nyugdíj nyugdíjas idős szegény getty stock
Befektetés

Ketyegő nyugdíjbombán ülünk, egy komplett nyugdíjpillér hiányzik Magyarországon

Árgyelán Ágnes
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.

56 ezermilliárd dollár a nyugdíjvagyon globálisan

A koronavírus ellenére is nőtt tavaly a nyugdíjalapokban lévő megtakarítások értéke, december végével meghaladta az 56 ezermilliárd dollárt világszinten a nyugdíjvagyon, ami egy év alatt 11%-os emelkedést jelent (ebből az OECD országok tesznek ki 54 ezermilliárdot). A nyugdíjvagyon legnagyobb része, 35 ezermilliárd dollár, nyugdíjalapokban van megtakarítva, de vannak még olyan nyugdíjtermékek is a piacon, mint a nyugdíjbiztosítások vagy az egyéni nyugdíjszámlák. A növekedést segítette, hogy nőtt a nyugdíj-megtakarítási programokban résztvevők száma, az ezekre a számlákra befizetett összegek is, valamint a jó hozamok is felhajtották a vagyont.

oecd3
Forrás: OECD

A nyugdíjra félretett pénzeket nézve abszolút értékben Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália és Japán vezet a világban, ezekben a térségekben sok országban meghaladja az ezermilliárd dollárt a nyugdíjvagyon. Relatív értelemben, ha a nyugdíjvagyont a GDP-hez mérjük, azt látjuk, hogy az OECD országok között, 38 országból 9 esetben a nyugdíjvagyon meghaladta az adott ország GDP-jét tavaly.

A jelentésből kiderül az is, hogy a 38 OECD-tag közül 7 ország kezében van a blokk nyugdíjvagyonának 90%-a. A szervezeten belül az USA-nak van a legnagyobb nyugdíjpiaca 35,5 ezermilliárd dollárral, ezt követi az Egyesült Királyság, majd Kanada.

oecd1
Forrás: OECD

Magyarország és Lengyelország a fekete bárány

2010 és 2020 között gyakorlatilag minden vizsgált országban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, leszámítva Magyarországot és Lengyelországot.

Magyarország kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy itt a magánnyugdíjpénztárak államosítása játszott ebben a visszaesésben szerepet.

oecd2
Forrás: OECD

Az egy főre jutó nyugdíjbefizetések tavaly országonként eltérő képet mutatnak, de az átlagfizetések arányában a legnagyobb mértékű hozzájárulást Svájcban, Kanadában és Ausztráliában lehetett látni, 12% feletti mutatóval.

Magyarországon a nyugdíjmegtakarítások az átlagfizetés mintegy 2%-át teszik ki,

tehát bőven elmarad a fent említett országokétól. Hozzá kell tenni, hogy ahol nagyobb arányú nyugdíjmegtakarítások vannak, ott jellemzően van kötelező nyugdíj-megtakarítási program is.  

oecd4
Forrás: OECD

A nyugdíjalapokba áramló friss megtakarítások értékét csak néhány országban haladták meg a tőkekivonások, ez is inkább ott volt megfigyelhető, ahol rövid időre feltételek nélkül lehetett hamarabb hozzáférni a nyugdíjmegtakarításokhoz a pandémia miatt.

Minden esetre tavaly Peruban, Chilében és Izlandon lehetett látni tavaly nagyobb összegű kifizetéseket a nyugdíjrendszerben, ezekben az országokban a pandémia miatt lehetett idő előtt hozzájutni a megtakarításokhoz.

Forrás: OECD

Mennyit hoztak a nyugdíjbefektetések?

2020-ban összességében nőttek a nyugdíjra félretett pénzek, a tavalyi átlagos reálhozam a nyugdíjra gyűjtők számára 4,1%-ot ért el az OECD-országokban, a többi 32 vizsgált országban ez 3,2% volt.

Az éves reálhozamokat nézve sajnos a magyar nyugdíjra gyűjtők nem lehetnek olyan boldogok, tavaly az OECD-országok körében mért átlagos, 4,1%-os hozamtól ugyanis jelentősen elmaradt a hazai 1,1%-os teljesítmény a nyugdíjcélú megtakarítások piacán. Rajtunk kívül csak Ausztrália, Csehország és Lengyelország teljesített rosszabbul, de a lista legtetején 8-9% körüli reálhozamok voltak:

oecd6
Forrás: OECD

A befektetések jó teljesítményét két eszközkategória, a részvények és a kötvények hajtották. Az alábbi ábra alapján Lengyelországban és Litvániában volt tavaly a legnagyobb aránya a részvényeknek a nyugdíjbefektetéseken belül, míg Magyarországon inkább a kötvények dominálnak:

oecd7
Forrás: OECD

Amennyiben az OECD-országok nyugdíjportfóliójának változását nézzük az elmúlt években, látható, hogy a kötvények adják a befektetések legnagyobb arányát, ez az elmúlt évek során nem változott, ugyanakkor az arányuk egyre csökken. Mindeközben a részvények aránya kúszik felfelé, tavaly már meghaladta a 27%-ot.  A készpénz és bankbetétek aránya is csökkenést mutat:

oecd8
Forrás: OECD

Mi lesz a leendő magyar nyugdíjasokkal?

Az már most is látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható, ergo el fog jönni az a pillanat, amikor a rendszerbe érkező befizetések nem fogják fedezni a nyugdíjfizetési kötelezettséget. Mindenkinek egyéni felelőssége és érdeke, hogy minél hamarabb kezdjen el megtakarítani nyugdíjas éveire, erre itthon több nyugdíjcélú megtakarítási termék is rendelkezésre áll, állami támogatással megspékelve (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla). Sajnos azonban az adatok azt mutatják, hogy kevesen választják az öngondoskodás ezen formáit, az MNB az idei Versenyképességi Jelentésében is megjegyzi, hogy

a jelenlegi­ önkéntes­ megtakarítási rendszerek­ az­ aktív­ népesség ­mindössze ­20-25­%-át ­fedik­ le.

Államilag támogatott nyugdíjcélú termékek fontosabb paraméterei
  Elérhető befektetési eszközök Adójóváírás éves maximuma Becsült Teljes Költségmutató Szerződésszám (ezer)* Vagyon (mrd HUF)*
Önkéntes nyugdíjpénztár Nyugdíjpénztári befektetési portfóliók 150 000 0,33-2,52% 1097 2232
Nyugdíjbiztosítás Eszközalapok / biztosítói portfóliók vegyes termékekhez 130 000 0,97-5,40% 398 2346
NYESZ Részvény, kötvény, állampapír, befektetési alapok, stb. 100 000 N/A 99 461
Forrás: MNB, Portfolio       *2021. június 30-ai állapot szerint

Nem hiába rukkolt elő az MNB még 2019-ben a jóléti alapok ötletével, amely hajaz arra a rendszerre, amelyet Lengyelországban már bevezettek. Egyelőre azonban az ötletelésnél nem jutottunk tovább, pedig a felvetés számos eleme érdemi lökést adhatna a magyar öngondoskodási piacnak. Ilyen lenne többek között, hogy

  • A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.
  • Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.
  • A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150 000 forintos limit leszállítható 100 000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.
  • További lehetőség a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.
  • Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.
  • A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Hogy megéri-e a jóléti alapok felállítása? Egyértelműen igen. Lengyelországban az idei első negyedév végéig már 2,1 millió ember csatlakozott a munkavállalói tőkeprogramhoz (PPK), ami a jogosult munkavállalók mintegy 24%-a az országban. A lengyel nyugdíjintézet még tavasszal úgy kalkulált, hogy 2025-re már 4,5-5 millió lengyel dolgozó lehet majd benne a programban.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
washingtondc
varsó, csúcs, orbán, találkozó
putyin, biden, oroszország, usa
oltás vakcina koronavírus
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
trader23