A tavalyi globális kötvényeladási hullám során az EU hitelfelvételi költségei gyorsabban emelkedtek, mint sok tagállamé. Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság által kibocsátott közös adósság hozama Németország - a blokk biztonságos menedéke - és Franciaország hozama között volt. Viszont ez mostanra már megváltozott: a közös kötvények hozama a francia hitelköltségek fölé emelkedett, annak ellenére, hogy az EU háromszoros A-s hitelminősítése felülmúlja Párizs két A-s státuszát.
A tízéves uniós kötvények hozama jelenleg 2,63 százalék, ami több, mint a francia 2,54 százalék.
Mostanra már a rövidebb lejáratoknál a brüsszeli hozamok a Spanyolország és Portugália által fizetett hozamoknál is magasabbak - ezeket a tagállamokat régóta a blokk kockázatosabb adósságpiacai között tartják számon. Olaszország hozamai azonban továbbra is magasabbak, mint az uniós kötvényeké - írja elemzésében a Financial Times.
A hitelfelvételi költségek relatív változása csekély, és a befektetők szerint nem tükrözi a Brüsszel hitelképességével kapcsolatos aggodalmakat. Ennek ellenére az elmozdulások felbátorították a közös eladósodás kritikusait. Christian Lindner német pénzügyminiszter a felárakra hivatkozott, amikor amellett érvelt, hogy a tagállamoknak saját maguknak kellene hitelfelvételt vállalniuk.
Mindez elbizonytalanítja a piacokat, hogy a kibővített közös uniós hitelfelvétel biztonságos eszközt jelenthet az euróövezet számára, elmélyítve a blokk tőkepiacait és erősítve az euró nemzetközi szerepét.
Az EU a közös adósságeladások példátlan hullámának közepén van, amelyet az váltott ki, hogy közös választ kell adni a Coviddal kapcsolatos 2020-as gazdasági visszaesésre. Egyes tagállamok támogatják az Európai Bizottság új kötvénykibocsátásait, mint a zöld átmenet támogatásának és az USA 369 milliárd dolláros inflációcsökkentő törvénye által okozott versenyhátrányok ellensúlyozásának módját.
A Bizottság hozamainak felfelé irányuló elmozdulása tükrözi, hogy a befektetők az EU-t az úgynevezett szupranacionális szervezetek csoportjához tartozó adósságkibocsátóként érzékelik - beleértve az olyan páneurópai ügynökségeket, mint az Európai Beruházási Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus, a régió mentőalapja.
Viszont összességében nem arról van szó, hogy az EU-s kötvények nem lennének vonzók: a nagy szupranacionális szervezetek kötvényeivel jellemzően kevésbé kereskednek, mint az állampapírokkal, és nem képezik részét a sok nagy befektető által követett államkötvényindexeknek.
Brüsszel jelenlegi hitelfelvételi tervei alapján a legnagyobb uniós államkötvény-kibocsátók kivételével - ilyen Franciaország és Németország - minden más uniós államkötvény-kibocsátót háttérbe szorít. Az Európai Bizottság bankokat bízott meg, hogy a héten új, 30 éves lejáratú kötvényeket értékesítsenek, ami az első 2023-as kötvénykibocsátás.
Az EU mindazonáltal nehezen tudta levetkőzni nemzetek feletti címkéjét. A bankárok és a befektetők az adósságot a kamatswapokhoz viszonyítva árazzák be - ahogy az a szektorra jellemző -, ahelyett, hogy a német adósságot vennék viszonyítási alapnak. Jelenleg semmi jele annak, hogy a brüsszeli kötvények kiszorítanák a berlini kötvényeket, mint referenciaértéket, amely végül az eurózóna válasza lehetne a globális pénzügyi rendszerben központi szerepet játszó hatalmas amerikai kincstárjegypiacra.
Viszont az unió számára azért lesz nehéz a nemzeti programoknál vonzóbbá válnia, mert a német, francia és olasz kötvényekhez kötött határidős ügyletek segítenek a likviditás javításában és a befektetők szélesebb körének vonzásában. Viszont ilyen lehetőség egyelőre csak korlátozottan van a közös uniós kibocsátásoknál.
A befektetők szerint a tőzsdei szereplők vonakodhatnak attól, hogy valami hasonlót indítsanak az uniós adósságok esetében, mivel kétségek merülnek fel a 2026 utáni kibocsátások mértékével kapcsolatban. Az Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a NextGenerationEU program egyszeri program, ami csökkenti a jövőbeni nagy mennyiségű kibocsátás kilátásait.
A Bizottság ettől a hónaptól kezdve az általa egységesnek nevezett finanszírozási megközelítést alkalmazza, amelynek keretében egyetlen uniós kötvénycímke alatt gyűjt pénzt különböző prioritásokra. A Bizottság reményei szerint ez elősegíti majd a likviditást a piacokon.
Címlapkép: Getty Images.
