befektetés shutterstock
Befektetés

Már dolgozik az MNB a szabályozáson, ami fontos változást hoz a magyar alapoknál

Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az Esma ajánlását valamennyi hivatalos uniós nyelven történő közzétételének időpontját követő 2 hónap elteltével kell alkalmazni, tehát 2021. január 5-től. Fontos azonban, hogy januártól csak azokra az alapokra érvényesek a sikerdíj-számítási szabályok, amelyeknél ezen időpont után vezetnek be először sikerdíjat. A már meglévő sikerdíjas alapoknál lesz egy átmenet, amely az ajánlás szerint 2021 végégig tart, tehát 20222-től kellene az új számításokat a meglévő sikerdíjas alapokra is alkalmazni.

Megkérdeztük az MNB-t, hogy itthon mire számítsanak a már sikerdíjat felszámító alapok, a jegybank azt a választ adta, hogy az ajánlás implementációját már megkezdte, a tervek szerint 2021 első félévében megtörténik annak nyilvános konzultációja

A jegybank válaszában kitért arra is, hogy az Esma iránymutatás vonatkozásában az Esma 2019. július 16. és október 31. között nyilvános konzultációt tartott, melyen a hazai alapkezelőknek is lehetőségük volt észrevételeiket jelezni. Az Esma 2020. április 3-án tette közzé az „Iránymutatások az ÁÉKBV-knél és bizonyos típusú ABA-knál alkalmazott sikerdíjakról” dokumentum angol nyelvű változatát, míg az Esma iránymutatások hivatalos magyar fordítása 2020. november 5-én jelent meg az Esma honlapján.

Tekintettel arra, hogy az MNB egy hazai ajánlás közzétételével kívánja biztosítani az Esma Iránymutatásnak való megfelelést, abban a hazai jogszabályok, sajátosságok figyelembevételével módosítások elképzelhetők.

A sikerdíjakra vonatkozó ajánlás időbeli hatályát – az Esma iránymutatást alapul véve – az MNB ajánlása fogja tartalmazni, azonban az MNB megfelelő időt fog biztosítani a piaci szereplők számára a felkészülésre - írják.

Minden esetre, amíg az MNB ajánlás életbe nem lép, érdemes előre tisztában lenni befektetőként és alapkezelőként is azzal, hogy milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelni.

A magyar alapokat és befektetőket talán leginkább érintő változás az lesz, hogy a sok alap által jelenleg használt RMAX, mint benchmark, önmagában már nem feltétlenül fogja megállni a helyét, sok alapnak magasabb referenciaindexet kell majd meghatároznia, összhangban a befektetési politikával. Arról, hogy itthon pontosan mely alapokat érinti majd az ajánlás, itt írtunk bővebben.

A hazai piaci szereplők egy része úgy tűnik, egyetért a sikerdíjak szigorúbb szabályozásával, a Portfolio november 10-ei hibrid Öngondoskodás konferenciáján Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója azt mondta az új ajánlás kapcsán, hogy teljesen logikus, hogy a benchmarknak összhangban kell lennie a mögöttes eszközökkel, így jó ötletnek tartja ennek a piacnak az egységes szabályozását.

Hasonló véleményen volt Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezére, aki jó iránynak nevezte az egységes szabályozást, ez mindenkinek jót fog tenni, különösen az ügyfeleknek, mivel összehasonlíthatóbbak lesznek a termékek. Mindebben a felügyelet is partner - tette hozzá.

Mit kell tartalmaznia a sikerdíjszámítás módszertanának?

Az iránymutatás alapján legalább a következő elemeket:

  • az alap relatív teljesítményének mérésére szolgáló referenciamutató. Ez a referenciamutató lehet egy index (pl. Eonia, Eurostoxx 50, stb.), HWM (high watermark modell), minimum hozamkorlát (2%) vagy ezek kombinációja (pl.: HWM + minimum hozamkorlát);
  • elszámolási gyakoriság, azaz a felmerült sikerdíj, ha van ilyen, az alapkezelő részére történő kifizetésének gyakorisága, valamint az elszámolás időpontja, amikor a sikerdíjat kifizetik az alapkezelőnek;
  • a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszak;
  • a sikerdíj mértéke, amely egyfajta „átalánydíj”, azaz a sikerdíj azon mértéke, amelyet minden modellben alkalmazni lehet;
  • a sikerdíj módszertana, amely meghatározza a teljesítménydíj számításának módszerét a fenti inputok és minden egyéb vonatkozó input alapján; és
  • a kiszámítás gyakorisága, amelynek egybe kell esnie a nettó eszközérték számításának gyakoriságával (pl.: ha az alap a nettó eszközértékét naponta számítja ki, akkor a sikerdíjat is naponta kell kiszámítani és megjeleníteni a nettó eszközérték számításban).

A sikerdíj megállapításáról, azok kifizetéséről és annak visszavonásáról hasonlóképpen kell rendelkezni. Például nem lehet egyidejűleg alkalmazni egy elosztási rátát (pl. az alap teljesítményének 20%-át, amikor a teljesítmény növekszik) és egy másik, ellentétes irányú rátát (pl. az alap – negatív – teljesítményének 15%-át, amikor a teljesítmény csökken).

A sikerdíjakat egyetlen befektetőre vetítve kell kiszámítani.

Sikerdíj és a befektetési célok összhangja

Az ajánlás lefekteti, hogy az alapkezelőnek be kell vezetnie és fenn kell tartania egy folyamatot annak igazolására és rendszeres felülvizsgálatára, hogy a sikerdíj-modell összhangban áll-e az alap befektetési céljaival, stratégiájával és politikájával.

Ellenőrizni kell például, hogy:

  • a kiválasztott sikerdíjmodell megfelelő-e az alap számára, figyelembe véve annak befektetési politikáját, stratégiáját és célját. Például az abszolút hozamot célul kitűző alapok esetében a HWM-modell vagy a minimum hozamkorlát megfelelőbb, mint az index alapján kiszámított sikerdíj, mivel az alapot nem a referencia index alapján kezelik; emellett az abszolút hozamot célul kitűző alapoknál a HWM-modellhez minimum hozamkorlátot is meg kell határozni annak érdekében, hogy a modell az alap kockázat/hozam profiljával összhangban legyen;
  • azon alapok esetében, amelyek a sikerdíjat referencia index alapján számítják ki, megfelel-e ez a referencia index az alap befektetési politikájának és stratégiájának, és megfelelő módon képviseli-e az alap kockázat/hozam profilját. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie az alap befektetési célja és a választott referencia index közötti lényeges kockázati különbségeket (például volatilitást), valamint a konzisztenciamutatókat. Például nem tekinthető megfelelőnek egy főként long pozíciójú, részvényfókuszú stratégiát követő alap esetében, ha a sikerdíjat pénzpiaci index alapján számítják.

Mi az a HWM-modell?

A High Watermark modell egy sikerdíjmodell, amely szerint a sikerdíjat csak akkor lehet felszámítani, ha új legmagasabb nettó eszközérték („csúcsérték”) kerül elérésre a teljesítményre vonatkozó referencia-időszakban.

Általános elvként, ha egy alapot referenciaindex alapján kezelnek, és referencia indexen alapuló sikerdíjmodellt alkalmaznak, akkor a két indexnek azonosnak kell lennie.

Abban az esetben azonban, ha az alapot referencia index alapján kezelik, de az alap portfóliójának elemei nem a referenciaindex elemein alapulnak (pl.: az indexet egy állományként kezelik, amelyből kiválasztják az értékpapírokat), a portfólióösszetételhez használt referencia indexnek összhangban kell lennie a sikerdíj kiszámításához használt referencia indexszel.

Ha a sikerdíj kiszámítása a befektetés teljesítményével arányos sikerdíj alapú modell szerint történik, akkor a sikerdíjnak ugyanazon referencia indexen kell alapulnia, amelyet a többletteljesítmény meghatározásához használtak.

A többletteljesítményt minden esetben az összes költség (például alapkezelési és adminisztratív díjak) levonásával kell kiszámítani, de kiszámítható úgy, hogy magát a sikerdíjat nem vonják le, mindaddig, amíg ez a befektető érdekét szolgálja (azaz a befektető kevesebb díjat fizet).

Sikerdíjelszámolás gyakorisága

Az ajánlás szerint a sikerdíj elszámolására évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor (kivéve a HWM- és HoH-modellek, a befektetés teljesítményével arányos sikerdíj alapú modellek és a szimmetrikus díjstruktúrát biztosító egyéb modellek esetében).

Mi van akkor, ha egy alapnak negatív a hozama?

A sikerdíjat csak akkor kell kifizetni, ha a teljesítményre vonatkozó referencia-időszakban az alap pozitív teljesítményt ért el.

A referencia-időszak alatt korábban felmerült alulteljesítést le kell dolgozni, illetve a veszteséget helyre kell állítani, mielőtt a sikerdíj kifizetése esedékessé válik.

Az ajánlás külön kiköti, hogy sikerdíjat abban az esetben is fel lehet számítani, ha az alap felülteljesíti a referencia indexet, de negatív volt a teljesítménye, feltéve, hogy erről a befektető egyértelmű figyelmeztetést kap.

További fontos kitétel, hogy az alapkezelő teljesítményét olyan időtávlatban kell értékelni és díjazni, amely – amennyire csak lehetséges – összhangban van a befektetőknek ajánlott tartási időtávval.

A teljesítményre vonatkozó referencia-időszaknak, ha az rövidebb, mint az alap teljes élettartama, legalább 5 év hosszúságúnak kell lennie.

A fentiektől eltérhetnek a HWM-modellt alkalmazó alapok (Magyarországon ez a fajta sikerdíjmodell kevésbé használatos).

A befektetői tájékoztatás szempontjából fontos, hogy ha egy alap lehetővé teszi a sikerdíj fizetését negatív teljesítmény esetén is (például az alap felülteljesítette a referencia indexet, de összességében negatív a teljesítménye), a kiemelt befektetői információkban egyértelműen tájékoztatni kell erről a befektetőket.

Címlapkép: Shutterstock

Találd meg a neked való befektetési alapot!
terror europa dzsihad
kórházi ágy egészségügy
kásler miklós
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Útikalauz kezdő befektetőknek.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

trader23