A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben bírságot szabott ki a Hold Alapkezelőre, mert
osztalékokat fizetett vezérigazgatói, befektetési vezetői vagy portfóliókezelési feladatokat ellátó alkalmazottai részére.
A Magyar Nemzeti Bank szerint ez az alkalmazottakat a Hold rövid távú nyereségszerzésében tette érdekeltté, és arra ösztönözte őket, hogy olyan kockázatokat vállaljanak, amelyek nem összeegyeztethetők a Hold által kezelt befektetési alapok kockázati profiljával, valamint a Hold kezelési szabályzatával és a befektetésijegy-tulajdonosok érdekeivel.
Az MNB határozatával szemben a Hold által igénybe vett jogorvoslat egészen a magyar Kúriáig eljutott. E bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy alkalmazandók-e a jelen ügyben kifizetett osztalékokra a befektetési alapkezelők javadalmazási politikáival és gyakorlataival kapcsolatos azon követelmények, amelyeket a magyar jogba is átültetett 2009/65 irányelv és 2011/61 irányelv határoz meg.
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali kérelem alapján eljárva pontosította e követelmények tárgyi hatályát. Úgy ítéli meg, hogy a bizonyos alkalmazottak részére történő osztalékfizetés a 2009/65 irányelv és a 2011/61 irányelv javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat, még akkor is, ha az osztalékokat nem az ezen alkalmazottak által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként fizetik, hanem azok az említett alkalmazottak mint részvényesek tulajdonjoga körébe tartoznak.
A 2009/65 irányelv és a 2011/61 irányelv értelmében
el kell kerülni, hogy a változó javadalmazást olyan csatornákon keresztül, illetve oly módon fizessék ki, hogy az megkönnyítse az ezen irányelvekben foglalt, a javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó követelmények kijátszását.
Ha viszont ez megvalósul, ezen osztalékfizetésre alkalmazni kell az e javadalmazási politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos elveket.
Ennek keretében a kérdést előterjesztő Kúriának különösen azt kell megvizsgálnia, hogy az elért nyereségek, továbbá az érintett társaság által elért nyereségek, valamint az osztalék jogcímén kifizetett összegek között fennáll-e olyan kapcsolat, amelynek következtében az alkalmazottaknak érdeke fűződne ahhoz, hogy az ÁÉKBV-k és az ABA-k rövid távon a lehető legmagasabb nyereségeket érjék el, különösen sikerdíj osztalék formájában történő újraosztása esetén.
A bíróság szerint meg kell vizsgálni többek között az érintett alkalmazottakat megillető részesedések mértékét és típusát, az e részesedésekhez kapcsolódó szavazati jogokat, a társaság nyereségeinek felosztásával kapcsolatos politikát és döntéshozatali folyamatot, valamint azt is, ha az alkalmazottak részére fizetett rögzített javadalmazás összege az általuk teljesített szakmai szolgáltatásokhoz képest esetleg szerény. A Bíróság pontosítja, hogy az irányelvek így kialakított értelmezése összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely a tulajdonhoz való jogról rendelkezik, és alkalmazandó a részvények feletti tulajdonra, valamint a jelen ügy tárgyát képezőkhöz hasonló osztalékok kifizetéséhez való jogra.
Az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja.
E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Címlapkép: Getty Images
