Nagyjából egy éve még arról beszélgettünk, hogy a 400-as euró/forint árfolyamnál igencsak megremegett a vagyonosabb magyarok keze, de azóta volt ez 420 felett is, most pedig visszatértünk a 380 alatti szinthez. Hogy élték meg ezt a forint hullámvasutat az ügyfelek?
Katona Ildikó: Ma már egy olyan világban élünk, ahol azt kell mondanom, minden csak megszokás kérdése. A 400-as forintszintet is meg kellett szokni, és bár kicsit szomorú ezt mondani, tavaly éppen a forint gyengülésén és erősödésén, azaz az erőteljes volatilitáson kerestek sokat az ügyfelek a határidős ügyletekkel, ha már a hagyományos piacokon mással nagyon úgysem lehetett.
A privátbanki szakma kissé átcsapott tavaly deviza tradingbe.
Most, hogy ismét erősebb a hazai deviza, mennyire épült vissza a bizalom a forinttal szemben?
K. I.: Egyértelműen az a várakozás, hogy lesz még gyengülés. Az EU-s pénzek körüli bizonytalanság továbbra sem kedvez a forintnak, és ehhez hozzáadódnak a leminősítések: összességében a forinttól való erőteljesebb elfordulás is elképzelhető még. Mindezt a magas kamatok tudják orvosolni, ami viszont nagyon sokba kerül az államháztartásnak. A negatív kilátások ellenére mi magunk sem távolodtunk el a forinttól: a magas kamatlábakat igyekszünk zsebre rakni az ügyfeleinknek az állampapír aukciókon, főként a DKJ-k voltak keresettek tavaly. A Prémium Magyar Állampapírba azért nem mentek még jelentősebb ügyfélvagyonok 2022-ben, mivel a papír még nem árazódott át a magasabb inflációra.
Rövid távon az éven belüli DKJ-kat verhetetlennek tartom, de emellett ugyanúgy ajánlom az ügyfeleknek az olyan magyar blue chipeket, mint a Richter és az OTP. Egy privátbankár mindig portfóliószemléletben gondolkodik, és én úgy látom, hogy egy portfólióba 20% erejéig elférnek most a magyar részvények.
Hogy élték meg az elmúlt év tőkepiaci eseményeit az ügyfelek?
K. I.: Tavaly rendkívül pesszimista hangulat uralkodott a világpiacon, ilyen rossz év a befektetések piacán 20-30 éve nem volt.
Beszakadtak a részvények, a kötvények, az arany, esett szinte minden.
A privátbanki ügyfeleink viszonylagos nyugalommal élték meg ezt a volatilis környezetet. Hozzá kell tenni, hogy nálunk egy olyan befektetési módszertan él, amely alapján a 20-30%-os nyereségeket realizálni szoktuk – márpedig a Covid után ezt több befektetési termék esetén is meg lehetett tenni. Voltak persze olyan ügyfelek, akik úgy gondolták, hogy feljebb fognak még menni a piacok, a háború azonban közbeszólt: 2022-ben gyakorlatilag október végéig estek az indexek, kisebb-nagyobb hullámokkal és korrekciókkal. Kiszállási pontok most decemberben és januárban adódtak először. Az a mi, privátbankárok felelőssége is, hogy elmondjuk az ügyfélnek: amíg nincs csődkockázati vagy az egész világra kiterjedő, elhúzódó gazdasági válság, addig érdemes kiülni és kivárni, hogy a részvényárfolyamok feljebb menjenek. Persze ennek most komoly alternatív költsége van: az állampapír- és vállalati kötvényhozamok.
Tegyük hozzá, sokáig éltek élénken egy közelgő világgazdasági válság rémképei.
K. I.: Igen, a nagy elemzőházak közül szinte mind nagy válságot és recessziót jelzett előre. Bár tisztelem és csodálom a munkájukat, hozzá kell tenni, hogy ezekkel az előrejelzésekkel komoly feszültséget keltenek a befektetőkben – és ahogyan azt már mind látjuk, feleslegesen. December és január ijesztő ralit hozott a piacokon, de ezt csak nagyon kevesen tudták kihasználni, hiszen a várakozás inkább egy medvepiac felé mutatott. Az unió véleményem szerint még önmagán is túlteljesített azzal, ahogy ezt az egész energiaválságot kezelte. Mindez jó bizonyíték volt arra, hogy a tagállamok igenis képesek hatékonyan és közösen fellépni, amikor szükség van rá.
Kissé olyan az Európai Unió, mint egy gittegylet, de most sikerült a gittet egyszerre rágni úgy, hogy puha maradjon, ami rendkívüli teljesítmény.
Ennek köszönhető, hogy Európa el tudta kerülni a recessziót, és ennek eredménye az a részvénypiaci rali is, amit év elején láttunk. Bár rengeteg geopolitikai konfliktus van a világon, és az orosz-ukrán háború sem oldódott meg, látszik, hogy a piacok ahhoz is hozzá tudnak szokni, ami az emberi lét szintjén felfoghatatlan szörnyűség.
Az aktuális gazdasági környezet, a toronymagas infláció nem igazán kedvez a megtakarítások gyarapodásának, legalábbis reálértelemben. Miből jöhet növekedés a privátbanki piacon idén?
K. I.: Egy privátbanki ügyfél általában nem reálvagyonban gondolkodik, hanem nominális szintekben, a nominál vagyon pedig extrém módon növekszik. A növekedés fő forrását továbbra is a magas kamatok és kötvénypiaci hozamok adják: régen volt utoljára olyan bikapiaca a kötvényeknek, mint most. Azt se felejtsük el, hogy a most megvásárolt kötvények árfolyama 1-2 év múlva jelentősen felértékelődik, ahogyan fokozatosan csökkennek a hozamszintek a világban. Bár az óvatosabb befektetőket értelemszerűen jobban vonzza a kötvénypiac, a részvényekben is jelentős felértékelődési potenciált látok.
A tavalyi év nem volt olyan rossz sok vállalat számára, márpedig ez szorosan összefügg a privátbanki vagyonkilátásokkal, hiszen az ügyfélkör jelentős része a cégében keletkező vagyonokból, osztalékokból csoportosít át vagyont a privátbanki szolgáltatókhoz. Érdekes még az ingatlanpiac helyzete, ahol furcsa állóvíz van: a jelenlegi kamatkörnyezetben egy cashflow nélküli ingatlanban ülni nem tűnik a legjobb döntésnek, így most az ingatlaneladásokból is vagyonbeáramlást látunk.
Melyek a legnagyobb kihívások és lehetőségek ilyen befektetési környezetben a privátbanki szolgáltatók számára?
K. I.: Az egyik legnagyobb lehetőséget épp a bankok adják azzal, hogy gyakorlatilag semmilyen kamatot sem kínálnak a náluk elfekvő pénzekre. Mindez nekik természetesen nagyon jó, hiszen ezeket a megtakarításokat magas kamaton tudják elhelyezni jegybanki eszközökbe, miközben ebből szinte semmit sem adnak át az ügyfeleknek.
Milyen ügylettel lehetne egyébként éves szinten 17-18%-ot keresni egy szolgáltatónak úgy, hogy ezért még telefonálni sem kell?
Csak összehasonlításként, a részvény vétel jutaléka 0,5%, azaz egy éven belül 36-szor kellene eladni vagy venni ugyanolyan értékben részvényt, mint a betét nagysága. A privátbanki ügyfeleknek is jelentős vagyonuk van normál banki számlákon, amelyre ők sem kapnak magasabb kamatot mindaddig, amíg nem reklamálnak érte. Mindez nekünk, privátbanki szolgáltatóknak nagy lehetőség, hiszen a befektetések széles tárházát tudjuk felkínálni nekik, ha mással nem, önmagában azzal, hogy ezeket a pénzeket állampapírokba csatornázzuk át.
Ami a kihívásokat illeti, az ügyfelekben rendre felmerül a kérdés, hogy külföld vagy Magyarország.
Fontos döntési szempont számukra, hogy itthon tudnak-e olyan jó szolgáltatást kapni, mint külföldön, és mindezt olcsóbban. Az a kör, amelyikkel mi dolgozunk, jellemzően rendelkezik külföldi szolgáltatóknál vezetett számlákkal is, az utóbbi idők forinthozamai viszont sokat segítettek abban, hogy vonzónak találják a hazai befektetési piacot is. Nekünk továbbra is az adja a versenyelőnyt, hogy family office-szerűen, ügyfélcentrikusan működünk. Kevés, de nagy vagyonnal bíró ügyfélkört szolgálunk ki: jelenleg 60-62 ügyfél számára a tanácsadott vagyon 56 milliárd forint.
Jól érzékelem, hogy míg tavaly inkább a vagyon megtartása, idén már a vagyon gyarapítása áll a vagyonosabb magyarok fókuszában?
K. I.: Abszolút. Pénzt akarnak keresni, és erre most a biztonságosabb eszközök is jó lehetőséget nyújtanak. A legegyszerűbb eurós kötvényt meg tudjuk ma venni 6%-os hozammal, és ahogy mennek lejjebb a kamatok, úgy lehet majd ezeket komoly árfolyamnyereséggel értékesíteni. Bár van még egy-két kamatemelés a levegőben, a kötvények hozama már a fél-egy év múlva várható állapotot árazza.
Korábban szó volt arról, hogy a Prémium Magyar Állampapír is egyre vonzóbb a privátbanki ügyfelek körében, a Diszkont Kincstárjegy pedig továbbra is nagy vagyonokat vonz. Nagyjából milyen arányban oszlanak meg ezek a papírok az ügyfelek portfólióiban? Melyik a keresettebb termék?
K. I.: A DKJ-nak van az a vonzó tulajdonsága, hogy hamar lejár, magas hozam mellett, és mindeközben a döntési szabadságod is megmarad. Az inflációkövető papír kereslete meglódult az idei átárazódással, a 2030 I jelű prémium állampapír hozama 16%. Ha mindenképp arányokat kell mondani, akkor nagyjából 50-50%-ban oszlik meg a friss kereslet a rövidebb DKJ-k és a hosszabb lejáratú PMÁP között.
MÁP+-ban vannak még megtakarítások?
K. I.: Nem sok. Az ügyfelek jellemzően megvárják a fordulónapokat a visszaváltásokkal, de új pénzek már nem nagyon áramlanak nálunk ebbe a termékbe. Az, hogy még mindig ilyen állományok vannak a papírban, inkább a szélesebb körű lakossági befektetőknek köszönhető, ebből a szempontból pedig felvetődik a pénzügyi tudatosság fontossága, és annak sajnálatos hiánya is Magyarországon.
Szerintem mindennél fontosabb lenne, hogy a pénzügyi alapismereteket már itthon is az általános iskolai tanórák keretében oktassák.
Részvénypiacon a Richteren és az OTP-n túl mely iparágak, szektorok részvényei lehetnek még izgalmasak idén?
K. I.: Meglepő, de a zöld energiára építő cégeket még nem találták meg annyira a befektetők. Az ESG-irány Magyarországon még nincs érdemben jelen, holott Nyugat-Európában már hódít: a tiszta vízre, tiszta energiára összpontosító cégekben nagy fantázia van. Egy pillanatra még térjünk ki a gyógyszeripari cégekre: ezeket érdekes módon nem viselte meg annyira a tavalyi év. A fejlett társadalmak korfája is mutatja, hogy a népesség egyre öregszik, így több gyógyszerre is van szükség, Covidtól függetlenül is.
A legújabb hullám a mesterséges intelligencia rohamszerű fejlődéséhez kapcsolódóan van készülőben. Az vita felett áll, hogy az AI teljesen át fogja rajzolni a jövőt, kérdés csak az, hogy milyen időtávon, öt vagy tíz év alatt történik ez meg.
Szintén érdemes megemlíteni a bankszektort, hiszen inflációs környezetben a bankok általánosan jól teljesítenek, nem hiába emeltem ki korábban az OTP részvényeit. Kockázatkedvelő ügyfeleknek pedig ott van még a nagy esést elszenvedett kínai és amerikai tech szektor is, de ezekhez kell egyfajta bátorság. Tavaly az aranyat temették, de mivel komplementer befektetés, csökkenő kamatok mellett itt is az árfolyam felértékelődése várható. Az arany a portfólió részét képezi, így annak 15-20%-áig érdemes arany ETF-eket venni.
A cikk megjelenését az iPrivate Banking Zrt. és a Katona Family Office Zrt. támogatta.
Címlapkép és képek: Stiller Ákos/Portfolio
