A tőkepiaci unióról szóló 2020. évi cselekvési terv három fő célkitűzésének egyike az volt, hogy az EU még biztonságosabb hellyé váljon a polgárok számára a hosszú távú befektetéseikhez. A ma elfogadott csomag e cél elérését szolgálja és ösztönzi az uniós tőkepiacokon való részvételt, amelynek szintje az EU-ban hagyományosan alacsonyabb más országokhoz – például az Egyesült Államokhoz – képest, jóllehet az európaiak megtakarítási rátái kiemelkedően magasak. A tőkepiaci unió fellendítése alapvető eszköze a magánforrások gazdaságunkba irányításának, valamint a zöld és digitális átállás finanszírozásának is.
A csomag több intézkedést tartalmaz, amelyek célja:
- A lakossági befektetők számára a befektetési termékekről és szolgáltatásokról nyújtott tájékoztatás módjának javítása, hogy érdemibb és szabványosított információkhoz juthassanak olyan tájékoztatási szabályok révén, amelyek a digitális korhoz és a fenntarthatóságot egyre inkább középpontba helyező befektetői preferenciákhoz igazodnak.
- A költségek átláthatóságának fokozása és összehasonlíthatóbbá tétele azáltal, hogy szabványos formátumot és egységes terminológiát kell majd használni. Ez biztosítani fogja, hogy a befektetési termékek megfelelő ár-érték arányt nyújtsanak a lakossági befektetők számára.
- Annak biztosítása, hogy minden lakossági ügyfél legalább évente pontos képet kapjon portfóliójának befektetési teljesítményéről.
- A befektetési termékek forgalmazásával kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségek kezelése egyfelől a „kizárólag végrehajtási” (azaz tanácsadás nélküli) értékesítéseket érintő ösztönzők betiltása révén, másfelől annak biztosítása révén, hogy a pénzügyi tanácsadás a lakossági befektető érdekeit szolgálja. Azokon a területeken, ahol az ösztönzők megengedettek, szigorúbb biztosítékok és átláthatóságot növelő intézkedések kerülnek bevezetésre.
- A lakossági befektetők félrevezető marketinggel szembeni védelmezése annak biztosítása révén, hogy a pénzügyi közvetítők (azaz a tanácsadók) teljes mértékben felelősséggel tartozzanak a marketingközleményeik felhasználásáért (és az azokkal való visszaélésekért), ideértve azokat az eseteket is, amikor az információk terjesztése a közösségi médián, illetve hírességeken vagy más harmadik feleken keresztül történik, akiket e célból a pénzügyi közvetítők díjazásban részesítenek vagy ösztönöznek.
- A pénzügyi tanácsadók szakmai képesítésére vonatkozó szigorú előírások megőrzése.
- A fogyasztók képessé tétele arra, hogy jobb pénzügyi döntéseket hozzanak, azáltal, hogy a tagállamokat olyan nemzeti intézkedések végrehajtására ösztönözzük, amelyek javítják a polgárok pénzügyi jártasságát, függetlenül az életkoruktól, társadalmi és tanulmányi hátterüktől.
- Az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javítása a tapasztalt lakossági befektetők számára azáltal, hogy arányosabbá kell tenni a szakmai befektetővé váláshoz szükséges kritériumokat.
- A felügyeleti együttműködés javítása, ami megkönnyíti az illetékes nemzeti hatóságok és az európai felügyeleti hatóságok számára annak biztosítását, hogy a szabályokat megfelelően, hatékonyan és koherensen alkalmazzák Unió-szerte, és elősegíti a csalás és a visszaélések elleni közös küzdelmet.
A csomag egyfelől egy módosító irányelvből áll, amely felülvizsgálja a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvben (MiFID II. irányelv), a biztosítási értékesítésről szóló irányelvben (IDD-irányelv), az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásról szóló irányelvben (ÁÉKBV-irányelv) , az alternatívbefektetésialap-kezelői irányelvben (ABAK-irányelv), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló irányelvben (Szolvencia II. irányelv) meghatározott szabályokat, másfelől egy módosító rendeletet tartalmaz, amely felülvizsgálja a lakossági befektetési csomagtermékekről és a biztosítási alapú befektetési termékekről szóló rendeletet (PRIIP-rendelet).
Címlapkép: Shutterstock
