegy 1,3 milliárd forintnyi piacfelügyeleti bírságot szabott ki a jogosulatlan szolgáltatókra, magánszemélyekre és számos büntetőfeljelentést tett a jogsértő cselekmények miatt.
Címlapkép: Shutterstock
