Előfizetői tartalom

Mi ez az őrület Japánban, kitarthat a 30 éves tőzsdei csúcs a szigetországban?

Bár a legtöbb új generációkba tartozó befektető már megszokta, hogy a fák az égig nőnek, és az árfolyamok hosszú távon töretlenül emelkednek, a valóságban egy sor olyan részvény és piac van, ahol akár évtizedekig nem történik nagy ütemű emelkedés, és a mindenkori vagy több évtizedes csúcsok lassan feledésbe merülnek. Ide tartozik Japán, amely a második világháború szörnyű emberi következményekkel járó veresége után a kilencvenes évekig a világgazdaság legnagyobb sikertörténetét produkálta. Emögött pedig egy hatalmas eszközárbuborék alakult ki mind az ingatlanpiacon, mind a tőzsdéken. Ennek kipukkanása a reálgazdaságban kialakult strukturális problémákkal és reménytelen adóssághalommal 1990 után évtizedekre kicsinálta a szigetország értékpapírpiacát. Az utóbb évek, és különösen az utóbbi hetek azonban fontos változásokat okoztak, hiszen a zászlóshajónak számító Nikkei index szeptemberben átlépett egy olyan szintet, amelyet utoljára 1991-ben láthattunk. Érdemes megnézni, hogy mi a mögöttes sztori, és azt is, hogy a technikai elemzés alapján meddig tarthat ki a lendület Japánban.

Az utóbbi hetek emelkedése mögött elsősorban nem gazdasági, hanem politikai és társadalmi okok húzódnak meg. A globális nagyközönség legkésőbb az olimpia érkezésével tapasztalhatta, hogy a koronavírus kezelése a szigetországban nem sikerült jól. A lezárásokkal kapcsolatos intézkedések sokak szerint nem voltak következetesek, az oltási program pedig lassan haladt. Olyannyira, hogy a vírus gyors terjedésével kapcsolatos aggályok miatt több vezetőben még a megarendezvény további elhalasztásának, törlésének a gondolata is felmerült. A japánok többsége szerint is a kormányfő rosszul kezelte a válságot és fiskális oldalról nem került elegendő stimulus és könnyítés a gazdaság irányában. Bár az országban összességében nem voltak rosszabb adatok mint a legtöbb fejlett gazdaságban, a delta variáns nagyon rosszkor jött, és a felkészültség sem volt megfelelő a választók szerint.

Szeptember 3-án azonban az ország miniszterelnöke, Szuga Yoshihide bejelentette a lemondását, amely a hónap végével hatályos. Mivel a népszerűsége és elfogadottsága a pandémia hatásai, valamint az olimpia elszálló költségei miatt 30% közelébe zuhant, vezetésével a kormányzópártnak esélye sem lett volna jó eredményt elérni a nemsokára elérkező választásokon. A többek között Kelet-Európára jellemző sokkal inkább individualista hozzáállással szembeni önfeláldozó és kollektivista japán kultúrának nagy előnye, hogy a megújulás sokkal könnyebben megtörténhet. Szuga alig több, mint egy évet töltött a legmagasabb közjogi hivatalban az országban, és mindörökre elődje, Shinzo Abe árnyékában marad, aki egyébként a leghosszabb ideig miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus Japán történelme során.

Akárcsak a leírhatatlanul szép cseresznyefa virágzás, amit minden év tavaszán Sakura fesztiválokon ünnepelnek országszerte, a KÖZELGŐ választás is remény a befektetőknek egy új kezdetre.

Erről szól még a cikk:

  • Valójában mikor fordult a kocka Japánban?
  • Mit jelent a bázis a Nikkei indexben?
  • Mikor érheti el mindenkori csúcsát a vezető mutató?
  • Melyik ETF révén lehet a mozgás a legkönnyebben kihasználni?
  • Mi volt a jelentősége a csökkenő háromszögből való kitörésnek?
  • Túlvett most rövidtávon a Nikkei?

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés