Portfolio signature

Mi ez az őrület Japánban, kitarthat a 30 éves tőzsdei csúcs a szigetországban?

Bár a legtöbb új generációkba tartozó befektető már megszokta, hogy a fák az égig nőnek, és az árfolyamok hosszú távon töretlenül emelkednek, a valóságban egy sor olyan részvény és piac van, ahol akár évtizedekig nem történik nagy ütemű emelkedés, és a mindenkori vagy több évtizedes csúcsok lassan feledésbe merülnek. Ide tartozik Japán, amely a második világháború szörnyű emberi következményekkel járó veresége után a kilencvenes évekig a világgazdaság legnagyobb sikertörténetét produkálta. Emögött pedig egy hatalmas eszközárbuborék alakult ki mind az ingatlanpiacon, mind a tőzsdéken. Ennek kipukkanása a reálgazdaságban kialakult strukturális problémákkal és reménytelen adóssághalommal 1990 után évtizedekre kicsinálta a szigetország értékpapírpiacát. Az utóbb évek, és különösen az utóbbi hetek azonban fontos változásokat okoztak, hiszen a zászlóshajónak számító Nikkei index szeptemberben átlépett egy olyan szintet, amelyet utoljára 1991-ben láthattunk. Érdemes megnézni, hogy mi a mögöttes sztori, és azt is, hogy a technikai elemzés alapján meddig tarthat ki a lendület Japánban.

Az utóbbi hetek emelkedése mögött elsősorban nem gazdasági, hanem politikai és társadalmi okok húzódnak meg. A globális nagyközönség legkésőbb az olimpia érkezésével tapasztalhatta, hogy a koronavírus kezelése a szigetországban nem sikerült jól. A lezárásokkal kapcsolatos intézkedések sokak szerint nem voltak következetesek, az oltási program pedig lassan haladt. Olyannyira, hogy a vírus gyors terjedésével kapcsolatos aggályok miatt több vezetőben még a megarendezvény további elhalasztásának, törlésének a gondolata is felmerült. A japánok többsége szerint is a kormányfő rosszul kezelte a válságot és fiskális oldalról nem került elegendő stimulus és könnyítés a gazdaság irányában. Bár az országban összességében nem voltak rosszabb adatok mint a legtöbb fejlett gazdaságban, a delta variáns nagyon rosszkor jött, és a felkészültség sem volt megfelelő a választók szerint.

Szeptember 3-án azonban az ország miniszterelnöke, Szuga Yoshihide bejelentette a lemondását, amely a hónap végével hatályos. Mivel a népszerűsége és elfogadottsága a pandémia hatásai, valamint az olimpia elszálló költségei miatt 30% közelébe zuhant, vezetésével a kormányzópártnak esélye sem lett volna jó eredményt elérni a nemsokára elérkező választásokon. A többek között Kelet-Európára jellemző sokkal inkább individualista hozzáállással szembeni önfeláldozó és kollektivista japán kultúrának nagy előnye, hogy a megújulás sokkal könnyebben megtörténhet. Szuga alig több, mint egy évet töltött a legmagasabb közjogi hivatalban az országban, és mindörökre elődje, Shinzo Abe árnyékában marad, aki egyébként a leghosszabb ideig miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus Japán történelme során.

Akárcsak a leírhatatlanul szép cseresznyefa virágzás, amit minden év tavaszán Sakura fesztiválokon ünnepelnek országszerte, a KÖZELGŐ választás is remény a befektetőknek egy új kezdetre.

Erről szól még a cikk:

  • Valójában mikor fordult a kocka Japánban?
  • Mit jelent a bázis a Nikkei indexben?
  • Mikor érheti el mindenkori csúcsát a vezető mutató?
  • Melyik ETF révén lehet a mozgás a legkönnyebben kihasználni?
  • Mi volt a jelentősége a csökkenő háromszögből való kitörésnek?
  • Túlvett most rövidtávon a Nikkei?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés