Hernádi Zsolt: Nehéz évek jönnek, de mi szeretjük a nehéz éveket

Újabb részvénykibocsátás a magyar tőzsdén

Újabb részvénykibocsátás jön a magyar tőzsdén, következő befektetői Klubunkon a DM-KER sztoriját, a kibocsátás részleteit ismerhetik meg az érdeklődők.

INFÓJELENTKEZÉS

Példa nélküli események az olajiparban

Ki viszi át az olaj- és gázipart a túlsó partra, de feltehetünk egy másik kérdést: egyáltalán át kell-e vinni az olaj- ás gázipart a túlsó partra,

tette fel a kérdést előadása elején Hernádi Zsolt.

Szükség van-e arra hogy átvigyük, vagy ez egy olyan rozsdás csökevénye a modern világnak, amit megpróbálunk minél gyorsabban elfelejteni.

Ha ránézünk az árfolyamokra, jól látszik, mennyire érintette a válság az olajipart, a Dow Jones indexből is kikerült az ExxonMobil részvénye, világította meg az olajipar helyzetét a Mol első embere. A kérdés az, hogy ez a válság a Covidnak köszönhető, vagy már azelőtt elkezdődött. Az olajpiac túlkínálatos, ennek egyik oka az új technológiák megjelenése, amivel palaolajat és -gázt lehet költséghatékonyan kitermelni, viszont ezzel párhuzamosan nem keletkezett extra olajkereslet. Az Egyesült Államok olajnagyhatalommá vált, olajimportőrből exportőrré vált. Az utóbbi években egy másik fenyegetést is kapott az olajipar, az új klímacélok nyomást fejtenek ki a fosszilis iparág szereplőire. Ezek hatására 2005-től elindult a részvényesi hozamok csökkenése.

2020 elején vita alakult ki az olajkitermelők között, nem korlátozták a kitermelésüket, a túlkínálat miatt zuhant az olajár, ráadásul a Covid miatt csökkent az olaj iránti kereslet, az iparág erre nem volt felkészülve. Tavaszhoz képest napi 26 millió hordóval csökkent az olajkereslet, ekkora visszaesés nem történt az elmúlt évtizedekben az olajpiacon, a hordónkénti olajár rövid időn belül 70-ről 18 dollár alá csökkent, volt olyan határidős termék, ami alapján az olajár rövid időre negatívvá vált.

Az előrejelzések szerint ahhoz, hogy a korábbi állapotokhoz visszatérjen az olajipar, akár 5 évre is szükség lehet.

Trendek

A Mol azzal számol, hogy 2030-ra globálisan 300 millió elektromos autó járja majd az utakat, ha nem nőne a mostani közel egymilliárd darabról a globális autóflotta mérete, akkor ez alapján az autók közel harmada elektromos lehetne 2030-ra, de lesz növekedés, hiszen a világ felzárkózó részén is egyre többen vásárolnak majd autókat.

Ennek hatására a közlekedésből a fosszilis energia ki fog szorulni, de a közlekedés energiaigénye növekedni fog. Ez alapvetően fogja megváltoztatni az olaj- és gázipar helyét a világgazdaságban.

A Mol stratégiája arra alapul, hogy erre a változásra fel kell készülnie, át kell alakítani a csoportot, meg kell nézni, hogy mi a vállalat helye az új világban. A Mol finomítói ma 75 százalékos kapacitással termelnek ki olyan üzemanyagokat, amelyeket a közlekedésben használnak, 25 százalékban pedig egyéb anyagokat termelnek, amiket nem a közlekedésben használnak fel. Ez több évtizedes munkája volt a Molnál dolgozó mérnököknek, és most azt a célt tűzték ki, hogy 50 százalék alá csökkentik az üzemanyagok finomítói kihozatalának arányát. Több évtizednyi munkát néhány évbe kell besűríteni, hogy csökkentsék a finomítói kihozatali arányt, a felszabaduló kapacitást pedig másra használják, hiszen a finomítókat akkor tudják optimálisan működtetni, ha 100 százalékos kapacitáskihasználtság mellett futtatják, ez a terület pedig a műanyagipar.

A Mol más területeken is aktív, beindította a mobilitási programját, részt vesz a tömegközlekedésben, átalakították a kutak kiszolgálási tevékenységét, úgy, hogy közben fenn kell tartani az ellátásbiztonságot, hogy zavartalanul működjön a gazdaság, és termeljenek annyi forrást, amiből előteremthetők az átállás költségei.

Kétszer mérni és egyszer vágni

Nincs más út, mint a dekarbonizáció, nincs más út, mint a fosszilis fűtőanyagok, energiahordozók felhasználásának folyamatos csökkentése, majd teljes kizárása a gazdaságból,

Mondta Hernádi Zsolt.

Globális szinten az összes felhasznált energia 81 százaléka fosszilis, ilyen mértékű energia kiváltására jelenleg két technológia jöhet szóba:

• atomenergia
• megújuló energiatermelés.

Ha teljes mértékben ki akarjuk váltani a fosszilis energiahordozókat, és nukleáris és megújuló energiával akarjuk pótolni, és feltételezzük, hogy kétszer olyan hatékony lesz a villamosenergia-felhasználásunk, mint most, akkor 50-70 milliárd dollárt kell elköltenünk, és akkor azzal még nem számoltunk, hogy a teljes infrastruktúrát át kell alakítanunk.

Nem szabad úgy gyorsítani az átállást, hogy annak a gazdasági terheivel ne számoljunk.

A legfontosabb üzenetek a következők:

• Alapvető stratégiai cél a dekarbonizáció,
• az energiaátmenet nem lehet kérdés,
• de ezt csak józanul, „kétszer mérni és egyszer vágni” elv alapján szabad megvalósítani.

Ellenkező esetben felbecsülhetetlenek lesznek a társadalmi károk.

Nehéz évek jönnek, de mi szeretjük a nehéz éveket, mert azok arra sarkallnak bennünket, hogy végrehajtsuk a változásokat, amelyekről tudtuk, hogy be fognak következni, arra számítottunk, hogy lassabban fognak bekövetkezni, akkor még gyorsabban hajtjuk végre ezeket,

mondta Hernádi Zsolt.

Arra a kérdésre, hogy ki fogja átvinni az olaj- és gázipart a túlsó partra, az a válasz, hogy maga az iparág, mert a következő 30-50 évben szükség lesz arra a tevékenységre, amit végeznek, zárta előadását a Mol első embere.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images