város zöld esg getty stock
Befektetés

Itt a bizonyíték: sok pénzt lehet keresni fenntartható befektetésekkel

A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.

Az utóbbi években egyre hangsúlyosabban jelennek meg a környezeti és társadalmi kihívások mind a sajtóban, mind a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Elég csak a közelmúltban ötéves születésnapját ünneplő párizsi egyezményre vagy az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célokra gondolni (SDG-k). Ugyanakkor ezek a kihívások a mindennapjainknak szerves részévé is váltak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 2019-ben az Oxford Szótárnál a klímavészhelyzet lett az év szava.

A részvénypiacokon is fontos változások zajlanak, hiszen a befektetési döntéseknél egyre kritikusabban vannak jelen a vállalatok ESG jellemzői. Az ESG egy mozaikszó, amely a vállalkozások környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét ragadja meg; azaz a cégek olyan nem pénzügyi karakterisztikáit összegzi, melyek érdemi hatással lehetnek a részvényhozamokra is.

A Global Sustainable Investment Alliance (GSIA) 2018-as statisztikái alapján,

globálisan már minden harmadik dollárt fenntartható módon, az ESG szemléletnek megfelelően kezeltek a pénzügyi piacokon.

A növekedést jól mutatja, hogy 2012-ben a kezelt vagyonnak „csupán” a 21 százaléka volt ESG-kompatibilis, azaz hat év alatt 50 százalékot meghaladó volt a teljes növekedés.

A GSIA csoportosítása alapján jelenleg a negatív/kizáró szűrés a legnépszerűbb ESG-alapú befektetési stratégia. Ugyanakkor az elmúlt években a tematikus befektetések mutatták a legnagyobb növekedést: 2016-ról 2018-ra megnégyszereződött az állományuk, meghaladva az 1000 milliárd dollárt. A stratégia mögött globális trendek húzódnak meg, ezért is neveztük el őket megatrend alapú befektetéseknek. Tapasztalatunk szerint e befektetési stratégia mélyebb értékelése még kevésbé van jelen a szakirodalomban, ezért a tanulmányunk érdemben járulhat hozzá a fenntarthatóság jövőbeli tudományos (és mindennapi) diskurzusához.

Összesen kilenc témát elemeztünk, mindegyiket három megatrend valamelyikébe sorolva.

  1. Az energiahatékonyság, a vízhiány, illetve az élelmiszerbiztonság témák alkották a környezeti;
  2. az idősödő társadalom, a millenniumi generáció, továbbá az urbanizáció került a társadalmi megatrendbe;  
  3. végül a felforgató technológiák, a kiberbiztonság és a robotika reprezentálta a technológiai megatrendet.

Az egyes megatrendek teljesítményének értékeléshez olyan portfóliókat alakítottunk ki, amelyek tagjai a témánk szempontjából releváns tematikus ETF-ekből kerültek ki. Az egyes részvények adott portfólión belüli súlyarányát oly módon határoztuk meg, hogy ezáltal a portfólió teljes egészében az adott megatrendre „fogadjon”, vagyis a másodlagos hatások (például a cégek mérete, országbesorolása) ne torzítsák az elemzést. Az ekképpen összeállított portfóliók teljesítményét ezután a benchmarkul választott, a piaci portfóliót reprezentáló MSCI ACWI-vel vetettük össze.

Eredményeink azt mutatják, hogy mind a kilenc ESG tematikájú portfólió megverte a piacot, amire ráadásul az időszakot alapvetően meghatározó bikapiaci környezetben került sor, így ez meglehetősen szép teljesítmény.

A legjobb teljesítményt a vízhiánnyal foglalkozó, valamint az urbanizáció és a felforgató technológiák portfóliója nyújtotta.

A hozamokat megvizsgáltuk kockázattal és tranzakciós költségekkel korrigálva is, és azt tapasztaltuk, hogy 50 bázispontos éves költségráta mellett a hozamok még mindig döntően versenyképesek voltak. Utóbbi eredményünk ugyan azt jelenti, hogy kockázatokkal és tranzakciós költségekkel korrigálva már nem lehetett szignifikánsan felülteljesíteni a piacot, de felelős befektetőként nem kellett lemondanunk a profitról sem, hiszen a benchmarkhoz mérhető hozamra tehettünk szert (ez átlagosan évi 7,62 százalék volt).

Elemzésünk alapján megállapíthatjuk, hogy az egyébként hosszú távon érvényesülő megatrendekbe történő befektetésekkel már rövidebb időtávon is szép hozamot lehetett elérni, ennélfogva felelős befektetőként hozzájárulhatunk az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az eléréséhez úgy, hogy közben érvényre juthat a sokat emlegetett „doing well while doing good” koncepció.

A szerzők, Naffa Helena és Fain Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa és doktorjelöltje.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
GettyImages-1206147315
forint mnb épület sötét magyar jegybank
johnson&johnsonvakcina
apafia
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet jogász munkakör betöltésére

Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet jogász munkakör betöltésére
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
etf