A magas hozamkörnyezetben egyre több pénz áramlik a befektetési alapokba, sőt, annak a nagy része a kötvényalapokba megy. Az állam célja az, hogy
az ilyen alapok befektetései nagyrészt kötvényekben, azon belül is állampapírokban legyenek, azonban jelenleg nem ez a helyzet:
az eszközök több mint fele bankbetétekben és készpénzben van a kötvényalapoknál. A készpénz és a betét állománya a kötvényalapok mögöttes befektetései esetében két év alatt 1645 milliárd forinttal emelkedett, a kötvényeké viszont csak 1382 milliárd forinttal.
A kötvényalapok eszközmegoszlása így nézett ki február végén, látható a jelentős készpénz és betét súly:
Az összes befektetési alap kategóriát megvizsgálva jobb a helyzet, azonban látható, hogy az eszközök relatíve nagy részét itt is a bankbetétek teszik ki.
A GFM közleménye szerint kormány áttekintette a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások megtakarításainak szerkezetét. Megállapította, hogy jelentős mértékben nőtt mindkét szektor esetén a pénzügyi megtakarítás. Az értékpapírokon belül a növekedés főleg a befektetési alapokhoz kapcsolódott.
Annak érdekében, hogy az alapok legteljesebb mértékben a befektetők védelmét szolgálják, a kormány megváltoztatta az értékpapíralapokkal szembeni elvárásokat. Megállapította, hogy az értékpapíralapoknak a nevükből egyértelműen következő módon értékpapírtúlsúlyos profillal kell rendelkezniük. Ezért a kormány arról döntött, hogy 2023. július 1-től kezdődően az értékpapíralapok – ideértve a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok – portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta.
A jelenlegi új intézkedés abba a folyamatba illeszthető bele, amelyben a kormány a befektetőket inkább az állampapírpiacra terelné. Korábban is jelentek már meg ilyen jellegű szabályozások, például a betéti kamatsapka, amely az intézményi befektetők és a 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát korlátozta a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamának megfelelő szinten, valamint az MNB által kibocsátott diszkontkötvények továbbértékesítésének korlátozása is, amely szintén az állampapírpiaci keresletet volt hivatott erősíteni.
A GFM közleménye egyelőre azt nem részletezte, hogy az értékpapírok súlyának általánosságban kell-e elérnie a 60%-ot az értékpapíralapok portfóliójában, vagy külön kitétel vonatkozna kifejezetten a kötvényekre és a részvényekre is, és ha igen, utóbbi mit jelentene például a részvényalapok számára.
Címlapkép forrása: Portfolio
