Egy vállalat tőkeallokációs döntéseit alapvetően három csoportba sorolhatjuk részvényesi szempontból:
- A cég a saját növekedésébe fektethet, beruházhat a működés fenntartásába, vagy új terület fele nyithat, akvirálhat. Mindhárom esetben, de itt aztán végképp kiemelten fontos a menedzsment szerepe, hiszen egy drága felvásárlás évekre megakaszthatja az osztalékemelést, és tulajdonképpen részvényesi értéket rombol. Ellenben ha egy cég megfelelő értékeltségen tud „növekedést” vásárolni, akkor a részvényes jól járhat, a gyorsabb növekedéssel általában nagyobb osztalék, és magasabb árfolyam jár együtt.
- A cég dönthet úgy, hogy a megtermelt készpénzt saját részvényvásárlásra költi, ezzel csökkentve a részvényszámot, nagyobb tulajdoni hányad és magasabb haszon jut egy-egy részvényre. Itt is kifejezetten fontos, hogy a cég opportunista módon csak alulértékeltség esetén vásárolja magát. A nemzetközi piacon az Intel juthat eszünkbe, ahol a nagy esés után a menedzsment részvény-visszavásárlási programot jelentett be. Negatív példaként említhetjük az egyébként osztalékbajnok Altriát, ahol a visszavásárlások 2017/2018 folyamán jóval magasabb áron és értékeltségen történtek, mint ahol a cég jelenlegi árfolyama mozog.
- A harmadik mód, amelyet ma részletesebben járunk körül, az osztalék kérdésköre. A cég érett szakaszba lépése után a szabad készpénzáramlást már nem csak a cég növekedésébe, újabb piacok szerzésére használják, hanem visszaosztanak belőle a részvények tulajdonosainak. Általánosságban elmondható, hogy az érett, magas növekedést maguk mögött hagyó cégek kezdenek el és tudnak magas osztalékot fizetni. Az extrém növekedésre viszonylag könnyen hozhatunk példát, elég a Teslára gondolni, amely annak ellenére bocsátott ki újabb részvényeket és gyűjtött be tőkét a részvényesektől, hogy 5 milliárd dollárral rendelkezett az adott pillanatban. Az osztalék az idő előrehaladtával beépül a vállalati kultúrába, vannak bizonyos cégek, amelyek kimondott célja az osztalék fenntartása és folyamatos növelése. Természetesen ez magával hozza, hogy egy stabilabb jövedelemre számító réteg veszi meg ezeket a részvényeket, általánosságban elmondható, hogy a részvénypiaci szárnyalásból kevésbé veszi ki a részét, míg egy esetleges pánikban nem reagál olyan helyesen.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a top20 osztalékfizetési múlttal rendelkező cég részvényét, és egészen elképesztő, 50 év feletti sorozatokkal is találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy ezen cégek működése annyira stabil, hogy az olajválságtól kezdve a különböző sokkokon keresztül osztalékcsökkentés nélkül tudták menedzselni a dotcom lufi kipukkanását és a 2008-as válságot is. A listán találunk közműcégeket, iparvállalatokat és olyan konglomerátumokat, mint a Procter&Gamble, amely a pelenkától a szépségápolásig rengeteg szegmensben érdekelt. Ami kifejezetten fontos ezeknél a cégeknél, az a megújulás képessége, 60 éven keresztül emelni és fizetni osztalékot csak olyan cég tud, amely folyamatosan alkalmazkodik a piachoz, védi piaci részesedését, és reagál az esetleges technológiai és más kihívásokra.
Coca-Cola, avagy a diverzifikáció szükségessége
A Coca-Cola a hagyományos kóla mellett eljutott az üdítőitalokig, a tea– és kávépiacig, sőt, látva a vásárlói szokások változását újabban az ásványvízpiacra is kezd betörni. A céghez tartozik az ismertebb márkákon kívül a Dasani ásványvíz, a Powerade izotóniás ital, a Honest tea, de hogy a legismertebbet említsük, a Costa Coffee is. A hagyományosan defenzív szektor részeként termékeire szinte állandó kereslet tapasztalható, egy időben a fogyasztói magatartás változása és az egészségesebb életmód terjedésével az alaptevékenység (cukros üdítők) szenvedett, de a trendet felvásárlásokkal sikerült megállítani. Jelenleg a cég eladásai így is csökkenő pályán haladnak, de az esést már sikerült megállítani. Az eredmény fronton nem teljesít fényesen a vállalat, a folyamatos részvény-visszavásárlások ellenére az elmúlt 10 évben jellemzően részvényenként közel 2 dollár eredményt ért el a vállalat. A kifizetési arány 84 százalék, amely lassú osztalékemelési ütemet jelezhet előre, amennyiben a cég nem képes növekvő pályára állítani az eredményességét. Érdemes kiemelni, hogy ha magas kifizetési arány fordítódik az osztalék kifizetésére, akkor a cég nem tud komfortosan tőkeallokációs döntéseket meghozni, vagy hitelből kell felvásárlást végrehajtania, ami végső soron az osztalék emelési ütemére és biztonságára lesz hatással.
Miről szól még a cikk?
- Cikkünk első részében megvizsgáljuk a részvényes javadalmazásának három eszközét.
- Az osztalékkal mélyebben foglalkozva megnézzük az USA tőzsdéin megtalálható leghosszabb osztalékfizetési múlttal rendelkező cégeket.
- A legalább 25 éves osztalékemelési múlttal rendelkező cégeket megvizsgáljuk induló osztalékhozam szempontjából, és értékeljük a magas induló osztalékhozam miatt fellépő esetleges kockázatokat is.
- Végül, az elmúlt 10 év leggyorsabb osztalékemelési ütemével rendelkező osztalékbajnok cégeket mutatjuk meg, és néhány vállalatot közelebbről is megnézünk.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
