Továbbra is az infláció alakítja az erőviszonyokat
Idén egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat, a friss adatok szerint ugyanis áprilisban is folytatódott a Magyar Állampapír Plusz állományának csökkenése: egy hónap alatt 225 milliárd forinttal csökkent a MÁP+ állománya, így az első négy hónapban ez a szám összesen már közel 670 milliárdot tett ki.

Mindeközben az emelkedő inflációs környezetnek az egyértelmű nyertese a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Az április végi adatok szerint 2913 milliárd forintnyi megtakarítás volt a konstrukcióban, ami december végéhez képest több mint 710 milliárdos állománybővülés.
Azt látni, hogy többel nőtt az inflációkövető állampapír állománya idén, mint amennyivel a MÁP+ állománya csökkent, érkeznek tehát friss megtakarítások is az állampapírpiacra.

Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy az infláció emelkedését kissé csúszásban, de leköveti a PMÁP állományának növekedése is:

Továbbra is igaz a fentiek alapján, hogy a szuperállampapírból kivont összegek, illetve a friss pénzbeáramlások is elsősorban az inflációkövető állampapírban keresik maguknak a helyet. Áprilisban újabb nagyobb ugrást lehetett megfigyelni a PMÁP állományában (ha az állományváltozást december végéhez viszonyítjuk), a MÁP+ pedig növelte eddigi veszteségeit. Az egyéves állampapír állománya is növekedésnek indult idén, aminek sokat segíthetett, hogy a konstrukció kamatát nemrég megemelte az adósságkezelő.

Azzal, hogy az inflációkövető állampapír állománybővülése meghaladja a hajdani szuperállampapír állománycsökkenésének mértékét, ráadásul az Egyéves Magyar Állampapír állománya is bővül, a teljes lakossági állampapírpiac április végére 10 200 milliárd forintra nőtt, ami tavaly december végéhez képest 178 milliárdos növekedés, és egy hónap alatt is közel 120 milliárdos bővülésről beszélhetünk.

Az ÁKK újabban a heti bruttó értékesítési számokat is közzéteszi a lakossági állampapírok kapcsán (korábban ilyet csak a MÁP+ esetében láttunk), a számok itt is a fentieket támasztják alá: a MÁP+-ból heti szinten már alig fogy, még az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy bruttó értékesítése is beérte vagy meghaladta azt, a PMÁP pedig a legkeresettebb lakossági termék jelenleg a piacon.
Az alábbi táblázat ugyanakkor azt is mutatja, hogy az ÁKK terve a MÁP+ értékesítésének felpörgetésére egyelőre nem olyan sikeres, - annak ellenére sem, hogy többek között a kincstárnál is romlottak a MÁP+ idő előtti visszaváltásának feltételei – igaz, másik oldalról a prémium állampapír kereslete egyelőre pozitívan hat a lakossági állampapírpiac összesített számaira.
Egyes lakossági állampapírok bruttó heti értékesítése (mrd Ft) | |||||
1MÁP | MÁP+ | PMÁP | nyomdai MÁP+ | KTJ | |
12. hét | 41 | 6 | 67 | 1 | 8 |
13. hét | 33 | 6 | 109 | 1 | 6 |
14. hét | 25 | 5 | 80 | 1 | 5 |
15. hét | 21 | 4 | 56 | 1 | 4 |
16. hét | 20 | 3 | 45 | 1 | 5 |
17. hét | 26 | 4 | 96 | 1 | 6 |
18. hét | 20 | 4 | 74 | 1 | 5 |
19. hét | 20 | 3 | 56 | 1 | 5 |
20. hét | 19 | 3 | 51 | 1 | 5 |
Forrás: ÁKK, Portfolio |
A számok az inflációkövető állampapírt hozzák ki győztesnek
Hiába drágult a MÁP+ idő előtti visszaváltása azzal, hogy a legtöbb forgalmazónál ma már 99,5%-on veszik vissza a papírt a korábban megszokott 99,75% helyett, ezzel a megnövekedett költséggel számolva is megéri visszaváltani a korábban vett szuperállampapírt és helyette prémium állampapírt vásárolni.
Ahogyan arra korábbi cikkünkben rávilágítottunk, ha
valaki most venne 3 vagy 5 éves Prémium Magyar Állampapírt, akkor mindkét esetben jobban járna, mint a MÁP+ 3 és 5 évre számított éves hozamával.
Egy példával szemléltetve: ha valaki egymillió forintot fektet be 3 és 5 éves időtávon, akkor MÁP+-szal, illetve PMÁP-pal az alábbi összeget kapná kézhez a jelenlegi infláció feltételezések mellett. Látható, hogy
3 év múlva a prémium állampapír több mint 77 ezer forinttal, 5 év múlva pedig már közel 160 ezer forinttal többet hozna a konyhára.

Címlapkép: Getty Images