A Morningstar adatai szerint tavaly január és október között az európai ESG-alapok összesen 151 milliárd eurónyi tőkét vonzottak be, ami 78%-os emelkedés 2019 hasonló időszakához viszonyítva. Az ESG-alapok sikerére azonban árnyékot vet, hogy vannak szolgáltatók, akik elbizakodottan jelentik ki alapjaikról, hogy ESG-kompatibilisek, holott a valóságban messze állnak ettől (greenwashing).
Az EU új szabályai a teljes alapkezelői piacra érvényesek lesznek, a szolgáltatóknak a pénzügyi kockázatok mellett a fenntarthatósági kockázatokat is közzé kell tenniük, ahogyan azt is, hogy miképpen szeretnék és tudják ezeket menedzselni vagy miért nem tartják ezt relevánsnak az alap szempontjából. Az új szabályok értelmében azok az alapok, amelyek ESG-nek nyilvánítják magukat, átlátható dokumentációval és bizonyítékkal kell rendelkezzenek arról, hogy valóban megfelelnek ennek a követelménynek. A piaci szakemberek arra számítanak, hogy sok alapról fog lehullani az álarc márciusban, ugyanakkor az eddiginél több ESG-alap is eláraszthatja a piacot, mivel az alapkezelők igyekeznek majd szélesíteni termékkínálatukat.
A PwC becslései szerint az ESG-alapok a mostani 15%-ról 57%-ra növelhetik részesedésüket az európai piacon 2025-re, köszönhetően javarészt annak, hogy várhatóan több alapot ESG-kompatibilissá tesznek majd a szolgáltatók.
Egyes alapkezelők az ESG-szabályokat fontosságukban és munkaigényükben a MiFID 2 bevezetéséhez hasonlítják, nem csoda, hogy néhány szolgáltató a piacon halasztást kért a dokumentációk beküldéséhez, amibe Brüsszel bele is ment. A másik probléma, hogy a szabályoknak való megfeleléshez olyan adatokat is továbbítani kellene az EU felé a portfólióban szereplő cégekről, amelyeket a cégek maguk sem közölnek. Ezt az EU egy új adatszolgáltatási előírással oldaná meg a vállalatok kapcsán, de nem valószínű, hogy addigra meglesz, mire az alapkezelőknek teljesíteniük kell az első ESG adatszolgáltatási kötelezettségüket 2022-ben.
Címlapkép: Getty Images
